A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 51. szám - Új közjegyzői állomások

202 A J OG. Örököse kérelmezheti; felfolyamodók a kérdéses előjegyzés törlését, igazolás mulasztása alapján kérelmezni jogosítva nem voltak. (1886. szeptember 22-én, 2,445. sz.) Az ingatlan birtokosa az építkezés befejezése után is orvosolhatja vélt sérelmét sommás vi»sziilielye/ési per utján. — Az osztr. poltr. tkv. 340. §-ának értelmezéséhez. A szerdahelyi kir. járásbiróság-: Dr. Loew Gyula ügyvéd által képviselt INI. Ferenc felperesnek, Velicanu Sándor ügyvéd által képviselt S. Ilié alperes elleni visszahelyezés iránti perében következő Ítéletet hozott : Alperes köteles a saját, Szerdahelyt 216. hsz. és felperesnek 217. hsz. a. lelt. teíkek határát illetőleg fenállott előbbi állapotát az által helyreállítani, hogy felperes telkének a csepegő ereszszel 6V2 öl hosszúságban épített szín fedélzetét 8 nap különbeni végrehajtás terhe alatt lebontsa, stb. I n d o k o k : Felperes állítása szerint alperes egy felperes telkének álló szin egyoldalú fedélzetét olykép választotta meg, hogy egy kétoldalú, a csepegéssel felperes udvarára irányzó fedélzetet állíttatott és miután ez által az eddigi birtoklásában sértve tartja magát, az előbbi állás helyreállítását kéri. Alperes beismeri, hogy előbb csak egyoldalú, az ereszével saját udvarára irányzott fedélzet volt a színén, tagadja azonban, hogy a jelenlegi eresz felperes udvarába foly és felperest jogaiban megsértette. Tekintve, hogy a birói szemle által perrendszerííleg bebizonyíttatott, hogy alperes eresze felperes légterébe esik, felperes alperes építése által tettleges birtoklásában háboríttatott; miért is, stb. (1886. jan. 16. 1,945. sz. a.) A marosvásárhelyi kir. itélő tábla : Az alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok: Mert a ptk. 340. §-ában irt jogorvoslat csak az építkezés folyama alatt, illetőleg annak befejezéséig vehető igénybe, a kereseti előadásból pedig kitetszik, hogy az új épület, melynek felállítása által felperes magát jogaiban sértettnek állítja, már a kereset beadása előtt be volt fejezve és ennélfogva felperes keresetével elutasítandó volt, stb. (1886. jun. 8. 2,218. sz. a.) A 111. kir. Curia (1886. okt. 21. 6,191. sz. a.): A másodbíróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben indokainál fogva és azért, mert a ptk. 340. §. által nincs kizárva, hogy az építkezés befejezése után is az ingatlan birtokosa vélt sérelmét sommás visszahelyezési per utján ne orvosolhassa. Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. A külföldi közadós az által, hogy ellene külföldön csőd rendeltetett el, cselekvési és önképviseleti képességét egyátalán nem, de különösen oly ingó vagyon tekintetében nem vesztette el, mely a belföldön létezik és a csődtömegbe be nem vonatott; minélfogva ily esetben a csődtömeg képviseletére hivatott személyek a közadós képviselöikép el nem fogadhatók, hanem a kereset magának a kezadósnak kézbesítendő. A budapesti kir. keresk. és váltótörvény szék : Dr. Robitsek józsef ügyvéd által képviselt W. Hermann felperesnek, — dr. Berezeli Antal ügyvéd által képviselt M. és G. cég alperes ellen 6,000 frt és jár. iránti perében következő Ítéletet hozott: A birói illetőség megállapíttatik és alperes cég tartozik az 1885. július 1-én 6,000 forintról kiállított váltó alapján, mint elfogadó, a kereseti 6,000 frt váltóösszeget a Magvarország területén találtató s különösen a felperes által biztositásilag lefoglalt ingó vagyonára vezetendő végrehajtás terhe mellett megfizetni, stb. Indokok : Az alperesi ügyvédi meghatalmazás ellen felhozott azon felperesi ellenvetés, hogy az emiitett meghatalmazás csakis arra jogosította fel az alperesi ügyvédet, hogy megjelenjen a budapesti V. ker. kir. járásbíróságnál, ott az I—III. pontban körülirt irányban működjék, figyelembe azért nem vétetett, mert a kérdéses okmányban egyúttal alperesi képviselő felhatalmazást nyert arra nézve, hogy megbízóját bármely fokú biróságnál képviselje és alkalmazhasson minden eljárást, még azokat is, a melyekre külön meghatalmazás szükségeltetnék és az adott meghatalmazás olyannak tekintetik. Nem vétethetett figyelembe alperesnek a birói illetőség ellen emelt azon kifogása, hogy miután alperes cég^ ellen már a kereset beadása alkalmával Romániában a csődeljárás elrendeltetett, alperes cég önképviseleti ioggal nem rendelkezhetvén, jelen per ezen eljáró kir. tszék előtt megindítható nem volt, mert a Romániában elrendelt csődnek hatálya, a két állam közti viszonosság hiányában Magyarországra ki nem terjed és mert felperes keresetét alperes cégnek Magyarországon levő vagvonára kérte korlátoztatni, mely vagyon a jelzett viszonosság hiánya miatt a romániai csődtömegbe bele nem vonható s melynek bevonatását ezen kir. tszék a doljini kr. tszék keresk. és közjegyzői osztályához intézett 60,807/1885. sz. válasziratában meg is tagadta. Minthogy pedig a kereseti váltó ^ Budapesten fizetendő : ennélfogva a birói illetőség megállapítandó éstekintve, hogy alperes részről az ügy érdemében, a kereset fenállása és valódisága ellen kifogás nem tétetett, alperes cég a minden kellékekkel ellátott váltó alapján a követelt tőke megfizetésére kötelezendő volt, stb. (18S6. január 8. 66,149. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítélete annak indokainál fogva helybenhagyatik, stb. (1886. március 30-án, 776. sz. a.) A m. kir. Curia: Mindkét alsóbb bírósági Ítélet az előző eljárással együtt, beleértve a kereset kézbesítését, megsemmisíttetik és az e. f. bíróság arra utasittatik, hogy a keresetet ennek küllapján kitett útmutatáshoz képest, magának M. & G. alperesi cégnek M. Károly vagy G. Pál cégtag kezeihez törvényszerűen kézbesittesse és ennek megtörténtével szabályszerűen járjon tovább el. Indokok: Az 1881 : LIX. t.-c. 39. §-a szerint hivatalból figyelembe veendő semmiségi okot képez az, ha valamely fél nevében egy harmadik meghatalmazás nélkül jár el és a hiány nem pótoltatott. Ez az eset itt fennforog. Mert dr. Berezeli Antal ügyvéd, ki alperesi céget képviselte, a meghatalmazást ezen képviseletre nem alperesi cégtől, hanem K. H. Dániel és A. ]. D. csődperügyelőktől nyerte. Már pedig alperesi cég az által, hogy ellene Romániában csőd rendeltetett, cselekvési és önképviseleti képességét egyátalán nem, de a jelen ügyre nézve különösen azért nem vesztette el, mert felperes kifejezetten alperesi cégnek oly ingó vagyonából kívánja követelését kielégíttetni, mely vagyon állítása szerint a belföldön létezik és a csődtömegbe be nem vonatott. Minthogy ezeknél fogva a fentnevezett perügyelök, mint a kik csak a csődtömeg képviseletére vannak jogosítva, alperesi cég képviselőiként el nem fogadhatók és minthogy ezen helytelen képviseletre azon körülmény szolgáltatott okot, hogy a kereset nem szabályszerüleg, t. i nem magának alperesi cégnek, hanem K. H. Dániel perügyelőnek kézbesittetett: mindkét alsóbb bírósági ítéletet az eljárással együtt megsemmisíteni, a keresetnek alperesi cégnek magának leendő kézbesítését és új további eljárást elrendelni kellett. (1886. nov. 8-án, 600. sz. a.) A kereskedelmi törvény azon intézkedése, mely szerint a vevőnek a hiányokra alapított kereseti joga az eladó ellen az átvételtől számított 6 hónap alatt évül el, csak minőségi, nem pedig mennyiségi hiányokra értendő. (1875 : XXXVII. t.-c. 349. §.) A szegedi kir. törvényszék: Ha felperes cég részéről K . . Sándor könyvvezető a részére ezennel oda itélt főesküt arra nézve: »hogy az A. alatti számlában előforduló tételek, mind mennyiségükre, mind jogcímükre nézve helyesek és hogy a kereseti összeg kifizetve nincsen«, leteszi, alperes cég köteleztetik a kereseti 3,343 frt 82 kr. tökét felperes részére megfizetni. Az eskü le nem tétele esetén felperes keresetével elutasittatik. I n d o k o k : Mert alperesnek a kereseti számlabeli árúk megrendelése, átvétele, a követelés valódisága és mennyiségére vonatkozólag tett tagadásával szemben felperes üzleti könyvei a perrendtartás 173. §-a értelmében fél bizonyító erővel bírván, ennek kiegészítése végett felperes könyvvezetője részére a pótesküt oda ítélni és tekintve, hogy alperes egy hordó megcsuro-ásából eredt hiány miatt támasztott 52 frt *80 kr. iránti követelését az árunak 1884. május 1-én történt átvételétől számított 6 hó alatt nem érvényesítette, s így ebből származott igénye a kereskedelmi törvény 349. §-a értelmében elenyészett; tekintve, hogy a könyvek vezetése, ugy a számlában május 29-éről bevezetett 1,417 frt 86 kros tétel ellen tett kifogása a viszonválaszban s így elkésetten emeltetvén, figyelembe vehető nem volt: alperest a kereseti tőke és a számla lezárásától járó kamatokban marasztalni, az eskü le nem tétele esetén pedig felperest keresetével elutasítani kellett. (1885. október 22-én 8,595. sz.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Nem volt figyelembe vehető alperes azon kifogása sem, hogy az 1884. évi május 1-én szállított, 1,760 frt 28 kr. értékű árú vételárából a felperes által hiánytérités címén alhe.