A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 51. szám - Apasági perek

A JOG. 419 esik, de az ügyvédi kötelesség s jog védelme alakjában az ügyvédi rendtartásban is orvosolható. Mindnyájan tudjuk, hogy az ügyvédnek egyik legfontosabb s egyszersmind terhesebb kötelessége a végrehajtásnál való közbenjárás. Igen fontos ez azért, mert végrehajtóink — tisztelet a kivételeknek — nagy részben megbízhatatlanok s a végrehajtások foganatosításánál nincsenek valami különös tekintettel a hitelezők érdekeire. A követelések behajtásának elhanyagolása esetén pedig az ügyfelet egyáltalán nem szokta megvigasztalni az a tudat, hogy ügyvédje az itélet meghozataláig mindent elkövetett az ügy érdekében. Az ügyvédnek tehát kötelessége a felet a végrehajtás alkalmával is képviselni, ott az 1881: LX t. -c. 47. igában meghatározott kijelölési jogával élni s ha szükséges, a végrehajtást szenvedett tulajdonát képező), vagy ilyennek vélelmezhető ingóságokat mind összeiratni. A ki volt valaha végrehajtáson: az tudja, milyen kellemetlen functio ez. Az adós dühös, ha ellene végrehajtást foganatosítanak; ha valamely kedvesebb dolgát íratják össze, e miatt még inkább haragszik, ugy hogy ritka végrehajtás az, a hol a végrehajtató ügyvédjét, mint a ki a tárgyakat összeirásra kijelöli, gyalázó kifejezésekkel nem illetik, vagy nem becsmérlik; sőt olyan is van, a hol tettleg is bántalmazzák, vagy legalább megkisérlik azt. A szóbeli tárgyalásokon szinte megtörténhetik és sokszor meg is történik az ilyen. S vajjon mi történik azzal, a ki az ügyvédet vagy igazolt helyettesét ügyvédi kötelességének teljesitése alkalmával becsületében megsérti, vagy e nélkül becsmérli, avagy netalán tettleg bántalmazza? — Semmi. legfeljebb a btk. 261. §-a alapján becsületsértés vétsége miatt néhány frtnyi pénzbüntetésre ítélik. Ha valaki a végrehajtás foganatosításakor a végrehajtót tettleg bántalmazza, cselekménye a btk. 165 §-ába ütközik; ha ilyenkor a végrehajtót becsületében megsérti, ez a btk. 262. §-ába ütközik; sőt az egyszerű gorombáskodás is a kbtk. 46. §-ába ütköző kihágást képez, habár becsületsértést nem foglal is magában. Az öröknek, a vaspályák s állami távírdák felügyelőés kezelő-személyzetének, a rendőrségi személyzetnek, még a csőszöknek működését is különös védelemben részesiti a törvény; de az ügyvédi kötelesség teljesítését nem oltalmazza. Az ügyvédi bűntetteket s vétségeket a hivatali bűntettek fejezetében sorolja fel a törvény s a legszigorubban rendeli büntetni; az ügyvédi kötelesség egyszerű megszegését s elhanyagolását is fegyelmi vétségnek tekintik az 1874: XXXIV. t. -c. 68. s 69. §-a i, de az ügyvédi kötelesség teljesítése annyi védelemben sem részesül, mint a legutolsó mesteremberből lett a d ó v é g r e h a j t ó m ű k ö d é s e. Az ügyvédet megsértheti ellenfele a tárgyaláson, megsértheti a végrehajtások foganatosítása alkalmával is. A sértegető nem lakol jobban, mintha valamely piaci kofát támad vala meg. Rendreutasítják, vagy esetleg becsületsértés vétsége miatt pénzbüntetésre ítélik. Az ügyvéd tehát tárgyalásokon pusztán a bíró erélyére s kegyére, végrehajtásoknál pedig a qualificatióval nem bíró, vagy legalább nem szükségképen biró végrehajtónak védel mére van utalva. Méltányos-e ez ? Megfontolták-e az illetékes körök azt, hogy ezen visszás állapotok az igazságszolgáltatásnak nemcsak érdekében nem állanak, hanem kárára szolgálnak ? Az ügyvéd ugyanis — mert a törvény őt kellő védelemben nem részesíti — rendszerint nem akarja kitenni magát azon kellemetlenségnek, hogy hivatásának gyakorlása alkalmával ügyvédi kötelessége lelkiismeretes teljesítéseért megbántsák. Ilyen helyekre tehát legtöbbnyire fiatalabb s olykor tapasztalatlan segédjét kénytelen elküldeni. Pedig ez nem mindenkor használ az