A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 9. szám - A tagositási eljárást reformálni kell - Az egyházi javak a magyar jog rendszerében 6. r.

36 A J OG. Vádlott közbejött halála folytán nemcsak a további fenyítő eljárás szüntetendő be, hanem az annak alapján foganatosított fenyítő zárlat is feloldandó. A székesfehérvári kir. törvényszék: Vonatkozással folyó évi 879. számú végzésbeli megkeresvényére, a kebelbéli tettes csődbíróság értesíttetik, hogy az 1883. évi 299. t.-c. szám alatt elhelyezett 700 frtról szóló székesfehérvári kereskedelmi bank betéti könyvecske a bűnvádi zárlat alól ezúttal még fel nem oldható és St. N. csődtömege gondnokának ki nem adható, mert ezen érték azon bűnügyi zárlat folytán helyeztetett letétbe, mely vádlott St. M. ellen károsult K. V kérelmére kárai és költségei biztosítása céljából lett elrendelve és foganatosítva s mert bár vádlott elhalasztása folytán a bűnügyi további eljárás meg is szűnt, a kártérítés kérdése mégis kiegyenlítettnek nem tekinthető. A budapesti kir. ítélő tábla: A kir. törvényszék végzését megváltoztatja s a K. V. kérelme folytán St. M. ellen egy 700 frtról szóló székesfehérvári kereskedelmi bank betéti könyvecskére foganatosított bűnügyi zárlatot feloldja s a kir. törvényszéket oda utasítja, hogy érintett könyvecskét a megkereső csődbírósághoz tegye át, K. Y.-nak pedig magánjogi igényei érvényesítésére a polgári utat fenhagyja. Mert: St. M. időközben elhalálozván, irányában a további bűnügyi eljárás az elsőfokú bíróságnak 1884. évi dec. hó 31-én 3,826. számú jogerőre emelkedett végzésével megszüntettetett, ennek folytán tehát a magánjogi igények, mint a bűnösség következménye felett nem a bűnügyi, hanem a polgári bíróság van hivatva határozni. A m. kir. Curia: A kir. ítélőtáblának végzése megváltoztattatok és az elsőfokú kir. törvényszék végzése az ott felhozott indokoknál fogva azzal hagyatik helyben, hogy addig, mig K. V. panaszosnak most már csak polgári per uton érvényesíthető kártérítési igényei felett birói határozat hozva nem leend, a zárlat folytán letétbe helyezett értékek kiadása elrendelhetőnek nem találtatott. (Budapest, 1886. jan. 8. 8,147/885. bftő sz.) A nem ugyanazon birói tagokból alakult bíróság előtti folytatólagos tárgyaláson az előbbi tárgyalás jegyzökönyvének felolvasása, bár némi tájékozást nyújt az előbbi tárgyaláson részt nem vett birák számára, de nem szünteti meg a semmiséget. Feltétlenül szükséges a tárgyalás teljes reproductiója, a mennyiben a tannk valamelyikére vagy a sértett félre vonatkozólag valamely kivételes, a személyes megjelenést vagy lebetetlenitö, vagy rendkívüli nehezítő eset nem állana elő. — Súlyos testi sértés. A m. kir. Curia (1885. évi 121. sz. a.): A nyíregyházai kir. törvényszék előtt súlyos testi sértéssel vádolt T. János és társai elleni bűnvádi ügyben .. . Tekintettel arra, hogy az I. foly. kir. törvényszéknek 1882. évi július 18-án 4,769. sz. a. hozott ítéletét a budapesti kir. tábla 1883. évi ápril 17-én 10,176. sz. a. hozott végzésével feloldotta s a bűnvádi eljárásnak továbbb folytatását rendelte; tekintettel arra, hogy az előbbi szerint feloldott ítélet után megtartott kétrendbeli végtárgyaláson, jóllehet a törvényszéki ülés nem ugyanazon birákból alakult, mint a kik az első végtárgyalás és ítélethozatalban résztvettek; tekintve, hogy T. György vádlott ezen utóbbi végtárgyaláson jelen sem volt s a végtárgyalás, valamint a bizonyítási eljárás ő reá vonatkozólag nemcsak megtartatott, hanem az ő távollétében bűnösségét és büntetését megállapító ítélet is hozatott s mindez a a nélkül, hogy reá vonatkozólag a szökésben levő vagy egyébként elő nem állitható vádlottak elleni kivételes eljárás, a nyilvános felhívás és köröztetés utján való megidézés alkalmaztatott volna; tekintve, hogy a többi, habár jelen volt vádlottak az ujonan alakult itélőbiróság által nem hallgattattak ki, sőt — a mi egyébiránt is elégtelen lett volna, — az eljárás semmiségét meg nem szüntette, de legalább némi tájékozásul szolgálhatott volna a bíráknak, előbbi vallomásaik sem olvastattak fel: az egész eljárás, a végtárgyalástól kezdve, valamint az erre alapított mindkét alsóbb fokú bíróság Ítélete megsemmisíttetik s az elsőfokú bíróság utasittatik, hogy szabályos, a fenálló rendszernek s a közvetlenségnek megfelelő új végtárgyalást tartson, arra valamennyi vádlottat, valamennyi tanút s a sértettet idézze meg s mindezeket, a mennyire a tanuk valamelyikére vagy a sértett félre vonatkozólag valamely kivételes, a személyes megjelenést vagy lehetetlenitő, vagy rendkívül nehezítő eset nem állana elő, a végtárgyalás színhelyén élőszóval hallgassa ki; mindezek szabályos keresztülvitele után s a netalán kifejlendőkhöz képest elrendelendő szükséges további intézkedések és fejleményekhez képest, a szóbeliség és közvetlenség követelményének megfelelő alapon hozzon újabb ítéletet. