A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 8. szám - Magyar bűnvádi eljárás a törvényszék előtt [ismertetés]

32 A JOG. természeténél és felindult kedélyállapotánál fogva alkalmasnak bizonyult arra, hogy a fenyegetett személyekben a veszély közvetlen bekövetkezése iránt alapos félelmet gerjeszszen. A kir. tábla egyidejűleg megjegyzi, hogy a jelen perb-n egyesitett két ügy nem külön, hanem együttesen lett volna tárgyalandó és nem két, hanem csak egy tárgyalási jegyzőkönyv lett volna szerkesztendő. A m. kir. Curia (1885. nov. I. 1,439. sz. a.) . . . .Mindkét alsóbb bíróság^ ítélete részben raegváltoztattatik, Gy. Gáspár vádlott a btk. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak bűntettének vádja alól felmentetik és e helyett a k. btk. 46. §-ában kijelölt, hatóság elleni kihágásban mondatik ki vétkesnek és azért a btk. 27 §-ában körülírj célokra^ fizetendő 10 frt pénzbüntetésre s ennek behajthatlansága esetében még egy napi börtönre ítéltetik. A vádlottat egyidejűleg terhelő súlyos testi sértés miatt kiszabott szabadságvesztésbüntetésre nézve s egyebekben a kir. ítélő tábla ítélete a btk. 169. £-a alapján kimondott 3 évi hivatalvesztés elhagyásával az elsöbirósági ítéletből átvett, vonatkozó indokainál fogva helybenhagyatik. Indokok : A vizsgálat során kihallgatott tanuk vallomásával azon körülmény, hogy vádlott a hadmentességi adóhátralék biztosítása céljából megtartani szándékolt zálogolásnál bárkit tettleg bántalmazott volna, nem volt bebizonyítható; az pedig, hogy egy nagy mérvben ittas, a minőnek vádlott az alkalommal a tanuk összhangzó előadása szerint bizonyult, a kiküldött három férfit puszta szóval akként fenyegethesse, hogy ezeknek a bekövetkező veszélytől valóban tartani kellett volna, el nem fogadható; ugyanazért a hatóság elleni erőszak bűntettének vádja alól fel volt mentendő. A mennyiben azonban be van bizonyítva, hogy vádlott az előbb érintett alkalommal csakugyan sértő kifejezéseket használt, cselekményét az idézett törvény szerint kihágásnak kellett minősíteni s e miatt vádlottat a megfelelő büntetéssel fenyíteni, jóllehet vádlott az őt terhelő egyik bűntett helyett csak kihágásban mondatik ki vétkesnek, a reá ezen cselekmény, a súlyos testi sértés bűntette miatt kiszabott börtönbüntetés nem volt alább szállítható, mert vádlott hasonló rugókon alapuló cselekmények miatt már több izben volt büntetve : ugyanazért a meghatározott szabadságvesztési büntetésnek időtartama egyes büntetés gyanánt e helyütt is fentartatott. A kir. ügyész a jogorvoslat használnia tekintetében a kihirdetésnél azonnal tartozik nyilatkozni, s nyilatkozatát nem halaszthatja addig, mig a vádlott is nyilatkozott. A m. kir. Curia: Tekintve, hogy a másodbiróság végzésének 1885. évi május 8-án történt kihirdetése alkalmával, az erről felvett 2,016. sz. alatti jegyzőkönyv tanúsítása szerint, a kir. ügyész a kihirdetett végzést megnyugvással fogadta s igy az reá nézve jogérvénvre emelkedett: ennélfogva a kir. ügyész által 1885. évi szeptember 18-án, midőn ama végzés K. E. előtt kihirdettetett, bejelentett felebbezés többé figyelembe vehető nem lévén, az hivatalból visszautasittatik. (1885. dec. 1-én 7,709. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Kamnrni tagsági díjak nem fizetése nem képi'z ügyvédi fegyelmi vétséget. A temesvári ügyvédi kamara: (1885. május 20. 310. sz., T. BertalaD pancsovai ügyvéd elleni fegyelmi ügyben.) J. Bertalan ügyvéd az ügyv. rts. 68. §. a) és b) pontjaiban minősített fegyelmi vétségben vétkesnek nyilvánittatik s az ügyvédi gyakorlattól 1 hóra feltétlenül, azontúl pedig feltételesen mindaddig, mig tagsági díját be nem fizeti, felfüggesztetik, azon hozzáadással, hogy e felfüggesztés a törvény értelmében egy évnél tovább nem tarthat. Indokok: Mert az ügyiratoknál levő kézbesítési vevényekkel megcáfolhatlan ténykörülmény, hogy panaszlott . . . számú végzéseket vette és azokra fizetési kötelezettségét szándékos makacsságból nem teljesítette ; mert továbbá a kamara, mint rendi hatóságnak ignorálása által az iránt tiszteletlenséget követett el; miért is a fenti módon határozni kellett. A m. kir. Curia : (1886. jan. 23. 