A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 8. szám - Magyar bűnvádi eljárás a törvényszék előtt [ismertetés]

A J O G. továbbá minthogy felperes alperes ellen, épen a jelen óvás alapján érvényesített visszkereseti jognál fogva indította keresetét és kéri alperesnek marasztalását; végre minthogy alperes is éppen a fentebb kimutatott sza- | bálytalanságok indokából támadta meg felperesnek kereseti jogát : mindezeknél fogva az alsóbb bíróságok Ítéleteit megváltoztatni, felperest keresetével elutasítani . . . kellett, stb. Adalék a keresk. megtartási jog gyakorlatához. Tartozik-e az iparos (mechanikus) a javított gépet munkadíjának megtérítése clött kiadni 1 (K. t. 309. §.) A budapesti VI. — VII. ker. járásbíróság: (1*8.3. évi aug. 6-án 17,170. Róth Rezső ügyvéd által képviselt D. Mórnak, Dr. Deutsch Izidor ügyvéd által képviselt E. Ferencz ellen egy j lemezmetsző gép kiadása vagy 100 forint fizetése iránti perében.) Alperes köteles a kereset tárgyát képező lemezmetszö ollót j felperesnek 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett kiadni. Az esetre, ha a jelzett lemezmetsző olló alperes birtokában nem találtatnék : alperes köteles értéke fejében 100 frt tőkét ennek 1885. évi június hó 25-től számítandó 6% kamatait felperesnek 8 nap alatt ugyancsak végrehajtás terhe mellett megfizetni. Indokok. Alperes beismeri, hogy a kereset tárgyát képező lemezmetszetü ollót felperestől kijavítás céljából átvette, de védelmét arra állapítja, hogy ő jelzett gépet csak azon esetben, ha a megállapított javítási díj kifizettetik, köteles kiadni. Alperes ezen védelme nem volt figyelembe vehető, annál kevésbé, mert alperes a 2. sz. alatti levélben, melynek valódiságát önmaga is beismeri, kijelenti, hogy ő jelzett gépet felperesnek csak azon okból nem küldi, mert szállítási eszközzel nem rendelkezik, ezzel ellentétben azonban a gép kiadását megtagadta. Tekintve továbbá azt, hogy alperesnek jelen körülmények közt figyelemmel a kereskedelmi törvény 309. §-ára visszatartási joga nincs és maga sem állította, annál kevésbé igazolta, hogy a kérdéses gépet előleges megállapodás folytán csak akkor lett volna köteles kiadni, a mennyiben a javítási díj kifizettetnék : öt a gép kiadásában esetleg ennek általa sem kifogásolt egyenértékében marasztalni kellett és pedig mellőzésével a tanuhallgatás és eskü általi bizonyításnak, mert ha alperes állításának valódiságát beigazolná, a mennyiben ezek döntő körülményre nem vonatkoznak, szintén marasztalandó volt. A budapesti kir. itélő tábla (1885. szeptember hó 17. 4,892.) A kir. jbság ítélete megváltoztatik, a kereseti lemezmetsző ollót, a mennyiben megvan, csak azon esetben lesz köteles alperes felperesnek 8 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett kiadni, ha felperes alperes részére a kérdéses olló javítási munkadíja fejében 10 forintot lefizet. Azon esetre, ha kérdéses lemezmetszö olló alperes birtokában nincsen és természetben vissza nem adatnék, köteles leend alperes felperes részére .100 forintot, illetve a 10 frt munkadíj leszámításával 90 forint tőke és annak 1885- évi június hó 23. naptól folyó 6% kamatait felperesnek 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. Indokok. Felperes nem tagadván, bizonyítottnak veendő, hogy a kereseti gép kiigazítását bizonyos munkadíj fejében vállalta el alperes. Az pedig, hogy a munkadíj 10 írtban lett kialkudva, bizonyítva van az által, mert felperes az alperes által e tekintetben kínált főesküt sem el nem fogadta, sem vissza nem kínálta. A k. t. 309. §. értelmében a hitelező kereskedelmi ügyletből eredő lejárt követeléseire nézve, megtartási joggal élhet adósának azon ingóságaira, melyek annak akaratával birtokába kerültek. Minthogy pedig a felek közötti ügylet, felek kölcsönös beismerése szerint, kereskedelmi ügyet képez s minthogy alperesnek a kereseti gép kijavításáért kialkudott 10 frt munkabére a kijavítás után lejártnak tartandó, -- alperes a kérdéses gépet mindaddig, míg követeléseire nézve kielégítve nincsen — kiadni nem köteles. Miután pedig a kereseti gép kiadását alperes csak azon ok miatt tagadta meg, mert munkabér követelésére nézve kielégítve nem lett, különben pedig 10 forint munkabére kifizetése mellett a gépnek azonnali kiadására jelen perben is késznek nyilatkozott, s miután a fennebbiek szerint a gépnek kiadását mindaddig, mig munkadíj iránti követelésére nézve alperest ki nem elégítette, felperes nem követelheti, — alperes a kereseti gép kiadására csak 10 forint munkabérének előzetes lefizetése mellett volt kötelezendő. Azon esetre, ha a kereseti gép alperes birtokában nincsen és természetben vissza nem adható, tekintettel arra, hogy a javítás megtörténtét, felperes nem tagadta, annak munkadíja fejében 1(> frt felperest feltétlenül megilletvén, a gépnek keresetileg felszámított és alperes által nem kifogásolt 100 forint értékéből 10 forint javítási költség levonásba veendő és alperes csak 90 forint érték megtérítésében volt elmarasztalandó. Miután felperes nem is állítja, hogy munkadíj követelésére nézve jelen per megindítása előtt alperest kielégítette, vagy hogy kielégíteni akarta volna, azon döntő kérdésre nézve pedig, .'hogy a gép kiadását a munkadíj kifizetése előtt nem követelhető felperes pervesztes, ugyanőt a perköltségben és felebbezési költségben mindenesetre elmarasztalni kellett. A in. kir. Curia (1886. febr. 1 én l,<x>5.) A budapesti kir. itélő tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok. A neheztelt ítélet saját indokainál és a következő indokoknál fogva hagyatott helyben; úgymint: 1. A keresk. törv. 309. §-a első bekezdése szerint minden kereskedelmi ügyletekből eredő és lejárt követelések tekintetében van megtartási joga a hitelezőnek, következőleg felebbezö felperes azon érvelését, mintha a megtartási jog csakis feltétlen kereskedelmi ügyletekből eredő követelések tekintetében volna gyakorolható, mint törvényen nem alapulót figyelembe venni nem lehetett; és pedig annyival kevésbbé, mert a csődtörvény 57. §. 2. tétele szerint is a művészek, gyárosok, iparosok és munkások díjaik és kiadásaik tekintetében az általuk készített vagy kijavított és birtokukban levő dolgokra ugyanazon jogokkal bírnak, mint az ingó zálog által biztosított hitelezők és mert különben is azon általános elvből folyólag, hogy a fennforgó esetben a szolgáltatás minden szerződő fél részéről egyidejűleg teljesítendő, önként következik, hogy alperes a gép visszaadását munkadíjának kifizetése előtt jogosan tagadhatta meg. 2. A 2. •/. alatti levél tartalmából épen nem tűnik ki az, hogy alperesnek kötelességében állott volna a gépet felperes lakására szállítani, egyébként pedig felperes alperesnek a jelen perben előadott védelméből értesült, hogy a gép átadását munkadíjjának megfizetésétől tette függővé, az alperes által felhívott tanuk kihallgatása tehát helyesen mellőztetett, megjegyeztetvén e helyütt, hogy alperes a 2. 7. alatti levélben is felhívta felperest arra, hogy számláját a gép átvétele alkalmával egyenlítse ki. 3. A perköltséghez felperest, mint ügyvesztest kellett marasztalni, mert a kereset szerint a gép feltétlen átadását követelte, a másodbiróságnak ezennel helybenhagyott Ítélete szerint pedig alperes azon ellenvetése, hogy a gépet csakis munkadíjának megfizetése mellett tartozik kiadni — jogosultnak találtatott. Bün-ügy ékben. Ha hatósági közbenjárás alkalmával a hatóság fenyegető szavak kíséretében megsértetik, tekintettel arra, hogy a sértő állapota és a körülmények a fenyegetést komolynak fel nem tüntetik, hatóság elleni erőszak tényálladéka fenn nem forog. A győri kir. törvény/sók (1884. ápril 8. 1,295. sz. Gy. Gáspár a btk. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak, továbbá a btk. 301. §-ba ütköző súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek mondatik ki s ezért összbüntetésül a btk. 96., 99., 165. és 302. >. alapján, a btk. 91. §-nak alkalmazása mellett egy évi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre Ítélte stb. Indokok : A végtárgyalás folyamán vádlott tagadása ellenében Sch. Antal és M. Mátyás tanuknak S tanú vallomásával és támogató összhangzó határozott és hit alatti vallomása által beigazolva van, hogy vádlott az 1881. évi febr. 19-én a hadmentességi díj biztosítása végett házánál megjelent végrehajtót és kíséretét hivatalos eljárásukban szidalmakkal, káromkodásokkal és fenyegetésekkel illette és hogy a hivatalos közegek a végrehajtás folytatását — nagyobb erőszak kifejtetésétöl tartva — abbahagyni kényszerültek ; vádlott beismerő és sértett előadásával egyező vallomása által igazolva van továbbá az is, hogy vádlott az 1882okt. 22-én Gy. László és Gáspár saját házukban borozgatván, összevesztek, mely alkalommal vádlott a kibékitésre hívatlanul megjelent K. Mártont egy lapátnyéllel fejbeütve, rajta ez által 20 napnál tovább tartó testi sértést ejtett, miért is vádlottat a hatóság elleni erőszak és súlyos t sti sértés bűntettében bűnösnek kimondani kellett stb. A budapesti kir. itélő tábla (1884. szept. 22. 24,097. sz.) a fent idézett Ítéletet az elsőbiróságilag felhozott okokból, Valamint azon okoknál fogva is helybenhagyja, mivel a vádlott a bünvizsgálatnak adatai szerint a végrehajtó-bizottság tagjait megöléssel fenyegette és mindezen fenyegetés a vádlottnak^'ismeretes házsártos