A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 51. szám - Új közjegyzői állomások

A JOG. res javára irt 50 frton felül még további 50 frt 80 kr. lenne le­vonandó, mivel alperesnek ezen kifogása az elsöbirósági Ítéletben kifejtettek szerint elévült. (1886. február 17-én 7,007/85. sz.) A kir. Curiii: A kir. itélő tábla Ítélete helybenhagyatik, annak akképen módosított indokaiból, hogy alperes azon kifogása, miszerint az 1884. május 1-én szállított árú vételárából az ő ja­vára még 52 frt 80 kr. levonandó lenne, nem lett volna ugyan mellőzhető azért, mert ezen kártérítési igény elévült, minthogy a kereskedelmi törvény 349. §-a szerint a vevőnek csak azon ke­reseti joga évül el az átvételtől számitandó hat hó alatt, mely arra alapittatik, hogy az árú a kikötött vagy törvényi kellé­keknek meg nem felel, tehát minőségi hiányra, holott jelen esetben mennyiségi hiány forog fenn; de mellőzendő volt ezen kifogás annálfogva, mivel alperesnek 1884. június 19-éről kelt F. alatti leveléből kitűnik, hogy alperes a felperes által ajánlott 50 frt kártérítési összeggel megelégedett. (1886. október 13-án 488. váltószám.^ . Bűn-ügyekben. Indítvány! büncselekvény esetében az inditTányra jogosított, lia visszavonja indítványát, viselni tartozik a vizsgálati fogság költ­ségeit is, bár a vádlottnak vizsgálati fogságba helyezését ö nem indítványozta. A debreceni kir. tszék : A Btk. 333., 335. §. 7. pontjába ütköző lopás büntette miatt Sz. Erzsébet ellen megkezdett biín­vizsgálat megszüntettetik; azon kir. ügyészi indítványnak, hogy panaszos 2 frt 60 kr. kórházi és 2 forint 08 krajezár rabtartási költségekben végrehajtás terhe alatt marasztaltassék el, hely nem adatik. Indokok: Meg kellett szüntetni panaszlott ellen a további bűnvádi eljárást azért, mert a panaszos a Btk. 343. §-án alapuló jogánál fogva vádját visszavonta. A mi a kir. ügyészi indítványban felszámított 2 frt 08 krban felszámított rabtartási költséget illeti, ebben panaszost elmarasz­talni nem lehetett, mert ő csupán mint káros ember meglopatását jelentette fel, a vizsgáló bíróságnál történt első kihallgatásakor pedig vádját okadatoltan visszavonta ; tehát az, hogy a rendőrség panaszlottat elfogatta, bezáratta s majd hogy az 8 napon vizsgá­lati fogságban tartatott, nem a panaszos Sz. József kérelmére vagy kívánságára, hanem hivatalból eszközöltetett. Még kevésbé lehetett panaszost elmarasztalni a 2 frt 60 krnyi állítólag felmerült kórházi költségekben, mert hogy micsoda kórházi költségek azok, az iratokból ki nem tűnik, ha talán pa­naszlott ellen merült volna fel, az oly személyes tartozása neki, mit panaszos terhére akaratja ellenére átruházni nem lehet. ('1885. június 10. 6,790. A budapesti kir. itélő tábla: A kir. tszék végzése helvben­hagyatik. (1886. jan. 9. 33,463. sz. a.) A m. kir. Curia: (1886. okt. 26. 414. sz. a.) A budapesti kir. itélő táblának végzése a 2 frt 60 kr. kórházi költségeket ille­tőleg az első fokú bíróság által felhozott s általa is elfogadott indokainál fogva helybenhagyatik. A 2 frt 03 kr. rabtartási költségeket illetőleg azonban mind­két alsóbbfokú bírósági végzésnek megváltoztatásával, S. József fel­jelentő panaszos ennek megfizetésében elmarasztaltatik és ezen költségnek 15 nap alatti kifizetésére különbeni végrehajtás terhe mellett köteleztetik. Indokok: A bűnvádi eljárás S. József károsnak a debre­ceni kapitányi hivatalnál tett feljelentése folytán indíttatván meg, a lopással gyanúsított Sz. Erzsébet ennek alapján tartóztattatott le ; szabad lábra helyezéséig tehát az állam költségén élelmeztetett. Minthogy azonban Sz. Erzsébet ellen a további bűnvádi eljárás a káros vádjának visszavétele folytán szüntettetett meg, az állami pénztár ez által a vádlottnak elitéltetése és elmarasztaltatása eseténi kielégítésétől esett el, nem is tekintve az igazságszolgáltatásnak az indítvány visszavonásával okozott azon erkölcsi sérelmét, hogy a rosz szándékkal elkövetett törvénysértés megtorolhatatlanná tétetett; mindezeknél fogva tehát kétségtelen, hogy feljelentő káros visszavont feljelentésével az államnak okozott fogházi élel­mezési költségekért felelőssé lett s ez okból a 2 forint 08 kr. fogházi élelmezési költségek megtérítésében feljelentő káros el­marasztalandó volt. A vizsgálati fogság a hazai bűnvádi eljárási gyakorlat szerint feltétlenül elrendelendő, ha az elkövetett bűntettre öt évet meghaladó szabadságve»ztésbüntetés van szabva, a mi ugy értendő, hogy a törvény a vádlott által elkövetett cselekmény miatti büntetés leg­kisebb mértékét öt évi szabadságvesztésben állapítja meg. A kaposvári kir. törvényszék: Mielőtt a kir ügyészségnek közvetlen idézési indítványa tárgyában határozat hozatnék, a vizs­gálati iratok visszaküldetnek az igali kir. járásbírósághoz a követ kező utasítás mellett: 1. K . . . . Teréz sértett félnek és a vád­lottnak születési bizonvitványa az iratokhoz csatolandó. 2. Tekin­tettel arra, hogy vádlott a btk. 232. §. 2. pontjába ütköző erőszakos nemi közösülés bűntettének elkövetését beismeri, hogy ennek tényálladéka az orvosi bizonyítvány és R . . . . József tanúvallo­mása által megerősíttetik, s hogy a kir. Curiának 8,5u9 81. számú teljes ülési megállapodása szerint a 12 éven alóli leánygyermeken még saját beleegyezése mellett is elkövetett nemi közösülés a btk. 232. §. 2. pontjába ütközik, tekintve, hogy ezen bűntény 10 évig terjedő fegyházzal büntetendő, tekintve, hogy a napló 1. számhoz csatolt orvosi bizonylat szerint ez alkalommal sértett nőn súlyos testi sértés is követtetett el, tekintve, hogy enyhítő körülmény ez idő szerint nem forog fenn, s így a 49. számú döntvény ércelmé­ben az előre látható legkisebb büntetés hat évi fegyház, ennek folytán az id. bünv. elj. szab. 45. §-ának a) pontja alapján vádlott K. Fülöp vizsgálati fogságba tétetni rendeltetik. Miről az igali kir. járásbiróság a vizsgálati iratok visszaküldése mellett, a kir. ügvészség pedig végzésileg értesíttetik. (1886. március ll-én 4,944. sz.) A budapesti kir. itélő tábla : A kir. ítélő tábla helyben­hagyja az elsőbiróság végzését indokolásánál fogva és azért, mert a vádbeli cselekmény a btk. 232. §. 1. és 2. pontjába ütközik, mely cselekményre a törvény tíz évig terjedhető fegyházbür szab, következőleg a törvénykezési gyakorlat szerint vádlott sze­mélves letartóztatása tejesen indokolt. (1886. május 10-én 14,526. sz.) A kir. Curia: Mindkét alsóbirósági végzés megváltoztatásá­val K. Fülöp vádlott a vizsgálat tartama alatt szabadlábra helyez­tetni rendeltetik. Indokok: A törvényes gvakorlat szerint a vizsgálati fog­ság elrendelésének a büntetés mértékére való tekintetből csak akkor van helye, ha a bűntett, mely a vád tárgyát képezi, a tör­vény meghatározása szerint legalább öt évi börtönnel vagy halál­lal büntetendő, a K. Fülöp vádlott által elkövetett és a btk. 232. §-a alá eső cselekmény miatti büntetésnek legkisebb mértékét azonban ezen és a btk. 22. §-a szerint két évi fegyház képezi és igy a büntetés mértékénél fogva a vizsgálati fogság alkalmazásá­nak helye nincsen. Az alsóbiróságilag érvényesített azon indokolás, hogy a fennforgó körülményeknél fogva előreláthatólag öt éven felüli szabadságvesztésbüntetés lesz alkalmazandó, az ügy jelen állásában egyátalán elfogadhatatlan, de egyébként is a vizsgálati fogságnak a büntetés mértékére való tekintetbőli elrendelésére nézve nem az az irányadó, hogy a vádlott minő tartamú büntetésre ítélhető el, hanem az, hogy a törvény a vádlott által elkövetett cselekmény miatti büntetés legkisebb mértékét öt évi szabadságvesztésben állapitja-e meg ; ezek szerint tehát a büntetési tétel által a vizs­gálati fogság elrendelése indokolva nem lévén, egyéb arra alapul szolgáló indokok pedig fel nem hozatván, mindkét alsóbirósági végzésnek megváltoztatásával a vádlottnak a vizsgálat tartama alatti szabadlábra helvezését elrendelni kellett. (188). július 27-én 4,982. szám.) Ha a 92. §. alkalmazása által valamely bűntett vét>éssré minősítendő, ezen minősítés folytán a vétségre vonatkozó általános büntetőjogi elvek kivétel nélkül alkalmazandók. A m. kir. Curia (a kolozsvári kir. törvényszék előtt sikkasz­tás büntette miatt vádolt Sz. Lajos elleni bűnvádi ügyben) : Tekintve, hogy vádlott által M. Áron kárára elkövetett cselekménv a btk. 462. §-ába ütköző hivatali sikkasztás bűntettét képezi: tekintve, ho°-v vádlott cselekménye a btk. 92. §. alkalmazása mellett vétségnek tekin­tendő ; tekintve, hogy ezen minösités a cselekménv minden részé­nek és vonatkozásának megbirálására döntő befolvással bir olv­formán, hogy a vétséggé való minősítés esetén a birói határozat hozatalánál abból kell kiindulni, hogy a cselekménv már kezdet­től fogva vétségnek minősül, azért az elévülés kérdése is a jelen ügyben a vétség szempontjából megbírálandó és minthoq-v vétsé­gekre nézve a btk. 106. §. utolsó pontja szerint a bűnvádi eüárá^ megindítása^ 3 év elteltével évül el, minthogv az elévülés kezdetét veszi a bevégzett bűntettre vagy vétséarre' nézve a véghezvitel napjától: minthogy továbbá jelen esetben a vádbeli cselekménv elkövetésétől, 1879. évi september 17-étöl a panaszos által tett feljelentésig 1884. május 29-én 3 évnél több telt el: minthogv végre az elévülés hivatalból veendő figyelembe: mindezekért^a

Next

/
Oldalképek
Tartalom