A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 7. szám - A bírósági végrehajtókról - A főnök halálának hatálya a cégvezetési jogosultságra

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 7. számához. Budapest, 1886. február 14-én. Köztörvényi ügyekben. Ha valamely ténykörülmény a közigazgatási hatóságnak jogérvényes határozatával igazoltatik, akkor a bíróság ezen tény tekintetében többé nem bocsátkozhatik rijabb bizonyításba. A tordai kir. járásbíróság (1884. ápril 15. 1,992. sz. a.) Nagy Mihály ügyvéd által képviselt id. Zs. Tódor felperesnek Mészáros János ügyvéd által védett Gavrilla alperes ellen 109 frt 30 krajcár kártérítés iránti perében következőleg itélt: Felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok: Felperes keresetét arra alapítja, hogy 1878. évi június 24-én este 8 óra körül künn az utcán alperes kutyája felperes nejét megmarta, mi által a keresetben követelt kárai származtak. Hogy alperes kutyája marta meg felperes nejét, felperes bizonyítani kívánja a B) és D) alatt csatolt közigazgatási jogerejü ítéletekkel és ezen kivül állítása bizonyítására tanubizonyitást is ajánl. Miután azonban az ezen ítéletek alapjául szolgáló és mindkét fél kérelmére hivatalból beszerzett közigazgatási uton bevett bizonyítékok csak annyit igazolnak, hogy alperes kutyája marós, de nem azt is, hogy alperes kutyája marta meg felperes nejét, a további bizonyíték is elrendelendő volt. A per rendén kihallgatott tanuk közül azonban csak egyedül G. József tanúskodik arról, hogy P. Szófiát alperes kutyája marta meg, a többi nem bir tudomással, hogy a marást ki kutyája tette s miután P. Szófia a közigazgatási hivatal részéről sem lett kihallgatva s el is halt és sem felperes, sem alperes a dologról közvetlen tudomással nem birnak, erre nézve teljes bizonyíték helyre nem állitható. De továbbá a ptk. 1,320. §. szerint az állat által okozott kárért az felelős, a ki azt arra ösztönözte, ingerelte vagy megőrizni elmulasztotta. Felperes keresetét a megőrzés elmulasztására alapitja. A tanuk azonban mindnyájan azt igazolják, hogy a tény alperes udvarán este későn, a kik órát mondanak, 9 és 10 óra közti időt jelölnek meg, szóval oly időt, midőn alperes nem tekinthető mulasztást elkövetettnek, hogy házőrző ebét udvarán kötetlen hagyta, miért is felperes keresetével elutasítandó volt. A marosvásárhelyi kir. itélő tábla (1884. okt. 8. 5,671. sz.) az első birói ítélet megváltoztattatik s alperes tartozik a kereseti 109 frt 50 kr. kártérítési összeget felperesnek megfizetni, ha felperes leteszi a következő főesküt: »esküszöm stb., hogy feleségemnek a kutyamarás következtében szenvedett betegsége gyógyításával a keresetlevélben részletezett 109 frt 10 krra felmenő kiadásaim és költségeim voltak, stb.« Indokok: Be van bizonyítva Gy. józsef és B. Bita tanuk által az, hogy felperes nejét alperes udvarán 1878. június 24-én egy kutya veszélyesen megmarta. Hogy alperesnek kutyája marta meg felperes nejét, ennek tagadásával szemben be van bizonyítva tanú Gy. József által, ki maga verte le a kutyát az illető nőről, továbbá azon körülmény által, hogy az eset alperes udvarán történt, kinek a bünvizsgálatban kihallgatott tanuk vallomása szerint harapós kutyája volt, a mely más egyéneket is megmart, mely bizonyítékokat együttvéve a prts. 155. §-a értelmében be van bizonyítva, hogy felperes nejét alperes kutyája marta meg. Tekintettel már arra, hogy alperes udvarán korcsma volt, a hová emberek szoktak járni, sőt a kérdéses időben is emberek illetve vendégek voltak abban, kötelessége lett volna kutyáját láncon tartani, avagy pedig ha szabadon eresztette, udvarát elzárni, hogy a korcsmához járók oda be ne juthassanak, mit nem tévén, a kutyája által okozott károkért a btk. 1320. §-a értelmében felelős, ha már felperes az általa ajánlott és alperes által reájra visszautasított főesküvel bebizonyítja, hogy nejének gyógyításával neki a keresetben részletezett kiadásai és költségei okoztattak, azokat alperes megtéríteni tartozik, stb. .V m. kir. Curia: (1880. május 8. 8,510/84. sz.) Mindkét alsóbb bírósági Ítélet részben megváltoztattatik s alperes feltétj lenül köteles 64 frt 80 krt felperesnek megfizetni, stb. ellenben az ezt meghaladó kereseti követelésével felperes elutasittatik, stb. Okok: (Közigazgatási hatóságnak mellékelt jogérvényes határozata által teljesen be van bizonyítva, hogy a felperes néhai nején ejtett ebmarás alperesnek kutyájától eredt és ugyanezen határozattal alperes kártérítési kötelezettsége is megállapítottnak tekintendő, miből folvólag jelen per során a fenebbi ténykörül ményeknek újabb vitatása helyt nem foghatott, hanem csak a zár követelés iránti felperesi jogosultság és a kár mennyiségének megállapítása képezhette bírálat és eldöntés tárgyát. Ezekhez képest tekintve, hogy a becsatolt orvosi bizonyítvány és hivatalos nyugta által bizonyítottnak veendő, hogy az elöl kitett összeg fel peres néhai nejének jelzett sértésből keletkezett betegsége kórházi gyógykezelésére maga a felperes által fizettetett, ennélfogva annak megtérítésére alperest feltetlenül kötelezni kellett, stb. Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. Á vasúton érkezett árúban történt hiányról, az eladó, a szállitó vasnti vállalat elleni kereseti jog fenntartása czéljából, a vevő által azonnal értesítendő levén, a hiány megtéritését a vevő ellenkező esetben nem kívánhatja az eladótól. A budapesti TI.—VII. ker. járásbíróság (18K5. márczius 23. 6,166. sz. a.) F. Frigyesnek, D. Mihály és W. Mór alperes elleni 302 frt 59 kr. és jár. ír. som. pőrében következőleg itélt : Elsőrendű alperes tartozik felperesnek 14 frt kereseti tökét ennek a kereset megindításától, vagyis 1883. október 30-tól számítandó fi°/0 kamatait megfizetni. Keresetének többi részére nézve felperes keresetével elutasittatik és a perköltségek ezen felek közt kölcsönösen megszüntettetnek. Másodrendű alperes irányában felperes keresetével elutasittatik és tartozik II. r. alperesnek 30 frt perköltséget megfizetni. Indokok: Felperes keresetét a közte és alperes közt létrejött adásvevési szerződésre alapította, mely szerződés értelmében is alperesektől 15 waggon tűzifát vásárolt, waggonját 100 métermázsánkint 68 frt vételárban és keresetét a teljesített szállításból felmerült részint tényleges kára, részint elmaradt haszon megtérítése iránt indította meg. Áverések tagadták, hogy köztük és felperes közt adásvevési szerződés köttetett volna, a B. a. levélnek szerződés minőségét el nem ismerik; tagadták, hogy a B. alattiban emiitett mennyiségű, úgymint 15 waggon fának eladása iránt felperessel szerződést kötöttek volna, tagadták a felszámított kereseti tételek valóságát és mennyiségét. — Felperes a keresetlevélben és annak alapjául említett adásvételi szerződés gyanánt az 1884. évi 4,127. számú tárgyalási jkönyvhöz B. a. csatolt és I. r. alperes aláírásával felpereshez intézett levelet mutatta fel; minthogy azonban ezen levél eladási ajánlatot tartalmaz csupán, melyben az eladás feltételei közöltetnek: minthogy továbbá a levélben I. r. alperes a fának szállítását felperes nyilatkozatától tette függővé, azt pedig, hogy ezen ajánlatot felperes elfogadta volna, felperes igazolni meg sem kisérlette, sem azt, hogy alperesek bármelyike a fának bizonyos határidőben leendő szállítására a B. alattiban magát kötelezte volna : ennélfogva a B. a. levél alpereseket vagy azok bármelvikét terhelő adásvételi szerződésnek nem tekinthető. Ezenfelül a mennviben felperes a szerződésnek nevezett B. alatti ajánlat alapján alperesek ellen kártérítést követelni kiyán, erről a kereskedelmi törvény 354. §-a értelmében alpereseket azonnal értesíteni és az utólagos teljesítésre kellő időt határozni tartozott volna, a mit azonban hogy teljesített volna, nem is állította, annál kevésbé bizonvitotta! Minthogy ezeknél fogva felperes alperesek ellen a B. alattiban kereseti jogot nem szerzett, ez alapon felperes kereseti joga illetöleo- a követelés valósága megállapítható nem volt. Azonban minthogy I. r. alperes a 14 frt szállítási költség megtérítésére nézve fizetési kötelezettségét önként beismerte, ennélfogva ezen összegnek megfizetésében a prts 158. §-a alapján marasztalandó volt.