A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 44. szám - Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. 7. r.

A JOG. 353 A birák közül sokan a bekebelezéseket igy szokták elrendelni hogy: eladó Sas Péter nevén álló birtok illetékre a tulajdonjog vevő Veréb Mátyás javára bekebeleztetni rendeltetik. Ezen bekebelezés ily értelemben B. 2. sorszám alatt be is foganatosíttatott. Későbben Veréb Mátyás birtokilletékének egy negyedrészét eladja Ökörszem Jánosnak. Akkor elrendeltetik, hogy Veréb Mátyás birtokilletékének egy negyedrésze Ökörszem I János nevére bekebeleztessék : mi úgy foganatosittatik is. Ismét | későbben Veréb Mátyás illetékének egy nyolezadrészét eladja Szarka Péternek ; ez is igy foganatosittatik. Majd későbben ismét eladja Veréb Mátyás birtokilletékének | egy tizedrészét Vércse Fereneznek, majd későbben egy hatod­részét Kanári Józsefnek ; majd egy nyolezadrészét Szajkó József- | nek; majd egy nyolezadrészét Héjjá Pálnak. De már most Ökör­szem János is eladja a maga birtokilletékéből a felét Varjú j Pistának; Szarka Péter a maga birtokilletékéből egy ötödrészét í Kolibri Lajosnak ; Vércse Ferencz a maga birtokilletékéből eladja kétharmadrészét Holló Miskának; majd ismét Veréb Mátyás a maga illetékéből egyhatodrészét és ez igy megy a végtelenségig. Az utolsó bejegyzés tegyük fel B. 40. sorszám alatt van bejegyezve Kakuk Ferencz javára a Veréb Mátyás birtok illetéké­nek egyhatodrészére. Már most szeretném tudni, hogy az A. laponi birtok határozatlan arányából Kakuk Ferenczet hányadik rész illeti? Ezenkívül tessék keresni egy olyan mathematikust, a ki a határozatlan alapú illetéknek a legutolsó birtokot megillető arányát kiszámítani legyen képes. Fájdalom! hogy ezen káros következ­ményű telekkönyvi gyakorlat majd minden telekkönyvi hatóságnál divik a telekkönyvi hitel legnagyobb kárára. Innen származtak azután az 1881. évi LX. t.-c. 143. §-ának intézkedését megelőző időkből olyan esetek, — hogy ily bejegyzésű — a birói árveré­sen eladott birtokilletékeket a telekkönyvi bíróságok az árveréseni vevőnek birtokába átadni mai napig sem képesek. De ilyen hibás bejegyzések ma is napirenden vannak. Tehát ebből az a tanulság, hogy a birtokjogszerzést min­dig egymásutáni folytonosságban csakis meghatározott részekben az A. laponi birtok egészéhez viszonyított arányokban szabad el­rendelni és foganatositani. Mert a telekkönyvi intézmény határozottságot és a napnál fényesebb világosságot, a reálhitel pedig megdönthetlen jogbizton­ságot követel; ezek nélkül a telekkönyvi intézmény nem hasznos, de határozottan káros minden következményeiben. Ezen ha másképen nem, tehát szigorú ministeri rendelettel kell segíteni; meghagyandó a bíráknak, hogy az átíratásokat csak is az összes A. laponi birtokhoz viszonyított arányban, úgymint Vio> 2Í36> Vioo- részekben szabad elrendelni és foganatosíttatni. Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. (Hetedik közlemény.) * C s e m e g i Károly az első bekezdésnek az indítvány értel­mében leendő szabatosabb szerkesztését szintén célszerűnek ismeri el. Azt azonban nem tartja szükségesnek, hogy a törvény szerinti képviselet általános kitétele mással cseréltessék föl. A második bekezdés ellen felhozott kifogásra megjegyzi, hogy épen azért kell a törvényben külön dispositió, mert a nőnek a férj általi képviselete nem esik a törvény szerinti képviselet általános fogalma alá. A többség a §-t elfogadta és a szerkesztő bizottság figyel­mébe ajánlja a fenti indítványt. 