589/f. 85.) Az első bíróság határozata megváltoztatásával vádlott a fegyelmi vád alól felmentetik, stb.; mert a fegyelmi vád tárgyává tett fizetés megtagadás az 1*74 : XXXIV. t.-c. 68. a) és b) pontjaiban körülirt fegvelmi vétséget nem állapítja meg. Ügyréd^által tett hírlapi közlemények megtorlón, illetve kit terhel vnlamely közleményért a felelősség, nem tartozik a fegyelmi biróság hntáskörébe.' A máramaros-szigeti ügyvédi kamara: (1885. nov. 20. 298. sz.) Reisman Bertalan és Szamovelszky Lőrinc ügyvédek elleni fegy. ügyben. Vádlott ügyvédek ellen a fegyelmi eljárás és vizsgálat elrendeltetik. Mert a fenforgani látszó az 1874 : XXXIY. t.-c. 61. §. b) pontjába ütköző fegyelmi vétség csak a vizsgálat megejtése által hozható tisztába s ugyancsak ez uton lehet a Sz. Lőrinc által beadott nyilatkozatban foglaltakat, valamint az iratok közt fekvő hírlapban foglalt állitások valódiságát s ezeknek mely személyre vonatkozását kideríteni, stb. A m. kir. Curia: (1886- jan. 23. 5ü8. sz.) Az első bírósági határozat megváltoztatásával panaszos fegyelmi panaszával elutasittatik. Mert hírlapi közlemények megtorlása, illetve annak vizsgálata, hogy a kérdéses hirlapi cikknek ki a szerzője s kit terhel azért a felelősség, a sajtóvétségi biróság hatáskörébe tartozván, mig ezen illetékes biróság a sajt vétség kérdésében nem határozott, ez iránt fegyelmi eljárás s vizsgálat elrendelésének helye nincs. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozataiból. /. Hányandó kivetéshez a bányatulajdonos által beadott vallomások az adójavaslat megtétele előtt megvizsgálás végett az illetékes bányakapitánysághoz átteendök. 2. Az adókivető és felszólamlási bizottságok tárgyalásaikot felvett tárgyalási jegyzökönyvekbe határozottan ki kell tüntetni, hogy a bizottságban akkor, midőn bányaadó tárgyaltatott, bányabirtokosok vagy szakképzett bányászok, mint bizottsági tagok vettek-e és hányan részt. Ezekkel ellentétes eljárás okul szolgáit a hozott határozatok megsemmisítésére. (Az 1875. évi XXVII. t.-e. 11. .§'-a és 1883. évi XLIV. t.-c. 2I. fsához.) 1883. évi április 30-án 2,188. sz. Azért, mert adóköteles az általános jövedelmi pótado kivetéshez ingatlanaira bekebelezett adósságok kamatairól a törvényes időben beadott bevallást hiányosan és nem szabályszerűen állította ki: a bevallást egyszerűen figyelmen kívül hagyni, avagy visszautasítani nem lehet. (Az 1875. évi XL VII. t.-c. 8. $-a és 1883. % XL VI. t.-cikkhez.) 1883. évi május 3-én 2,232. sz.Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök : Rosenber? Mórné (Silberstein Sali) e., a debreceni trvszék, bej. már. 11, félsz ápr. 15, csb. Nagy Károly, tmg. Hegedűs István. — LÖwy és Bauer e., a kecskeméti tvszék, Lej. ápr. 12, félsz május (5, csb. Kiss Ferenc, tmg. Pascu Mihály. — Simou Ignácz e., a szegedi tvszék, bej. márc. 29, félsz. ápr. 29, csb. Nagy Ferenc, tmg. Pálfy Sándor. Ledérei' Bernát e., a pécsi tvszék, bej. ápr. 30, félsz, május 21, csb. Kis Géza, tmg. dr. Krausz Jenő. — Jamniczki A. és fia e., az aradi tvsz. bej. márc. 20, félsz. ápr. 9, csb. dr. Avarffy Károly, tmg. dr. Vertán Oszkár. — Grassler Tamás e., az eszéki tvszék, bej. febr. 20, félsz. febr. 25, perügyelő és tmg. dr. Winter Vilmos, helyett. Vitkovic Miklós — Riess Lajos e., a dévai trvszék, bej. márc. 31, félsz. ápr. 30, csb. Mihály Béla, tömegg. dr. Biró József. Pályázatok: A kis-ujszállási kir. jbságnál jbirói áll. márc. l-ig. — Az egri kir. tvszéknél jegyzői áll. márc. 14-ig. — A gyulafehérvári kir. tvszéknél birói áll. márc. l-ig. — A lőcsei kir. törvényszéknél joggyakornoki áll. márc. 15 ig. A nagyváradi kir. tszéknél joggyakornoki áll. márc. 17-ig. — A temesvári kir. tszéknél, joggyakornoki áll. márc. 18-ig. — A sárkányi kir jbságnál járásbirói áll. márc. 5-ig. — A debreceni kir. jbságnál albirói áll. márc. 5-ig. — A kassai kir. tivszéknél aljegyzői áll. márc. 19-ig. — A nagykanizsai kir. jbságnál joggyakornoki áll. márc. 5-ig. — A veszprémi kir. jbsnál joggyakornoki áll. márc. 20 ig. — A zólyomi kir. jbságnál joggyakornoki áll. márc. lóig. — A kolozsvári kir. tvszéknél aljegyzői áll. márc. 20-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvénytársasági-nál. Hold-utcza 7. sz.i