A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 49. szám - Birói illetőségi controversiák

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 49. számához. Budapest. 1886. december 5-en. Köztörvényi ügyekben. Ha a végrendelkező olvasni és írni nem tud, az ily esetben a törvény nltal előirt óvintézkedéseknek megtörténte magán a végrendeleten bizonyítandó és ez utólag tanuk kihallgatása által nem pótolható. (1876 : XVI. t.-c. (i. §.) A s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék: Nagy Béla ügyvéd által képviselt Cs. István és társai felpereseknek, Alizsák István ügyvéd által képviselt M. János, ugy is mint kiskorú gyermekei gyámja és társai alperesek ellen végrendelet érvénytelenítése és örökösödési jog megállapítása iránti perében következő Ítéletet hozott: Felperesek keresetükkel elutasittatnak, stb. Indokok: Felperesek a néhai Cs. Ferenc hátrahagyott végrendeletét azon okból kérik érvénytelenittetni, mert a végrendelkező örökhagyó elmegyengeségben szenvedvén, a végrendelettételre egyéni szabad akarattal és képességgel nem birt s mert továbbá a végrendelkező a végrendelettételre X. r. alperes által rávétetett s a végrendelkezés nem a tanuk együttes jelenlétében történt; minélfogva az örökhagyó hátrahagyott végrendelete annyival is inkább érvénytelen, mert az felperesek kötelesrészét csonkítja. A végrendelet érvényessége ellen felhozott kifogások azonban felperesek részéről nem igazoltattak ; nem igazoltatott különösen az, hogy a végrendelkező elmebetegségben szenvedvén, mint ilyen a végrendelkezésre személyi képességgel nem birt, mennyiben a keresethez D) alatt csatolt orvosi bizonyítvány valódisága és tartalma alperesek kifogásával szemben be nem bizonyittatván, ezen orvosi bizonyítvány a végrendelkező állítólagos elmebetegségére nézve elfogadható bizonyítékot nem képez. Szintúgy nem fogadható el bizonyítékul az F) alatt beügyelt bizonyítvány, mert az azt kiállító egyének az általuk igazolni kívánt körülményre nézve szakképzettséggel nem bírván, bizonyságuk annál kevésbé jöhet tekintetbe, mert kihallgattatásuk alkalmával a bizonyítvány tartalmát a kiállítók közül csak is P. József erősítette meg. Felpereseknek a végrendelet ellenében felhozott egyéb kifogásai sem igazoltattak, sőt azzal szemben az 1881/1661. sz. a. indított perben kihallgatott végrendeleti tanuk közül néhányan a 2,041/1882. sz. a. jegyzőkönyvben tett vallomásaikban a végrendelet valódiságát s azt, hogy a végrendelkező végrendelete tételénél tiszta öntudattal birt, a végrendeletet felolvasás és megmagyarázás után elfogadta, kézjegyével ellátta és a végrendelkezésre senki által sem kényszeríttetett, határozottan és egybehangzólag igazolták; minélfogva a végrendeleti 4 tanú által valódinak igazolt végrendelet érvényesnek volt tekintendő. A köteles rész megcsonkítására alapított felperesi előadás a végrendelet érvényességének megítélésénél jelen esetben nem volt fio-velembe vehető, mert felperesek a néhai Cs. Ferencz után törvényes oldalági örökösödés megállapítását kérik; már pedig az ideigl. törvényszabályok 7. §-a szerint csak is a leszármazó örökösök, ezek nem létében pedig az életben levő szülők vannak jogosítva a törvényes (köteles) rész kiegészítését követelni. Ezeknél fogva stb. A budapesti kir. Ítélőtábla; az elsöbiróság Ítélete megváltoztattatik, a néhai Cs. Ferencz által Perbenyiken alkotott 1880. évi június 25-iki végrendelet érvénytelennek kimondatván, a törvényes örökösödésnek hely adatik s az elsöbiróság arra utasittatik, hogy ezen Ítélet jogerőre emelkedése után a hagyaték állaga és a törvényes örökösödési rend kérdésének érdemét intézze el. Indokok: A keresetben •/. alatti másolatban, a hagyatéki iratoknál pedig eredetben fekvő végrendelet a végrendeleti tanuk együttes jelenlétét bizonyító záradék reávezetve és úgy a tanuk együttes jelenléte a végrendeletből felvett okiraton bizonyítva nem lévén s ezen hiány tanúvallomás által nem pótoltathatván, az 18"6: XVII. t.