A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 44. szám - Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. 7. r.

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 44. számához. Budapest. 1886. október 31-én. A budapesti kir. itélö tábla polgári osztályának teljes-ülési döntvénye. (VIII. sz.) Az osztrák-magyar monarchia másik államában levő tözsdebiróság marasztaló Ítélete alapján ugyanazon állam rendes bíróságának végrehajtás foganatosítása iránt a hazai bírósághoz intézett megkeresi se következtében, ha az az iránti teljesítmény nem ütközik hazai tiltó törvénybe, a megkeresett hazai bíróság által az 1881. évi LX. t.-c. 4.. $-ához képest elrendelcndo-e a végrehajtás ? Határozat: Az osztrák-magyar monarchia másik államában levő tözsűebiróság marasztaló Ítélete alapján ugyanazon állam rendes bíróságának végrehajtás foganatosítása iránt, a hazai bírósághoz intézett megkeresése következtében, ha az az iránti teljesítmény nem ütközik hazai tiltó törvénybe, a megkeresett hazai biróság által az 1881, évi LX. t.-c. 4. §-ához képest a végrehajtás elrendelendő. Indokolás: Az 1881. évi LX. t.-c. 4. § a az osztrák-magyar monarchia másik államában hozott birói határozatot és egyezséget általánosságban, a biróság minőségének meghatározása nélkül emliti; ez alatt tehát az ott törvénynél fogva működésre jogosult bármely és igy a tőzsdebiróság is annál inkább értendő, mert ugyanazon szakasz további rendelkezésében a megkeresésre nézve az állam biróságát már kifejezetten kijelöli, a miből következik, hogy csak a megkeresőnek kell okvetlenül állambiróságnak lenni. Miután pedig az idézett szakasz szerint azon állam biróságának megkeresésére, a viszonosság előföltétele alatt, a végrehajtás föltétlenül elrendelendő, kivéve, ha a végrehajtás utján érvényesíttetni szándékolt teljesítmény hazai tiltó törvénybe ütközik, miután továbbá a kérdéses esetek tekintetében a viszonosság fennállására nézve kétség fel nem merült, ezeknél fogva a monarchia másik államában levő tőzsdebirósági határozat, vagy egyezség alapján azon állam bíróságának megkeresése következtében, ha a végrehajtás utján érvényesíttetni szándékolt teljesítmény hazai tiltó törvénybe nem ütközik, a végrehajtás a hazai biróság által elrendelendő. Kelt a budapesti királyi itélő tábla polgári szakosztályának l8S6-ik évi október hó 14-ik napján tartott teljes-üléséből. Hitelesíttetett a budapesti királyi itélő tábla polgári szakosztályának 1886-ik évi október hó 2l-ik napján tartott teljesülésében. R á t h György s. k., kir. itélö táblai tanácselnök, mint a polgári szakosztály teljes és hitelesítési üléseinek elnöke. Köztörvényi ügyekben. Az egyetemes zálogjog törlésére azon telekkönyvi hatóság illetékes, melyhez a föjelzálosrgal terhelt ingatlan tartozik. (Illetőségi összeütközés.) A m< kir. Curia (1886. okt. 6. 5,949. sz. a.): Azon illetőségi összeütközésre nézve, mely B. Jurkónak B. Lipót ellen zálogjogi előjegyzés törlése iránt folyamatba vett telekkönyvi ügyében a n y i t r a i kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság és a s z en i c e i kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közt felmerült, a szenicei kir. járásbíróságot mint telekkönyvi hatóságot mondta ki illetékesnek. Mert a törültetni kért zálogjogok a szenicei járásbíróság telekkönyvi hatósága területéhez tartozó dojesi 790. számú telekjegyzőkönyvben vannak C. 3. és 4. alatt az 1874. évi 35. és 51. sz. végzések alapján főjelzálogkép bejegyezve, mig ugyanazon zálogjogok ugyanazon végzések alapján csak mellékjelzálogkép jegyezvék elő a nyitrai kir. törvényszék telekkönyvi hatósági területéhez tartozó kaluzi 1. és 08. s nagybindi 39. sz. telekjegyzőkönyvben. A telekkönyvi rendtartás 108. §-a pedig világosan ugy intézkedik, hogy az egyetemleges zálogjogok törlését célzó telekkönyvi kérvények elintézésére az a telekköny\i hatóság