igazságszolgáltatás s az ügyfelek érdekeinek. Ha figyelembe veszszük, hogy az ügyvédet rendszerint azért s akkor szokták sértegetni, ha ügyfelének érdekeit erélyesen képviseli; ha figyelembe veszszük, hogy az ügy véd hivatásának lelkiismeretes gyakorlása által törvényparancsolta kötelességet teljesít: — akkor jogosan megvárhatnók, hogy a törvény legalább olyan védelemben részesítsen bennünket, mikor ügyvédi kötelességet teljesi t ü n k, m int a milyen hathatósan védi a hat óságok legalantasabb tagjainak működését is. Irta Apasági perek. CSORBA GÉZA, révkomáromi ügyvéd. Sok közül csak három esetet mutatok be a házasságon ki v üli elhálásból eredő perekben uralgó bizonytalan, rendszertelen eljárás feltüntetésére a végből, hogy végre a szerenesétlen tévedt nő és gyermekének jogai a gvakorlat által körvonaloztassanak a törvényhozás intézkedéséig. I. Özv. X-né asszony beperli Y-t a saját felperessége alatt házasságon kívüli gyermekének tartásdíjai és apaság elismerése iránt; e perben A x-i kir. törvényszék következőleg ítélt: (1880. ) Alperes köteles felperesnő által... év... hó... napján házasságon kívül szült figyermek tartási dijainak fedezetére... év... hó ... napjától számítva hónaponkint 4 frtot a gyermek 12 éves koráig és pedig az eddig lejárt összeget egyszerre, a jövőben lejárandókat havi részletekben felperesnőnek 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni. Felperesnö keresetének egyéb tételeivel elutasittatik s a felszámított perköltségek egymás irányában kölcsönösen megszüntettetnek. Indokok stb. A budapesti kir. ítélő tábla következő ítéletet hozott: A kir. törvényszék ítelete oly kiegészítéssel, hogy alperes a felperes által... év.. hó.. napján szült X. nevű figyermek természeti atyjának bíróilag elismertetik, egyébként az abban ugy az alább felhozott indokolásnál fogva helyben hagyatik. II. X. hajadon beperli saját felperessége alatt Z-t apaság elismerése és tartásdíjak iránt. A járásbíróság (1883. ) X. Y-nak Péter Pál elleni apaság iránti perében következőleg ítélt: Felperes keresetével elutasittatik s tartozik alperesnek 8 nap alatt ellenkezőleg végrehajtás terhével 13 frt 50 kr. perköltséget megfizetni. Felperesi ügyvéd munkadíja és kiadása saját fele ellenében.. frt.. kr. -ban állapittatik meg. Indokok stb. A budapesti kir. ítélö tábla pedig következö ítéletet hozott: Az elsőbiróság itélete megváltoztatik és alperes a figyermek atyjának kimondatván, köteleztetik felperesnek 8 nap és végrehajtás terhével... évi... hó.. napjától mint a gyermek születése napjától... év... hó... napig mint a kereset megindítása napjáig lejárt 3 frt havi tartási költség fejében ... frt.. krt és... frt.. kr. perköltséget egyszerre; jövőre és pedig a kereset megindítása napjától a gyermek 12 éve betöltéséig hónaponkint előre 3 frtot feltétlenül; 20 frt szülési és gyermekágyi költséget azonban csak azon esetre megfizetni, ha felperes becslő esküt tesz le arra, hogy ezek fejében legalább is 20 frtot kiadott. Erdekében áll tehát felperesnek az ítélet jogere jüvé váltától 15 nap alatt az eskü letételére jelentkezni s azt a kitűzendő határidőben le is tenni, mert ellenesetben 20 frt iránti keresetével elutasittatik. egyebekben az I. bir. ítélet helvbcnhagyatik. Felperesi ügyvéd fellebbezésdija és kiadása... írtban megállapíttatik. Indokok: stb. A m. kir. Curia következő ítéletet hozott: A budapesti kir. ítélő tábla itélete azon részében, a mely szerint alperes ellenében az atyaság megállapittatott és alperes 3 frt gyermektartási havi díj és perköltség megfizetésére köteleztetett, helyben hagvatik, egvéb fölebbezett részében azonban megváltoztatik s felperesnek a szülési és gyermekágyi költségét illetőleg feltétlen elutasítására nézve az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben.