A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 51. szám - A polgári biróságok szervezése

A J OG. 413 határozott intézni egyenesen az országgyűléshez.* És íme, megjött a válasz (még mielőtt az országgyűlés nyilatkozhatott volna)— a bclügyministeriumtól, mely az ügyvédi szabad vedlemért kiszabott 15 frtnyi büntetést csakugyan megváltoztatta — 100 frtra. Lapunk mai száma sérelmi rovatában egy még kirívóbb esetet közöl, melyben egy vidéki kartárs által, ügyvédi minőségében beadványban használt kifejezés miatt maga a p a n as z < > s k é n t fellépett alispán ül birói széket mint másodfokú biró saját ügyében és elitéli az ügyvédet, szintén a már is hírhedtté vált 46. §. alapján. A belügyministerium igazságszolgáltatói nemcsak, hogy ebben a páratlan eljárásban annak megsemisitésére okot nem látnak, hanem az alispán által saját ügyében az ügyvédre kirótt 50 forintnyi büntetést — felemelte szintén 100 frtra, tehát a legmagasabb büntetési mértékre. Valóságos zsandárbiráskodás, mely megveti az igazságszolgáltatás elementáris formáit és annak minden biztosítékait, de mely nem a vádlottakat becsteleniti és nem is az ügyvédeket sújtja egyedül, de sújtja a társadalmat is, melyet ezentúl védelem nélkül kiszolgáltat szabad prédául a közigazgatás közegei önkényének. Lbben fekszik nagy jelentősége az ügynek. Most az igazságügyministere n van a sor. Politika vagy jog. Miniszterség — igazságügy nélkül, vagy igazságügy — miniszterség nélkül; e kettő közt választani kell, ha együtt nem maradhat a kettő. Nekünk ügyvédeknek pedig feladatunk változatlanul elő van irva: el nem tántorodva tovább küzdeni a törvény- és jogért az önkény minden megfélemlítése dacára. Nec timide, nec temere. Ez legyen jelszavunk. * Lapunk 15. számában közölve. Dr. Stiller Mór. = Személyváltozások a kir. Táblán és Curlán. Hogy mily érdekkel kisérik felső bíróságainknál a budapesti váltó és keresk. tvszék és a kir. Ítélőtábla elnökségében beállandó változtatásokat, azt a következő — részünkről csak fenntartással közölt — hirek tanúsítják. Ezek szerint a váltó-törvényszék elnökségére a fiatalabb birói generatió egyik legjelesebb tagja. Nagy Ödön kir. táblai biró van kiszemelve. Sárkány tanácselnök helyébe pedig, ki a kir. tábla alelnökségére lesz előléptetve, a curiai birák egyik legjelesbike : C z o r d a Bódog fmások szerint P a i z s Andor) lépne ; a Curiához pedig Vörösmarthy Béla (?!!) és Németh Lajos táblabírák fognának előlép tettetni. — Ellenben biztos hir gyanánt közölhetjük, hogy a jövő év elején a budapesti kir. táblán számos előhaladottabb korú biró lesz nyugdíjazva ; ugyané sors éri Dániel Ignácot a m. kir. Curia számfeletti elnöki titkárát is. = A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék érdemes alelnöke, Janicsek József, biztos értesülésünk szerint már néhány nap múlva lesz kinevezve bírónak a m. Curiához, melynek váltótanácsában hivatva lesz azon ürt kitölteni, mely Polgár Ignác tanácselnökké való előléptetése folytán ott beállott. A kinevezés további folyománya pedig, hogy a keresk. és váltó tvszéknél eddig systemisálva volt alelnöki állás végkép meg lesz szüntetve. — Hir szerint Csanády György elnök ur is nemsokára táblai tanácselnöki állásra fog előléptettetni. Vájjon mi sors vár akkor a keresk. és váltótörvényszékre, mely ma is csak régi hírnevéből él? — Ennek kapcsán közölhetjük, hogy újévvel Gobra, Thalabér és Veleczky váltótörvényszéki birák végleg nyugdíjba mennek. Es a többi veterán ? = A kir. Tábla elnöksége. Már hetekkel ezelőtt közöltük azon hírt, hogy Mihajlovics Miklós kir. táblai elnök ur nemsokára visszalép, helyét pedig Vajkay Károly alelnök ur fogja elfoglalni, míg viszont ennek helyébe Sárkány József tanácselnök lépend. Ezen hírünkkel szemben más oldalról azon verzió terjesztetett, hogy a tábla elnökségére Csemegi Károly curiai