A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 44. szám - Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. 7. r.

174 A JOG. tűnik ki, hogy a feltételek és az árverési jegyzőkönyv alapján és a D. alanti okmány ő. oldallapján foglaltató utasításhoz képest a szerződést kikészítette s felperessel aláíratta volna, 'vagy hogy kellő időben felperest a kikészített szerződés aláírására felszólította volna, kitűnik ez az iratjegyzék 4- . alattihoz csatolt J. alatti felhívásból, melyben alperesek folyó évi május 8-án, ugy az erdő kihasználásának megkezdésére megállapított és kitűzött határidő eltelte után egy hónapnál későbben arra szólítják fel felperest, hogy az erdő kihatárolva lévén, vegye át azt felperes, de még azon J. okmányban is csak reményüket fejezték ki alperesek arra nézve, hogy az erdörendezőség a szerződést meg fogja erősíteni, holott az ügyállás szerint még akkor sem volt a formális szerződés kikészítve, legalább hogy azt felperes aláirta volna, a tárgyalás rendén nemcsak igazoltatott, de sőt nem is állíttatott alperesek által. Alpereseknek azon érvelése, hogy miután reájuk nézve a szerződés csak az illetékes közigazgatási hatóság megerősítése által válik érvényessé, tehát ha a megerősítés az előre megállapított feltételekben a haszonbérlési használat megkezdésére kitűzött idő eltelte után történnék is meg, köteles volna felperes a szerződés mellé állani; mert az őt, a feltételek aláírása által, alpereseket pedig csak a megerősítés után kötelezi, nem volt elfogadható és tekintetbe vehető oly értelemben, mint alperesek veszik, mert a feltételek alpereseket is egyformán kötelezik; csak is annyi különbséggel, hogy reájuk nézve kötelező erejűvé csak a megerősítés által válik s ha már a szerződés a haszonbérlet megkezdésére kitűzött határidő után később hónapok múlva erősíttetnék meg, vájjon az változtatná-e a szerződési feltételek 3. és 6. pontja tartalmán s lehetne-e a már eltelt megkezdési határidő helyett egy későbbit alperesnek megállapítani önkényileg, vagy ha felperes abba bele nem egyeznék, lehetne-e őt arra törvényesen szorítani? s vájjon jelen esetet tekintve, a feltételek alapján készült és később megerősített szerződés alapján a feltételek 3. és 6. pontjaiban foglaltató kötelezettség alperesek részéről nem állana-e fenn ? miután azt már az idő elmúlása miatt nem lehetne teljesíteni, szorítható volna-e felperes azon szerződés alapján a használatnak később megkezdésére? Nem, mert a szerződés, még ha rendesen létrejött volna is, azon időben, azon helyen és módon teljesítendő, mint az iránt a felek megegyeztek (ptkv. 902. §.), jelen esetben pedig jogérvényes szerződés a feltételekben kikötött használati idő bekövetkeztéig sem jött létre, mert hogy olyat kikészítettek és felperessel aláírattak volna alperesek, bár nem is állították, a 2. alatti jegyzőkönyvben pedig annak 2. és 3. oldallapján az aláhúzott sorban maguk alperesek ismerték el és nyilvánították azt, hogy a kereset beadásakor a szerződé s, m e 1 y r e felperes keresetét alapítja, (t. i. az A. alatti feltételek) jogerőre nem volt emelkedve és i g y abból még akkor egyik szerződő fél részére sem szereztettek jogok s hogy abból önkényt következik, hogy az jogerejüvé csak annak megerősítése után válik. Ezekhez képest az A. alatti feltételek csak előleges alkudozási és szerződési pontozatoknak tekintendők; de azoknak és az árverési jegyzökönvvnek alapján alperesek elmulasztották a formaszerü szerződést kikészíteni és a maga idejében alperessel is aláíratni s az illetékes hatóság által megerősíttetni és igy alperesek mulasztásai miatt a kérdéses haszonbérleti ügy meghiúsult, létre nem jött s már felperesseli újabb egyezkedés nélkül létre sem hozható, még pedig annál is inkább nem, mert az A. alatti feltételek 20. pontjában felperesre nézve terhelőleg meg van állapítva az, hogy ha a 6. pontban kitett erdőhasználati idő alatt a kihaszonbérelt területen a kijelölt famennyiség bármi okból kihasználható nem lenne, haszonbérlő e miatt a haszonbérbe adó tulajdonos községekkel szemben semminemű kártalanítási igényt nem formálhat, avagy pótlást nem kívánhat, sőt haszonbér követelést még elemi csapás miatt sem követelhet s ha már ezekkel szemben, tekintve, hogy alperesek a jelentékeny bánatpénz és haszonbér részletösszegeket felperestől átvették azon feltétel mellett, hogy az A. alatti feltételek 3. és 6. pontjaiban vállalt kötelezettségeknek folyó évi április l-ig eleget teendnek s azokat azután még egy hónap múlva sem teljesítették s felperes a kihaszonbéreit területen a miatt a használatot a kitűzött időben, sőt azután egy hó múlva sem "kezdhetvén meg, ily eljárással a hibátlan haszonbérlő tönkre tétetnék. Alperesek által legutóbbi nyilatkozatuk végén birói figyelembe ajánlott 1—3. pontok alatti képzelt érveikben olyasmi nincs, mi védelmeiket támogatná, ugyanis, hogy felperes az erdő átadására őket fel nem szólította, abban leli indokát, mert a feltételek 6. pontjában kijelölt használati idő bekövetkeztéig alperesek I megerősített, érvénves