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Kartársnak jogtalan megsértése nyílt levélben az ügyv. rendtt. 60. §. b) pontjába ütköző fegyelmi vétséget képez. A győri ügyvédi kamara. (1885. november 27. 131. sz.) G Ernő budapesti ügyvédnek dr. E Kálmán ügyvéd elleni panaszos ügyében.) Dr. E Kálmán győri ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás az 1874. évi XXXIV. t.-c. 60. §. b. pontja értelmében minősített fegyelmi vétség miatt elrendeltetik és az összes iratok vizsgáló biztos kiküldése végett kamarai elnök urnák kiadatnak. Indokok. Mert dr. E. . .. Kálmán nyílt utalványon G. .... Ernő budapesti lakos kartársának azon, a törvényben gyökerező eljárását, hogy megítélt költséget, mit máskép nem fizetett meg, végrehajtás utján hajtotta be, »komisz dolognak« nyilvánította és ezt panaszlóval másoknak megbotránkozására nyílt levélen közölte, mert a 67/80. sz. a beadott nyilatkozatával ezen kitételt nem csak nem iparkodott meggyengíteni, hanem még azon határozott és ismételt kijelentése, hogy tette, irta, a mint gondolta és érezte és igy fog tenni százszor is hasonló esetben, ezen kihívó magatartása mellett az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét újból megsértette, minek folytán az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. §. b) pontjában minősített fegyelmi véséget követett el, miért is a fegyelmi eljárás már e miatt is elrendelendő és az összes iratok kamarai elnök urnák vizsgáló biztos kiküldése végett kiadandó volt. A magyar kir. Curia (1886. február hó 28. fegy. sz.) A győri ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának végzése helybenhagyatik; mert panaszlott ügyvéd azon eljárásában, hogy nyílt postautalványon kartársa irányában a neheztelt kifejezéssel élt és a fegyelmi panaszra adott azon nyilatkozatában használt kifejezést nem csak megtartotta, hanem még azt is kijelentette, hogy azt hasonló esetekben még jövőre is használandja, az ügyvédi rendtartás 68. §. b) pontjában foglalt fegyelmi vétség fennforogni látszik. Kivonat a Budapesti Közlöny-bó'l. Csődök : Müller Bernát e. a m.-szigeti trvszék, bej. márc. 25, félsz, ápr. 15, csb. Petrovics Lajos, tmg. dr. Singer Adolf. — Singer Jakab e., az ipolysági tvszék, bej. ápr. 24, félsz, május 12, csb. Retel Jenő, tömegg. Heincz Hugó. — Haupt Géza e., a zilahi tvszék, bej. ápr. 13, félsz, ápril 29, csb. Maniu János, tmg. Somogyi Endre. — Hacker Salamon és fla e., a szabadkai tvszék, bej. márc. 9, félsz. márc. 26, csb. Buday János, tömegg. dr. Malesevits István. — Weisz Hegina e., a szatmár-németi trvszék, bej. ápr. 6, félsz, május 6, csb. Kölcsey Sándor, tmg. dr. Frieder Adolf. — Weisz Jakabné e., a szatmár-németi tvszék, bej. ápr. 12, félsz, május 13, csb. Kölcsey Sándor, tmg. dr. Frieder Adolf. — Rosenberger Lőrinc e., a kaposvári trvszék, bej. márc. 29, félsz. ápr. 29, csb. Bogyay Kálmán, tmg. dr. Weisz Mór. — Auslünder Lipót e., a szegedi trvszék, bej. márc. 27, félsz. ápr. 27, csb. dr. Stipl Károly, tömegg. dr. Ivánkovits Sándor. — Idősb Fischer Mór e., az egri tvszék, bej. ápril 22, félsz, május 19, csb. Szilágyi Gábor. tmg. Fischer Soma. — Rothstein Albert é., a miskolci tvszék, bej. ápril 15, félsz, május 11, csb. Janecsko István, tmg. Bársony János. — Steiner Ferenc e., a b.-gyulai trvszék, bej. ápr. 29, félsz, május 21, csb. Kirileszku Gyula, tmg. Papp József. — Klopot Mihályé., a dévai tvszék, bej. ápril 5, félsz. ápr. 28, csb. Mihályi Béla, tmg. Dáné Károly. — Spiegler Mózes e., a nyitrai trvszék, bej. márc. 30, félsz, ápril 29, csb. Sándor Géza, tmg. Csemez Ferenc. — Marx Ferenc e., a nagy-kikindai trvszék, bej. márc. 26, félsz, ápril 27, csb Sechorsch Ferenc, tömegg. dr. Schmidt János. Pályázatok : A szászrégeni kir. közjegyzői márc. 24 ig. A beregszászi kir. tvszéknél birói áll. márc. 25-ig. — A budapesti VII. ker. kir. jbságnál albirói áll. márc. 10-ig. — A kubini kir. jbsnál díjas joggyakornoki áll. márc. 12 ig. — A topolyi kir. jbságnál albirói áll. márc. 12-ig. — A" nagyváradi kir. jbságnál díjas joggyakornoki áll. márc. 27-ig. — A sátoraljaújhelyi kir. jbságnál aljegyzői áll. márc. 27-ig. Nyomatott a Pesti könyvnyomda-részvénytársaság*-nál. Hold-utcza 7. sz.)