A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 8. szám - Magyar bűnvádi eljárás a törvényszék előtt [ismertetés]

A JOG. felmentetnek inert továbbá az alapkereset eme 100 forint iránt indíttatván, alapperbeli felperes s illetőleg örökösei részéről nem mutattatoit ki, hogy pert újító alperes s társa a reájuk kiszabott büntetés alól felmentettek," mert végre az iratok közt levosaz alapperbeli Ítélet vételét igazoló vevénv bizonyítékot nyújt '• arra, hogy pert újító alperes a büntetés alól fel nem mentetett. A budapesti kir. tábla 1885. évi május U. 2,756/85.) Az első bíróság ítélete megváltoztatik, a perújításnak hely nem adatik. Indokok. Az 1881 : LlX.t.-c. 69.§. szerint elő vannak számlálva mindazon esetek, melyekben perújítással élni lehet - az elősorolt j mindhárom eset azonban védekezést és szabályszerű eljárás folytán hozott ítélettel eldöntött pert feltételez, minthogy azonban ! "ujito felperes az alapperben meg nem jelenés miatt lett pervesztesse — a meg nem jelenés folytán szenvedett netáni jogsérelem pedig nem perújítás utján; hanem az 1881. évi LIX. t.-c. 61. §-hoz képest igazolással orvoslandó, annál fogva ujitó felperes perújitási kérelmének helyt adni nem lehetett. A m. kir. Curia (1886. évi január hó 27. 6,925.) A budapesti kir. itélő tábla ítélete megváltoztatik, s a nagykállói királyi j járásbíróságnak a perújítást megengedő ítélete hagyatik helyben s ! ehhez képest utasittatik a kir. itélö tábla, hogy a kereset érdemére hozzon ítéletet. Indokok. A perújítás kérdését illetőleg, a másodbiróság ítéletének megváltoztatása mellett, az első bíróság ítélete volt helybenhagyandó vonatkozó indokain felül még azért is, mert az 1881. évi LIX. t.-e. 69. §. 2. értelmében az új bizonyíték alapján kért újításra nézve azon különbség, hogy vájjon a jogerős ítélet védelem vagy annak elmulasztása folytán keletkezett — nem foglaltatik, — hogy pedig újitó felperes az igazolást elmulasztotta, ezen körülmény öt új s nem használt bizonyíték alapján megillető újítástól el nem zárja. Az ügyvéd csak a mulasztása által okozott kárért felelős. Nem tekinthető mulasztásnak, ha sürgős természetű ügy expediálását nem sürgette, mert erről az ügyv. szabályok értelmében a bíróság köteles gondoskodui. (Magy. kir. Curia 1886. évi január 20-án 2,291. sz.) Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. Oly órás, melynek szövegéből kitűnik, hogy nem a váltóbirtokos, hanem csupán megbízottjának megkeresésére lett felvéve, mint a T. t. 99. §. 2. pontjának intézkedésébe ütköző, viszkereset indítására nem alkalmas. A fizetés hiánya miatti viszkereset fentartására szűkséges, hogy a váltó fizetés végett bemntattassék és ezen bemutatás óvással igazoltassék, ugyanazért a közjegyzőnek azon kérdése a telepesnél, vájjon a váltókibocsátó, elfogadó és forgató a váltó kifizetése végett nem jeleutkeztek-e nála, a nélkül, hogy a váltó bemutattatott volna, a törvényszabta bemutatást nem pótolhatja és azért a viszkereseti jogot elenyé^zteti. A balassu-gyarinati kir. törvényszék mint váltóbiróság dr Goldstein József ügyvéd általképviselt M.f Bernát felperesnek — Dósa Ferenc ügyvéd által képviselt G. Annin alperes elleni, 500 frt tőke és jár. iránti perében következőleg itélt: Az 1884. évi nov. 5-én 5,185. sz. a. hozott sommás végzés hatályának továbbra is fentartása mellett tartozik kifogással élő III r. alperes G. Ármin az A. alatt eredetiben felmutatott s Losoncon 1884. évi március 8-án 500 írtról kiállított váltó alapján mint forgató a kereseti 500 frt tökét .... felperesnek megfizetni, stb. Indokok: Kifogással élő III. r. alperes a kereseti váltón levő forgatói aláírása valódiságát s a kereseti követelés fenállását mao-a beismervén s a beperelt váltó minden törvényes kellékkel ellá°tva lévén, a B. alatti óvás szabálytalansága s ebből eredő kötelezettség' megszüntetésére alapított kifogásai elvetendök voltak • mert 1. a B. alatti óvás a váltótörvény 102. §-ában meghatározott időben, t. i. a lejárat napján d. u. ő órakor és nem azon tul vétetett fel; 2. mert habár a B. alattiban a váltóbirtokos, kinek részére az óvás felvétetett, névszerint megnevezve nincs, s e részben azon okmány eléggé szabatosnak nem tekinthető, mindazáltal tekintve, hogv a váltót óvatolás végett a váltóbirtokos felneresnek perbeli megbízottja dr. Goldstein József ügyved adta at a közieeyzönek s e körülmény az óvásban megérintve van, a jelzett hiány oly lényegesnek, mely a váltón szereplő egyenek váltójogi kötelezettsége megszűntét maga után