szerződést nem szolgáltattak ki felperes ! kezéhez, tehát nem volt érvényes okmány kezénél, minek alapján felszólíthatta volna, mert alpereseket az előleges feltételek nem kötelezhették mindaddig, mig azok alapján formaszerü szerződés I nem készíttetett ki és nem erősíttetett meg, mi hogy még ez ideig is megtörtént volna, bár nem is állíttatott volna alperesek által. A mi a 2. alatti érvüket illeti, f. január 13-ike után, midőn t. i. az A. alatti feltételeket alperesek megállapították, nem volt nagvobb hó április 1-éig. mint volt január havában a feltételek megállapításakor és ha alperesek ekkor azt látták volna, hogy a hóréteg miatt nem teljesíthető a feltételek 3. pontja, akkor nem i vállalták volna magukra a 3. pontban foglaltató kötelezettséget. Egyébiránt ez mit sem használ alperesek ügyének, mert miután ők a kibérlési idő kezdetéig érvényes szerződést nem hoztak ; létre, az egész megkisérlett haszonbérlési ügylet meghiúsultnak tekintendő s nincs alpereseknek sem okmánybeli, sem más olyan bizonyítékuk és indokuk, melynélfogva az A. alatti feltételek 6. pontjában kitett használati megkezdési idő lejárata után felperest most már későn az érintett feltételek mellé állásra szorítani lehetne, miután alperesek mulasztása miatt, a kitűzött időben a tervezett szerződés jogérvényesen létre nem jött. A mi illeti al; pereseknek birói figyelembe ajánlt 3. alatti állítását, az ellenkezik az A. alatti feltételek 3. pontjának tartalmával, mert az érinI tett feltételek 3. pontja nem csak meg nem kívánja azt, hogy ! előbb a szerződés életbe lépjen, csak azután történjék az erdő: részlet bepareellálása, hanem épp ellenkezőleg azt tartalmazza a feltételek 3. pontja, hogy a szerződés életbelépte és a tény le! ges használat megkezdése előtt alperesek saját költségükön az erdőrendezőség közbejöttével kötelesek a haszonbérbe adott ; erdőterületet kiszakítani, határjelekkel és határvonalakkal megjelölni s 10 egyenlő részletre feloszlatni és a számba adó csakis : ennek megtörténte után, szintén alperes községek által, saját költségükön kiküldendo bizottság által fog eszközöltetni. A fentebbiekből folyólag tehát az A. alatti feltételek és az ! árverési s D. alatti jegyzőkönyv alapján kikészittetni kelletett ' szerződésnek kellő időbeni kikészittetése és megerősítésének alperesek általi nem eszközlése és az A. alatti feltételek 3. és 6. pontjainak megfelelő vállalkozásuk nem teljesítése miatt a kérdé: ses haszonbérleti ügyleti ügyre vonatkozó érvényes szerződés nem jővén létre, igy azt meghiúsultnak és létre nem jöttnek ! kellett tekinteni, s ehhez képest stb. (1885. szept. 23. 1,310. sz.) A marosvásárhelyi m. kir. itélö tábla: Az elsöbirósági ítélet megváltoztattatik és felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok: Alperesek részéről az eljáró járásbíróság illető| sége ellen emelt kifogás tekintetbe vehető nem volt azért, mert a keresethez E. alatt mellékelt és szerződés gyanánt szolgáló árverési feltételek 24. pontja szerint a szerződő felek a kérdéses í szerződésből származható minden peres kérdésekben, mennyiben azok az erdőtörvény által a közigazgatási hatóságokhoz utasítva nincsenek, alávetették magukat a gyergyó-szent-miklósi kir. járásbíróság illetőségének és a sommás eljárásnak, minélfogva annak illetősége az 1881. évi LIX. t.-c. 2. §. A. pontja értelmében, indokolt. Az ügy érdemében azonban az elsöbirósági ítélet megváltoztatásával, felperes alaptalan keresetével elutasítandó volt, mert j tekintettel arra, hogy a fentebb emiitett és mindkét szerződő fél által aláirt árverési feltételek a 3. ./• pontja szerint szerződés j gyanánt tekintendők, mely szerződés felperesre nézve, aláírásával j jogérvényes lett; és csak alperesi községekre vonatkozólag lett ! függővé téve annak jogérvényessége a felsöbbhatósági megerősítéstől ; tekintve továbbá, hogy azon szerződés, dacára annak, hogy abban haszonbéri szerződésről van szó, mégis az ált. ptk. | 911. illetőleg 1,053. §. szerint adásvevési szerződésnek tekintendő, mert tartalma szerint nem egy használhatlan dolog hasz! nálata bizonyos időre adatott felperesnek, az ált. ptk. 1,090. §. értelmében, hanem egy használható dolog, azaz a kérdéses erdö| részben találtató fa egy meghatározott összegért levágatás és | elhasználás végett adatott el felperesnek, az ált. ptk. 1,053. §-a í értelmében, tekintve, hogy az ált. ptkv. 1,056. §. szerint az adásI vevési szerződésnél előforduló mindazon esetekben, melyek a törvényben világosan el nem határoztatnak, a szerződésekről általában és a csereszerződésekről különösen szóló fejezetben felállított rendszabályok alkalmazandók, az ált. ptk. 919. §. szerint pedig azon esetben, ha az egyik fél a szerződést vagy éppen nem, vagy nem a kellő időben, a kellő helyen, vagy nem a kikötött módon teljesiti, a másik félnek a törvényben méghaI tározott eseteken, vagy világos fentartáson kívül nem a szerződés I megszüntetését, hanem csak annak pontos teljesítését és kártéri1 tését van joga követelni és tekintve végül, hogy felperes a ke-