A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886 / 51. szám - Szabad szót követelünk
Ötödik évfolyam. 51. szám. Budapest, 1886. december 19. Szerkesztőség: V. sas • utca 14. szám Kiadóhivatal: V. sas-utca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY. ) Számos kiváló szakférfiu közreműködése mellett szerkesztik és kiadják DR. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve: egész évre.. 6 frt — kr. fél ».. 3 » —. negyed ».. 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautal ványnval küldendők. TARTALOM: Szabad szót követelünk. Irta: Dr. S t i 11 e r Mór. — Legközelebbi személyváltozások a biróságok körében. — Mikép méltánylandó a bűnügyi bizonyíték? Irta: Székács Ferenc, a budapesti kir. törvényszék alelnöke. — A numerus clausus mellett. Irta: Ternovszky Béla, lugosi kir. trvszéki biró. — Őrködik-e eléggé a törvény az ügyvéd becsülete felett? Irta: Dr. Alföldi Dávid, egri ügyvéd. — Apasági perek. Irta: Csorba Géza, révkomáromi ügyvéd. — Uj közjegyzői állomások. Irta: ***. — Ausztria és külföld. (Angol büntetőjogi kodifikáció. Irta: Dr. Dell'Adami Rezső, bpesti ügyvéd egyet. m. -tanár. ) — Sérelmek. (Egy muszka történet. Irta: Szántó Sándor, hosszuaszói ügyvéd. — Irodalom. (Magyar- és Erdélyországi telekkvi törvények és rendeletek gyüjteménye. dr. Peregriny János. Irta: Biró Antal, szegedi trvszéki biró. — A nők joga. Gid Pál jogtanár a párisi egyetemen. Ford. Tóth Lőrincz. Irta: dr. Révai Lajos. — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. TÁRCZA: A polgári biróságok szervezése. Irta: dr. Herczegh Mihály, egyet, tanár Budapesten. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok-. ) Előfizetési felhívás Szakközönségünk eddigi nagymérvü pártolása felment bennünket azon szokásos eljárás alól, hogy lapunkat új évfolyama küszöbén külön ajánljuk. Azért nagyhangzásu szavak helyett csak azt igérjük, hogy lapunk jövőre is törekedni fog nem csupán iránytűje, de irányadója is lenni igazságügyünknek. Ezen törekvésünkben szak közönségünk pártolását kérjük és arra jövőre is biztosan számitunk. Lapunk előfizetési ára; Egész évre 6 írt. Félévre 3 frt. Negyedévre 1 frt 50 kr. Az előfizetés megkönnyebbitése végett jelen szamunkhoz postautalványt csatoltunk. ,, A JOG" kiadóhivatala. Budapest, V. ker., sas-utca 14. sz. A „Jog Törvénytára" ezután is meg fog jelenni lapunk külön mellékleteként és arra is elfogadunk előfizetéseket 2 frtnyi kedvezményi árral egy egész évfolyamra. Szabad szót követelünk. A ki a magyar ügyvédség történetét fogja valaha megírni, hosszú lapokat lesz kénytelen szentelni azon apróbbnagyobb küzdelmeknek, melyeket az a közigazgatási k ö z e g e k önkénye ellen naponta vinni kénytelen. A mióta az igazságszolgáltatás terén egyrészt a jogkeresés módjai szerves eljárási törvények által, másrészt a jogkeresés tárgyai az anyagi jog megállapítása által, annyira-mennyire, rendezést nyertek, a birói önkény, ha nem is szünt meg egészben, de kétségtelenül mind szűkebb korlátok közé lett szoritva. Az alakiságok, melyekkel az igazság kiszolgáltatása jár, a mindkét fél szükségképi meghallgatása, melynek a kényszererővel biró itéletet meg kell előznie, az igazságszolgáltatás nyilvánossága, a jog és igazság általános elvei, melyek irott törvények nélkül is a köztudat tárgyaivá lettek és melyeknek megsértései hirtelenebbül szokták lángra lobbantani a közvéleményt, nem engednek egyhamar túlcsapongásokat a birói önkény terére. Megfékezik azt különben a súlyos következményű fegyelmi eljárás és a birói határozatok fokozatos felebbezhetösége és annak tudata, hogy a felebbezés tetemes garanciákkal körülsáncolva van. Hozzájárul végre a biró hosszu évi megszokása, hogy csak a törvények szigorúan körülirt értelme szerint és az az által vont korlátok alapján itélheti meg a felek megzavart vagy roszul értelmezett jogviszonyait, mik mind a birói önkény elé gyakran áthághatlan gátat emelnek. Egészen más helyzete van a közigazgatásnak. A közigazgatásnak természetében fekszik, hogy közegeinek terjedtebb hatáskör, tevékenységüknek nagyobb közvetlenség, elhatározásuknak nagyobb szabadság és ez által már önmagában is tág s discretionarius hatalom van adva. Intézkedései létjogosultságát legtöbb esetben azok actualis szükségessége és célszerűsége dönti el, ez pedig a viszonyok pillanatnyi változásától függ. Azért a közigazgatási törvények bármily részletessége mellett is — mi nálunk amugy sem létezik — a közigazgatás működésének egy tetemes része mindig merően az illető közegek belátásától és jó vagy rosz akaratától fog függni. Ha még hozzá veszszük, hogy a közigazgatás számos tere nálunk egyáltalán minden részletesebb rendezést nélkülöz, hogy eddigelé a legfontosabb közigazgatási állásokra sem kivántatott és nincs is meg a kellő képzettség, hogy tehát a korlátlan hatalom nagyrészt korlátlan ismerethiánynyal párosult, ugy megmagyarázhatóvá válik azon jelenség, melynek naponta vagyunk tanui, hogy több önkénynek, több elnyomásnak, több sanyargatásnak az állami nagy tevékenységek egyik részéről sincs az egyén nálunk kitéve, mint a közigazgatás részéről. Simulni kellene a közigényekhez és nem egyszer hadilábra helyezkedik velük; védeni kellene az egyes jogosult érdeket és vajmi gyakran elnyomójává válik.