vonhatná, nem mutatkozik ; ;í. mert továbbá azon személyek sincsenek ugyan a B. alattiban kifejezetten megnevezve, a kik ellen az óvás felvétetett, de e körülmény az óvás szövegéből mégis kivehető, ott, a hol az mondatik, illetőleg a telepestől kérdeztetik, hogy a váltó elfogadója, kibocsátója és forgatója (kik különben is az óvásba befoglalt váltómásolatban megnevezve vannak) a váltó értékének kifizetése czéljából nála nem jelentkeztek-e s minthogy a váltótörvény nem szabja meg, hogy az óvás mily alakban és mily szövegezéssel állittassék ki, annak érvényességéhez elegendő, ha a szövegből kétségtelenül kitűnik, hogy az kinek részére és ki ellen vétetett fel; már pedig a jelen esetben a B. alattiból mindez kitűnik; 1. végre mert a B. alattival az is igazolva van, bogy az óvatolt személyhez intézni kellett felszólítás megtörtént és arra tagadó válasz adatott, vagyis hogy a B. alattival igazolt azon körülmény által, miszerint a telepesnél a váltókötelezettek fizetés végett nem jelentkeztek, a váltó célját vesztette annyival is inkább, mert a/ emiitett tagadólagos nyilatkozat a fedezet nem adást is magában foglalja. Mindezeknél fogva, stb. (1885. március 11. 940.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítélete annak indokainál fogva és még azért is helyben hagyatik, mert a B. alatti óvás tartalma szerint tudakozódás a váltó kifizetése iránt a telepes M. Bernátnál történvén, a kereseti telepitett váltónak fizetés végetti bemutatása a váltótörvény 48. i-ában erre nézve kijelölt személynél eszközöltetett, stb. (1885. június 9. 2,430 ) A i». kir. Curia: (1885. december 1. 830. sz. a.) Mindkét alsóbb fokú bíróság ítélete megváltoztattatik, az 1884. évi nov. 5 én 5,185. sz. a. kelt sommás végzés alperes G. Ármin irányában hatályon kívül helyeztetik, felperes ezen alperessel szemben keresetével elutasittatik, stb. Indokok: Elörebocsáttatik, stb. Az ügy érdemét illetőleg: A kereseti váltón látható forgatmányok, de felperesek saját beismerése szerint is, a váltó lejárta és az óvás kivétele idejében felperes volt a váltónak birtokosa, mégis a B. alatt csatolt óvás tartalma szerint az nem felperes, hanem dr. Goldstein József ügyvéd megkeresésére vétetett fel; e szerint az óvás a váltón elő nem forduló s így annak tartalma szerint, a fizetés felvételére nem jogosított harmadik személy részére lévén felvéve, — az már ez oknál fogva is szabálytalannak tekintendő és nem fogadható el felperesnek e tekintetben felhozott azon védekezése, hogy Dr. Goldstein ügyvéd a per tanúsága szerint felperesnek megbízottja volt és hogy az óvásba felvett váltó szövege is mutatta, hogy ki lett légyen a váltónak az idöszerinti tulajdonosa; mert a váltótörvényből származott jogoknak fentartása és érvényesítése az abban meghatározott alaki feltételek szigorú teljesítéséhez van kötve; — a szóban levő hiány pedig egvenesen a váltótörvény 99- 2. pontjának intézkedésébe ütközik; és mert a váltótörvény 17. és 29. §§-nak utolsó bekezdéseiben meg vannak határozva azon esetek, melyekben a váltó puszta birtoka oly meghatalmazásnak tekintendő, melynek alapján óvással élni lehetne; — miből következik, hogy egyéb esetben a váltó puszta birlalása ily jogosultságot nem ád, e szerint azon esetben sem, mint a jelenlegi, midiin az óvás a viszkereseti jognak fentartása céljából a fizetés nem teljesítése miatt vétetik ftl. De továbbá a v. t. 41. §-a értelmében a fizetés hiánya miatti visszkereset fentartására szükséges, hogy a váltó fizetés végett bemutattassék és ezen bemutatás óvással igazoltassék, a 43. §. első bekezdése szerint pedig telepitett váltóknál ezen bemutatásnak a telepesnél kell történnie. A kérdéses óvásban leirt eljárás a törvény ezen rendelkezéseinek sem felel meg. Ugyanis az óvás szövegének végső részei szerint, az óvást eszközlő közjegyző felperes N. Bernátnál mint telepesnél megjelenvén, annak nem mutatta be a váltót kifizetés végett, hanem csak az iránt tudakozódott nála, hogy a váltó elfogadója, kibocsátója és forgatója a váltó értékének kifizetése céljából nála nem jelentkeztek-e? és miután erre tagadó választ nyert, bezárásul kijelenti, hogy e szerint a váltónak fizetés végetti bemutatását nem eszközölhette, — mely nyilatkozat és az eljárásnak azt megelőző leirása világosan azt tanúsítja, hogy a közjegvzö a bemutatást nem is tekinti a telepesnél eszközöltnek. Minthogy pedig ily hiányokban szenvedő és a törvény szabályainak meg nem felelő óvás a viszkereseti jog fentartására alkalmas okmánynak nem tekinthető ;