-c. 6. §-ának megfelel; miért is a végrendeletet érvénytelennek kimondani és a törvényes örökösödésnek helyt adni kellett. A hagyaték állaga azonban a hagyatéki ingatlanokra vonatkozó telekkönyvi másolatok hiányában megállapítható nem lévén, ennek és a törvényes örökösödés rendjének kérdését az első bíróság további határozatára fenhagyni kellett. A. m kir. Curia (1880. nov. 10-én 3,123. sz. a.): A másodbírósági ítélet az abban felhozott okok alapján s főleg azért hagyatik helyben, mert felperesek mint az örökhagyó testvérei s részben ezek jogutódai kereseti joggalbirnak, azon körülmény pedig, hogy a hagyaték tárgyalása alkalmával örökösök nem jelentkeztek s ennek folytán perre sem utasíttattak, csak azt eredményezheti, a mi valóban meg is történt, hogy a hagyatéki vagyon a jelentkező örökösök és az elsőrendű alperes közt létrejött egyezség alapján ez utóbbinak átadatott, ez által azonban felperesek kereseti joga el nem enyészett; mert továbbá a II. bíróság által hivatkozott törvény világosan azt rendeli, hogy ha a végrendelkező a végrendeletet önkezűleg alá nem írhatja, a végrendelet tartalma a végrendelkező és a tanuk együttes jelenlétében felolvastassék és ennek megtörténte után a végrendelkező kijelentse, miként az okirat az ő végrendelkezését tartalmazza s hogy ezeknek megtörténte magán az okiraton, a tanuk által igazoltassék, ezen nélkülözhetlen kellékkel azonban a megtámadott végrendelet ellátva nincs, a mondott hiány pedig utólag a tanuk kihallgatása által nem pótolható. Ügyvédi munkadíjak bűnügyben telje^itett képviseletért i». ha az illetékes büntető bíróság azokat az Ítéletben meg nem állapította, csak a képviselt ügyfél meírhalU'iitiisa mellett ítélhetők meg. (1S74 : XXXIV. t.-c. 58. §.) A budapesti kir. törvényszék Í1885. dec. 19. 43,619. Lopás büntette miatt vádolt G. Gyula és társai elleni bíínügvben : Dr. Schulhof Géza ügyvéd ezen bunperben özv. M. Eduárdné, szül. W. Karolinát képviselvén, ügyvédi díjai és kiadásai összesen 22 frt 66 krban állapittatnak meg, stb. A budapesti kir. ítélő tábla (1886. márc. 9. 3,501. sz. a.i : Dr. Schulhof C xéza ügyvéd munkadíjait a tett kiadások és végzett munka arányának megfelelőleg 15 frtra mérsékelve, egyebekben a kir. törvényszék végzése az 1874 : XXXIV. t.-c. 54., 55. és 58. alapján és felhívásával kiegészítve helybenhagyatik. A m. kir. Curia (1886. nov. 18. 3,831. sz.): Tekintve, hogy az elsőfokú bíróság az által, hogy az előtte folyamatban volt és már végérvényesen elintézett G. Gyula és társai elleni bűnvádi ügyből kifolyólag dr. Schulhof Géza ügyvédnek az általa védett egyik vádlott, névszerint M. Eduárdné irányában felmerült ügyvédi díjait és költségeit M.. Eduárdné ellenében annak meghallgatása nélkül állapította — az ügyvédi rendtartás 58. §. intézkedései ellenére szabálytalanul járt el: mindkét alsóbb fokú bíróság végzése megsemmisíttetik és az elsőfokú biróság az idézett §. rendelkezéseinek megfelelelő szabályszerű eljárásra utasittatik. Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. Az életbiztosításnál azon kikötés, hogy a biztosítandó által tett ajánlat joghatálya csak az orvosi bizonyítványnak az ajánlattal egyidejűleg leendő bemutatásától függ. a biztositandóra kötelességet állapit meur azt bemutatni és a biztosító társulatra jogot állapit meg azt követelni. Ennek bimutatásától tehát a társulat el is állhat. Azonban az ajánlat elfogadásának külső jele, a biztosítási kötvény kiszolgáltatása lérén, ka ez ki is állíttatott, de át nem adatott a biztosítottnak, Tagy az az átvételre fel nem szólittatott, az ajánlat hatályát ve^ziti. A budapesti V. ker. kir. járásbirősáír mint kereskedelmi biróság (1885. okt. 16. 77,016. sz.) Dr. Rott Jakab ügyvéd álta: képviselt Azienda osztrák-francia élet- és járadék-biztositó társaság felperesnek dr. Berger Rezső ügyvéd által képviselt J. János alpe"-