van hivatva, mely a fő-betétet vezeti, stb. Habár az egyik fél részére a szerződéi az általa történt aláiráasal azonnal kötelezővé vált és a másik fél részére e-ak valamely felettes hatóság utólagos jóváhagyásától tétetett függővé, de a szerződés teljesítésére bizonyos határidő lett megállapítva, a m isik szerződő fél jogosítva van a szerződéstől visszalépni, ha a felettes hatóság jóváhagyása a teljesítési idő elérkeztéig be nem kö\>tkezett. A gyerg-jd-szentiniklósi kir. járásbíróság: Dr. Szentpétery Kristóf ügyvéd által képviselt Cz. Mihály felperesnek Lázár Menyhért ügyvéd által védett Gyergyó-Jekerőpatak és Kilyénfalva községek alperesek ellen 15,068 frt 3U kr. tőke és jár. iránti perében következőleg itélt: Alperes községek egyetemlegesen kötelesek a kereseti 2,000 frt bánatpénzt egyszeresen és 11,043 frt kifizetett haszonbérletet s igy összesen 13,043 frt tőkét felperesnek megfizetni; felperes a 2,0ü0 frt bánatpénz kétszerese és a 25 frt 20 kr. kártérítés iránti keresetével elutasittatik, stb. Indokok: A keresetlevélben A. alatt csatolt árverési feltételeket alperes községek maguk fogalmazták és tették közhirré hirdetmény által. Hogy pedig az nem adásvevési, hanem haszonbérleti ügy s annak jellegével és természetével bir, kétségtelenül kitünteti az alperesek által kiállított A. alatti okmány kezdő, vagyis bevezető része és annak további tartalma, hol alperesek maguk írják azt, hogy a kérdéses erdőrész kihasználását haszonbérbe adják; ugyanezt tanúsítja az alperesek által kiállított s kétség alá nem vont E. alatti bizonyítvány tartalma is, de az ügy természetét tekintve, támogatja ezt a ptkv. 1,090. §-a is; jelen ügy tehát mint haszonbérleti tekintendő és bírálandó el. Az A. alatti feltételeket alperesek maguk állapítván meg és tevén közhírré, abban az általuk teljesítendő feltételekre kívántató időt a szerint kellett megállapitaniok, hogy a teljesítés rájuk nézve a felsőbb hatóság általi megerősítés mellett lehetségessé váljék s csakugyan az árverés napjától, úgymint 1885. évi január 15-től kezdve április l-ig, midőn t. i. a kérdéses erdörész kihatárolva, parcellákra felperecnek számba adandó volt, három hónapi idő lefolyása alatt teljesíthető is lett volna, ha alperesek annak kellőleg utánjártak volna s az ügyre nem tartozó mellékes dolgoknak el sem fogadtathatott felebbezés beterjesztésével az időt nem vesztegették volna, de sőt még a mellett is kellő utánjárással a szerződés megerősítését eszközölhették s az A. alatti feltételek 3. pontjában foglaltató kötelezettségüket teljesíthették volna s lehetővé tehették volna azt. hogy az A. alatti feltételek 6. pontja teljesedésbe mehessen, t. i. április 1-én az erdőhasználat megkezdethessék s hogy mindezek általuk a feltételekben kitett időkben és módon nem teljesíttettek, alperesek mulasztásának tulaj donitható és tulajdonítandó, még pedig annál inkább, mert habár az A. alatti feltételek szerződési pontoknak voltak megállapítva és mindkét fél által elfogadva ; de azok csakis az árverési jegyzőkönyv alapján készitendett szerződés megerősítése által váltak volna jogérvényes szerződéssé és kötelező erejűvé, ép azért a keresetlevélhez D. alatt csatolt alperes községek képviselőtestülete által felvett jegyzőkönyvben, illetőleg annak 5. oldallapján alperes két község elöljárósága utasítva lett arra, hogy az árverési feltételek értelmében felperessel a szerződést kösse meg s azt az A. alatti feltételek 25. pontja értelmében megerősítés végett Csikmegye közigazgatási erdészeti bizottságához terjeszsze be s a körülményeket felfejtse és C. és D. könyvek hiteles másolatait is csatolja. Alperes községek elöljárósága ezzel szemben nemcsak az A. alatti feltételek 6. pontjában megállapított kihasználási idő kezdetéig, úgymint április 1-éig nem eszközölte a szerződés létrejövetelét és megerősitését, de a tárgyalás folyamából még az sem