A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 49. szám - Birói illetőségi controversiák

A JOG. res ellen 23 frt 31 kr. töke és jár. iránti perében következő Ítéletet hozott: Azon esetre, ha alperes a neki oda itélt főesküt arra, hogy a XB. alatti bevallás alapján kiállított biztosítási kötvény átvételére a kereset beadása előtt felhíva nem lett, — leteszi : felperes keresetével elutasittatik, stb., ellenkező esetre köteles alperes 7 frt 77 krt, a leszállított kereseti tőkét megfizetni. Indokok: Alperes beismerte, kogy a NB. alatti biztosítási ajánlatot megtette s hogy ezen XB. alattit sajátkezűleg aláirta; tagadta azonban alperes, hogy a XB. alatti ajánlat folytán, — habár az annak alapján fölvett, illetve elfogadott biztosítás a C. a. hiteles könyvkivonat szerint felperes üzleti könyveibe bevezetve lett is — a biztosítási ügylet tényleg létrejöttnek tekintendő volna és pedig azért, mert alperes orvos által megvizsgálva soha sem lett s mert a biztosítási kötvény átvételére fel nem hivatott; tehát inig egyrészről a biztosítási feltételeknek elég nem tétetett, addig másrészről a jogügyletről kiállíttatni szokott biztosító kötvény alperesnek át nem adatott. [Minthogy pedig felperes alperes kifogásával szemben a biztosítási feltételekre hivatkozva, azzal védekezik, hogy ő a biztosítási ajánlatot könyveibe bevezetvén, azt feltétlenül elfogadta s igy a keresetben érintett biztosítási ügylet a keresk. törv. -163. §-a értelmében megkötöttnek tekintendő s igy azon kifogás, hogy alperes orvosilag meg nem vizsgáltatott, az ügylet érvényességére befolyással nincs, mert az csupán jog, de nem kötelesség felperes részéről; sőt ama körülményt, hogy felperes a XB. a. alapján kiállított biztosítási kötvény átvételére fel is szólította két ízben alperest, a hit alatt kihallgatott B. Antal tanú vallomásával félbizonyiték erejüleg igazolta is felperes. Tekintve pedig azt, hogy habár a biztosítási feltételek arra nézve, hogy a biztosítási kötvény átvétel végett bemutatandó lenne, határozott intézkedést nem tartalmaznak is, ez azonban a dolog természetéből következvén, kétségtelen, hogy a biztosítási kötvénynek a biztosított fél részéröli átvétele az ügylet végérvényes befejezéséül tekintendő s miután a biztosított fél arról, hogy az ajánlata elfogadtatván, a biztosítási ügylet tényleg megköttetett, valóságos tudomást csakis a biztosítási kötvény átadása alkalmával szerezhet, addig tehát annak el vagy el nem fogadásáról tudomással nem birhat; önként következik tehát, hogy felperesi biztosító társulat saját érdekében áll a biztosítási kötvényt a biztosított félnek mielőbb átadni, már csak azért is, hogy a biztosított az első díjrészlet fizetését teljesíthesse. — Tekintve tehát alperesnek közbevetett kifogásait és tagadását, miután felperes a per során világosan kijelentette, hogy ő a biztosított félnek ajánlatát orvosilag leendő megvizsgáltatás nélkül is feltétlenül elfogadta s azt üzleti könyveibe a C. a. szerint tényleg el is könyvelte, jelen perben a döntő körülményt egyedül az képezi, vájjon a kereset megindítása előtt felhivatott-e alperes a biztosítási kötvény átvételére vagy sem? hogy ez által alperes a biztosítási ajánlata elfogadásáról és beállott fizetési kötelezettségről biztos tudomást szerezhetett légyen; — minthogy pedig a perbeli döntő körülményre B. Antal tanú vallomásával félbizonyitékot szolgáltatott ugyan, ezen félbizonyiték azonban póthitellel kiegészíthető nem lévén, más bizonyíték hiányában a felperesileg alperesnek e tekintetben oda kínált és alperes által elfogadott főhit a pts. 230. és következő §§-ai alapján alperesnek oda Ítélendő s miután ennek letétele esetén be van bizonyítva az, hogy alperes a biztosítási kötvény átvételére felhíva níra lett s hogy ekként a biztosítási díjösszeget illető fizetési kötelezettségének beálltáról tudomást sem szerezhetett s ekként a biztosítási ügyletből kifolyólag a kereset megindítása idejében alperes a biztosítási összeg fizetésére felpe res által jogosan kötelezhetőnek tekinthető nem lévén : a felperesi kereset elutasítandó; míg ellenkező esetre alperes tekintettel arra, hogy az évi biztosítási díjösszeg negyedévenként visszatérő időközökben 7 frt 77 kros részletekben fizetendő s miután a biztosított nem kötelezhető a biztosítási szerződés folytatására, azaz a visszatérő időközökben fizetendő biztosítási dij később lejáró részletének is mindannyiszori lefizetésére, hanem csakis az első díjrészlet s járulékai fizetésére : ennélfogva alperes csakis a leszállított kereseti töke fizetésében marasztalandó stb. A budapesti kir. ítélő tábla (1886. február 22. 5,949. sz. a.): az első bírósági ítéletnek azon része, mely felperest kereseti követelésének egy részével feltétlenül elutasította — helybenhagyatik, — többi részében azonban megváltoztattatik, felperes követelésével az első bíróság által feltételesen megítélt részével is feltétlenül elutasittatik stb. Indokok: A felperes által becsatolt biztosítási bevalláson olvasható és mindkét félre nézve kötelező biztositási általános I feltételek 2. §. értelmében a biztositási bevalláshoz, hogy bizto, sitási ajánlat hatályával birjon, szükségképen csatolandó a felperes biztosító társaság részéről a biztosításra ajánlkozó fél egészségi állapotának megvizsgálásával megbízott orvosnak a vizsgálat ered! ményéről kiállított bizonyítványa és csak az ekként felsorolt beval| lás, vagyis a bevallás és orvosi bizonyítvány együttesen vétetik biztositási ajánlatnak s a közlendő biztositási szerződés alapjául, j Miután pedig felperes az 18s5. évi október 16-án tartott póttárgyalás alkalmával kifejezetten beismerte alperesnek a 37,362/1881. sz. a. tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt azon előadásának valóságát, hogy felperes társulat orvosa által megvizsgálva alperes soha sem lett és hogy ily vizsgálatról bizonyítvány nem létezik, vonatkozó orvosi lelet hiányában a felhívott 25. §. értelmében alperes nem tekinthette az általa aláirt bevallást biztositási szerződés megállapítására alkalmas szabályszerű ajánlatnak, a puszta bevallá> pedig magában véve, mint az ismételve felhívott feltételnek megfelelő ajánlatot nem képező, nem szolgálhatott alapul a biztositási szerződésnek a keresk törv. 468. §. értelmében elkönyvelésére s igy a szerződés, melyre felperes követelését alapítja, sem az elkönyvelés, sem a biztositási kötvény kiállításának ténye által nem jöhetett létre stb. A m. kir. Curia (1886. október 3. 440. sz. a.): a kir. itélő I tábla ítéletének felperes által felebbezett azon része vétetvén I vizsgálat alá, mely szerint a másodbiróság felperest kereseti követelésének 7 frt 77 krt tevő részével is elutasította; ugyanúgy ! megváltoztattatik és e tekintetben az első bíróság Ítélete hagyatik ! helyben, stb. Indokok : Kétséget nem szenved, hogy a felperesi társaság általános biztositási feltétele 2. pontjának 2. bekezdése szerint a biztositási ajánlathoz csatolandó azon orvosnak bizonyítványa, kit a biztosító társaság a biztosítandó fél egészségi állapo; tának megvizsgálására kiküld: továbbá a biztositandónak korát j tanúsítandó bizonyítvány, mely utóbbi azonban később bármikor is a biztositási szerződésből támasztandó követelés érvényesítése előtt utólagozható. Való az is, hogy ugyanezen pont értelmében, ezen csatolmányokkal felszerelt nyilatkozat képezi a biztositási ajánlatot, I tehát a biztositási szerződés alapját és hogy a 3. pont 3. bekez| dése szerint ezen ajánlat és a biztositási kötvény együttvéve képezik a biztositási szerződést. A biztositási ajánlatnak lentebb leirt módon való felszerelése kötelességet képez az ajánlattevő fél részére, — a biztosító társaságnak pedig jogot ad annak teljesítését követelni és a szerződés I megkötését részéről attól feltételezni. Minthogy azonban a jogosított félnek szabadságában áll jogairól részben lemondani és igy felperes is jogosítva volt az ajánlattétel érvényére nézve kikötött kötelező feltételek egyike vagy másikának teljesítését az ajánlattevő félnek elengedni és a hiányos ajánlatot szerződés alapjául elfogadva, az öt kötelező j kötvény kiállítása által a szerződést véglegesen megkötni, és minthogy alperes azzal nem is védekezik, hogy azon kötvény, melylyel felperes állítása szerint alperes megkínálta, nem feltétlenül kötelező, hanem valamely fentartást tartalmazó lett volna : ennélfogva az első bíróság az ítéletének indokaiban kifejj tett érvek nyomán helyesen tartotta a fenforgó ügyben egyedül döntőnek azon körülményt, hogy felperes csakugyan felhivta-e ! alperest a biztositási kötvény átvételére vagy sem és helyesen í ítélte meg a foesküt azon körülményre alperesnek és feltételezte alperesnek a lejárt első évnegyedi 7 frt 77 kr. díjrészletben való marasztalását, esetleg felperesnek egészbeni elutasítását, stb. Kereskedelmi ügyekben hivatalból és alperes kif >gása nélkül a birói hatiskör nem vizsgálható. ! A h.-szoboszlói kir. járásbíróság- mint kereskedelmi bíróság (1886. szeptember 9-én 2,909. p. sz, a.): dr. Kardos Samu I debreceni ügyvéd által képviselt »Adriai biztosító társulat* felperesnek özv. Katona Mihályné pthrügyi lakos alperes ellen 8 frt 84 kr. és jár. iránti perében a következő végzést hozta : • Tekintve, hogy a birói hatáskör hivatalból vizsgálandó, tekintve, hogy a kereset tárgyát biztosításból származó követelés képezi és hogy az 1,881. év 3,269/1. M. E. rendelet 7. §. 3-ik kikezdésében foglalt rendelkezés szerint a kereskedelmi törvény 258. §. 4. pontjában szabályozott kereskedelmi ügyekben a kir járásbíróságok hatáskörrel nem birnak (eltérőleg az 1875 évi rendelet 7 §. 1. pontjától) tekintve, hogy a kereskedelmi törvény i 258. |í 4. pontja értelmében, bár a biztositások elvállalása feltétlen