tanácselnök ur volna kiszemelve; anélkül azonban, hogy az egyik vagy másik jelölt mellett lándzsát törnénk, vagy az illetők ez állásra való kisebb-nagyobb érdemeinek mérlegelésébe bocsát madásához, melyet csak elősegítettek a minden hierarchicus Állapotot ellenző democraticus tanok. Ezek utóhangjai Magyarországra is kihatottak, mint ezt az 1874. évi magyar jogászgyülés évkönyve bizonyítja. Franciaországban Berenger volt az első, ki 1835-ben az akadémiában tudományosan is indokolta a Fölöttes bíróságok eltörlését. Németországban ezen igen érdekes kérdés eddigelé csak kevéssé képezi a tudományos megvitatás tárgyát. Mindamellett, dacára minden ellenkező érveléseknek a fokozatos fölebbviteli bíróság nyomatékkal bír, nemcsak azért, mert ugyanazon ügyet más egyének teszik újólagos vizsgálat tárgyává, hanem azért is, mert ezen vizsgálat oly személyek által eszközöltetik, kik elméleti és gyakorlati képzettség tekintetében szélesebb látkörrel bírnak. A jogszolgáltatás épugy, mint maga az igazság is, csak nyer az által, ha ismét vitatárgyá tétetik, hasonlitván a fölebbvitel sok esetben a számtani próbához, mely nagyobb bizonyság kedveért alkalmaztatik ott, hol attól tartanak, hogy a számadásba tévedés esuszott. Ha tévedés nem találtatik és a fölebbviteli biró ugyanazon eredményre jut, mint az első : annál jobb, előnyösebb és igazságosabb a jogszolgáltatás. Az elsőfokú bíróságok mindenütt alá vannak rendelve a f ö 1 e b b v i t e 1 i n e k: a törvényszék a kir. táblának s ez a kir. Curiának. Kivételt találunk a vegyes folyamodás intézményénél, hol ugyanazon bíróság majd mint első, majd mint fölöttes biróság jár el. Ellentéte a tiszta folyamodás, melynéllógva minden biróság kizárólag vagy csak mint első, vagy csak mint másodfokú birói hatóság gyakorolja a jogszolgáltatást. A vegyes biróságot törvénykezési rendtartásunk teljesen mellőzte, mert veszélyesnek hitte azt akkor (I8li8-ban) még szervezetlen törvényhatósági bíróságokat másodfokú hatósággal felruházni ; azután pedig mert szükségtelennek is tartotta ezt az Írásbeli eljárásnál, hol a felek jelenléte kizáratik és a felső biró az ügyet ugyanazon peranyag szerint bírálja elmely az alsóbb biró rendelkezésére állott. Másként áll a dolog a közvetlen szóbeli eljárás mellett. Itt a járásbirák által elintézett ügyeket másodfokú bíráskodás végett azon kir. törvényszékre kell ruházni, melynek területén székelnek s a mely különben szintén elsőfokú biróság. Mert a szóbeli rendszer mellett a másodfokú eljárás is közvetlen lévén, aránytalan költség s idővesztéssel járna, ha a felek a csekélyebb értékű és gyorsabb eljárást igénylő ügyekben a távolabb eső királyi táblához utasíttatnának. Vagv ellenkező esetben a még költségesebb kir. táblák számát kellene szaporítani. Megjegyeztetvén, hogy már a régi birói szervezésben is többször találkozunk ilyen vegyes bíróságokkal és pedig nem kevésbé az alantas, mint a fölöttes törvényszéknél, p. o. aki r. táblán, mely a fontosabb ügyekben, mint első, a többiekben pedig mint felfolyamodású biróság itélt. A kisebb polgári peres ügyekre vonatkozó törvény utólag hatályba léptetvén a vegyes bíróságokat: ilyenekül a községi és békebirói eljárás ellen a kir. járásbíróságot és törvényszéket jelöli melyek pedig különben túlnyomólag elsőfokú bíróságok. Királyi táblák. A bírósági fokozatok száma sem a római, sem az CÍ Vházi jogban nem volt meghatározva. Mindkét jog szerint annviszor lehetett fölebbvitellel élni, a hány magasabb birói köze"- létezett. Ép oly kevéssé találunk határozott intézkedéseket a közönséges német jogban. Míg ellenben hazai jogunk a birói fokozat szabálvozásánál túlnyomólag, tehát kevés eltéréssel már előbb is a kettős fölebbviteli rendszerhez ragaszkodott. Arra nézve, hogy a kettős fölebbviteli rendszer maradjon-e, vagy csak egyetlen magasabb testület, mint legfőbb meg,