A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886 / 52. szám - Közjegyzői díjak
A JOG. > nem fognának igyekezni saját felfogásuk s hajlamuk szerint hatni az új törvényre, nem iparkodnának saját egyéniségük jellegét behelyezni az intézménybe.« A kormányzat által adott ezen Törvény és RendeletekTára, valamint a Döntvénytár és szaklapok gyűjteménye nem válnék a bírósági tag magántulajdonává, hanem leltár mellett kezelve köteles lenne átadni utódának sőt a netaláni hiányért anyagi felelősséggel is tartoznék az államnak. Az igazságügyi ministerium által ez ideig a törvény és rendeletek gyűjteményének egy példánya minden bíróságnak megküldetik, de ezen egy példány, hogy a szükségletet nem is fedezheti, bővebben fejtegetni feleslegesnek tartom. A célra vezető kormányi intézkedés fősúlyát nem egyedül a könyvek és lapok ingyenes megküldésére tartom fektetendőnek, hanem arra is, hogy azok tartalmát tanulmányozni idő, sőt bizonyos fokú kényszerűség is legyen. Ily erkölcsi kényszer eszközének vélem a fentebbi javaslat 3. pontját. E pont sokak előtt viszásnak fog feltűnni, sőt talán még megrovást tartalmazó kifakadást is idéz elő némelyeknél. Meglehet, de elvitázhatlan tény, hogy számosaknak szükségünk van a jogtudományi ismereteink bővitésére s a némelyikünkön erőt vett némi kényelmesség, elfogultság mellett szükséges bizonyos fokú erkölcsi kényszerre is. Vájjon nem lehet-e más, célra vezetőbb eszközt javasolni, nem vonom kétségbe, hanem azt határozottan állítom, hogy a figyelmes olvasgatásnak eredményét igen fokozza a szakértői eszmecsere, s megkönyiti, sőt szilárdítja a tanulás maradandóságát. Javaslatom némely része nem új. A kormánvlapokcti «i c.cRucii megjelenésükkel azonnal minden egyes hivatalnoknak megküldte az akkori kormány. Az 1881 : LIX. t.-c. 4: §. értelmében alkotott döntvényeket a m. kir. igazságügyi ministerium minden egyes birói tagnak megküldi. Az igazságügyi ministerium valószínűleg azon tapasztalat által vezéreltetve, hogy az igazságügyi hivatalnokoknak is égető szükségük van a törvény és rendeletek gyűjteményének tartalmát ismerni, 1885. évi február hó i'6-án 547. I. M. E. szám alatt kiadott rendeletével tudatta, miszerint a birák és bírósági hivatalnokok által 1-85. évtől kezdve azok megszerezhetők azon kedvezményes áron, melyet addig csak a törvényhatósági tisztviselők élveztek. Az országnak általánosan ismert súlyos pénzügyi viszonyai mellett is javaslatomat foganatosithatónak vélem, mert habár az első év körülbelül 100.000 frttal emelné is a kiadást, jövőre az csekélyé olvadna s azon szellemi erőemelkedés, mely e kiadás által eszközöltethetnék, uzsora kamattal fizetné vissza a tett kiadásokat. Az igazságügyminiszter a képviselőház legközelebbi első ülésén beterjeszti az örök jogról szóló törvényjavaslatot és remélhető, hogy ezen javaslat még ezen országgyűlés alatt törvénynyé válik, mert az igazságügyminiszter ur gondoskodott arról, hogy az igazságügyi bizottság tagjai jó előre tájékozást szerezhessenek ezen műről, mert még szeptember hó fol várnában az egész anyagot az egyes tagok rendelkezés-'-re bocsátotta. A birói ügyviteli szabályok átdolgozása. A lapokban a legközelebbi időben több téves hir közöltetett az igazságügyi kormányzat köréből. A többi között azon hir is bejárta a lapokat, mintha a Curia jegyzőinek az ügyviteli szabályok átdolgozásában bizonyos szerepet juttatna az igazságügyminiszter. Ezen hir minden alapot nélkülöz. Czorda Bódog curiai biró ur tekintetében legutóbbi számunkban hozott azon hirre nézve, mely szerint a táblai tanácselnökségek egyikére volna kiszemelve, azon helyreigazítást nyertük legilletékesebb helyről, hogy felsőbíróságunk ezen kiváló tagja a kir. tanácsemöksegre egyáltalán nem reflektál és igy azt nem is fogadná el. > Közjegyzői díjak. (Az 1836 : VII. t.-c. 33-ik §-nak magyarázatához.) Irta : TELESZKY ISTVÁN, bpesti ügyvéd, és országgyűlési képviselő. Közjegyzői körökből felhívás intéztetett hozzám, hogy nyilatkoznám, helyesnek tartom-e a közjegyzői novella (1886. VII. t.-c ) 33-ik §-nak azon magyarázó alkalmazását, mely területéröl választott vidéki bizottságok maguk kebeléből egy-egy tagot válaszszanak, hogy igy az ország minden vidékének tapasztalatai s a helvi viszonyok különféleségéböl eredő különbözetek, a központi bizottságban egyeztető méltatásra s egységes képviseletre 4s lehető érvényesítésre találjanak : a központi bizottság, a vidéki bizottságok választásairól beérkezett jelentések alapján, s miután a központi bizottság saját kebeléből tisztviselőit megválasztotta, következőleg alakult meg: Elnök : Tokaji Nagy Lajos; másodelnök i Jeszenszky Danó ; titkár : dr. Grubiczy László ; másodtitkár : dr. Pósfay Sándor ; pénzkezelő : dr. Weinmann Fülöp ; s a bizottság többi tagjai lettek : Balogh János, Bánftáy Simon, Boncs Döme, dr. Csukássv Károly, Nánássy László, ükröss Bálint, Plausich Mátyás, Pongrácz Kálmán, Rupp Zsigmond, Schilling Rezső, Szmrecsányi László. Ezen alakulásnál a másodelnök s másodtitkár opportunitási tekintetekből lettek választva, hogy a központi bizottság ily két functionariusának helye — egyik-másik akadályoztatása esetében — mindig betöltve legyen. Időközben a központi bizottság három tagját vesztette : Balogh János kartársunk elhalt; dr. Grubiczy László a nemzetközi biróság tagjává Cairóba kineveztetvén, a közjegyzői kötelékből kilépett; valamint kilépett abból dr. Pósfay Sándor, kik helyett az alapszabályok \2. §. a) cikke értelmében választott tagok lettek : Abari Aurél s titkárul Gászner Béla, másodtitkárul Zimányi Alajos. A tagsági dijak pedig közjegyzőkre nézve 12 frt, jelöltekre fi frt évi díjban lettek megállapítva, mely évi tagdíjak az alapszabályok 9. §-a szerint 3/;-ed részben föltétlenül segélyalap alkotására fordíttatnak, mig része az évi kiadások fedezésére szolgál, de a mennyiben erre az év folyama alatt teljesen igénybe nem vétetik, maradványa szintén a segélyalap gyarapítására átvitetik. A központi bizottság tagjai a tanácskozásokban, részint személyesen, részint véleményüknek Írásban közlésével : többé kevésbbé s időről-időre élénk részt vettek. Ily tanácskozmány ez ideig 3 tartatott, mely tanácskozmányok főbb mozzanatai a következők : I. 1834. június 29-én az igazságügymiuiszteriumhoz kérvény intéztetett a földmivelés-, ipar- s kereskedelmi minisztériumtól a központi s vidéki bizottságok levelezéseire, a postai bérmentesség kedvezményének engedélyezését kinyerni, mely kérvény, bár az igazságügyminiszterium azt melegen pártolta s ajánlotta, azon kért kedvezmény a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium által engedélyezhetőnek nem találtatott, továbbá : II. a vasutak igazgatóságai egyenként felkérettek, hogy a vidéki bizottsági tagok igazolvány mellett a központi bizottság tanácskozásain részvételük alkalmával menetdíj kedvezményben részesittessenek; mely kérelem szintén minden igazgatóság által megtagadtatott, azonban mindenik kilátásba helyezte azt. hogy ily kedvezmény az egylet közgyűlésére utazóknak, esetről-esetre külön kérvényezés mellett megadatni fog ; III. végre azon gyűlésből lett megbízva Rupp kartársunk a közjegyzői törvény módosítását tárgyazott törvényjavaslat irányában az igazság- és belügyminisztériumokhoz s a törvényhozáshoz emlékiratot szerkeszteni, mely aztán i884. november 16-án és 23-án a központi bizottság által beható tanácskozás alapján e1 fogadtatván, kinyomatott, a nagyméltóságú igazság- és belügyminiszter urakhoz benyujtatott, a képviselőház tagjai közt szétosztatott, a vidéki bizottságokhoz megismerés s ismertetés végett több példányban szétküldetett, s melynek folytán a képviselőház igazságügyi bizottsága egyes kitűzött kérdésekre személyesen meghallgatás végett, az egylet képviseletében Jeszenszky Danó, Tokaji Nagy Lajos, Rupp Zsigmond tagokat meg is hívta s mely emlékiratnak több pontja a törvényjavaslat végleges szövegezésénél méltató figyelembe vétetett és különösen a hagyatéki tárgyalások tekintetében is, bár nem teljes mérvben, de mégis az eredeti javaslathoz képest, kedvezőbb megoldást eredményezett. IV. 1834. december 14-én a »Jog* cimü hetilapot a központi bizottság, az aradi, debreceni, kolozsvári, pécsi, pozsonyi s szombathelyi vidéki bizottságok részéről irományszeriíleg is tett hozzájárulása alapján, a közjegyzőt kar közíönyeül választotta, ennek szolgálatára a lap szerkesztőségét felkérte, mely azt az egylet központi bizottságához intézett rokonszem.es nyilatkozatáéul elfogadta s 1-sö számának élén közzé is tette és azt, hogy a közjegyzői kar közlönyéül is szolgálni kíván, minden számában nyilvántartja, a minthogy kartársaink közül a lapot közleményeikre számosan igénvbe is vették. V. 1885. február 8-án több oldalról nyilvánult óhajtás folytán az alapszabályok ismét 500 példányban kinyomattak, melynek megtörténte e helyütt azért említtetik fel, hogy kinél a megküldött példány hiányoznék, annak újabb megküldése iránt jelentkezni szíveskedjék. VI. 1885. március 8-án a központi bizottság indítványa folytán, miszerint tekintettel azon körülményre, hogy az alapszabályokban előirt'havi