70. §. Berczelly Jenő indítványozza, hogy a néma ellen elrendelt főtárgyalásra is hivatalból rendeltessék védő. Csemegi Károly az indítványt mellőzendőnek tartja, mert a siketnémaság és nem a némaság állapota igényli a védő kiren­delését, a mennyiben az előbbeni állapot mellett a bizonyos fokú intelligentia hiányának védelme szól, mig a némaság állapotához ily vélelem nincs kötve. F a b i n y Theofil nem minden bűntettre terjesztené ki az obligatorius védelmet, hanem csakis az öt évi fegyház , börtön- és államfogház-büntetéseknél nagyobb büntetéssel fenyített bűntet­tekre szorítaná a védelem kötelezettségét. Es mivel a jelenlegi szer­kezet mellett alapos aggály támadhat arra nézve, hogy a per mely stádiumában rendelendő ki a védő, határozottan kéri azt szöve­geztetni, hogy hivatalból csak a főtárgyalásra rendeltetik védő. * Az előző közleményeket 1. a »Jog« 29., 33., 35., 36., 39. és 42. szá­maiban. A 60 év helyett a 65 évet jelölné meg azon határul, melyet túl­haladott személy részére hivatalból rendelendő a védő. M a n o i 1 o v i c h Emil elfogadja Fabiny módositványát, hanem büntettek esetében akkor is kirendelendőnek tartja a védőt, ha a vádlott kívánja. Berczelly Jenő, W1 a s s i cs Gyula elfogadják Fabiny módositványát, kiegészítve Manoilovich módositványával. Csemegi Károlynak sem lévén az ellen észrevétele. Elnök kimondja, hogy a §. a két módositvány értelmében átdolgozandó. 71. §. Berczelly Jenő intézkedést kér arra nézve, hogy mely hatóság megkeresésére tartozik a kamara védőt kirendelni, azaz a törvényszék vagy az elnök keresse-e meg e tárgyban a kamarát. Részéről indítványozza, hogy ez az elnök joga és kötelessége legyen. Manoilovich Emil célszerűnek találná, ha kimondatnék, hogy a védő a székhelyen levő ügyvédek közül rendelendő ki. Csemegi Károly az utóbbi indítványra megjegyzi, hogy nem tartaná méltányosnak, ha csakis a székhelyen levő ügyvédekre hárulna a teher. A leghelyesebb az, ha azon arányban, a mint az előnyökben osztoznak (pl. csődöknél) az ^ügyvédek, azon arány­ban oszoljék meg az állítólagos teher is. Állítólagosnak mondja felszólaló, mert nem ismer szebb és nemesebb feladatot, mint a bűnügyi védelem teljesítését. W 1 a s s i c s Gyula bár nincs észrevétele az ellen, hogy a szegény védelem kérdése nem ezen, hanem az ügyvédi rendtartás­ról szóló törvény számára tartatott fen, mégis szükségesnek találja a bűnvádi eljárás tárgyalásánál annak elvi jelzését, hogy semmi esetre se lenne helyes és méltányos a szegényvédelmet is csak a főtárgyalásra szorítani. A szegényvédelem mindenesetre az előzetes eljárás stádiu­mában kell, hogy igénybe vehető legyen. A §-t egyébiránt Ber­czelly módositványával kiegészítve elfogadja. Csemegi Károly kijelenti, hogy ő is akként contemplálja a szegényvédelem kérdését megoldani, hogy az már az előzetes eljárásban érvényesülhessen, azaz ne csak a főtárgyalásra legyen szorítva a szegónyvédelem. Wlassics G> LÜa azon megjegyzésére, hogy a hivatalból kirendelt védő tiszte az elsőfokú bíróság előtti tárgyalásnál tovább nem kötelező. Csemegi Károly kijelenti, hogy a javaslat is igy contemp­lálja a hivatalból kirendelt védő kötelességének körét, azaz már a felsőbb fokú birósági tárgyalásokra az első fokú tárgyalásra kirendelt védő kötelessége nem terjed ki. E 1 n ö k összegezvén az ezen §-nál felmerült tanácskozások eredményét, kimondja, hogy a §. azon módosítással, miszerint a törvényszék elnökének megkeresésére rendeleudő ki a kamara által a védő, elfogadtatott. 72. §. Berczelly Jenő indítványozza, hogy a törvény sanctióról gondoskodjék az esetre, ha a védelem és a védői köte­lesség teljesítése ok nélkül megtagadtatik. 76. §. Wlassics Gyula: Az ezen §-ban kifejezett elv a nagyon sokat vitatott Parteien-Öffentlichkeit kérdése kétségtelenül a legszebb törekvés eredménye. A vádelv hatalmas átalakításokat tett a continentalis perrendeken, legkevesebb hódítással dicsekedhetik azonban az előkészítő eljárás területén. Még a legszabadelvübb codificatorok is az előkészítő eljárás szabályainak megállapításá­ban a legnagyobb óvatossággal tekintenek az elv következményei felé és tartózkodnak a nyomozás és elővizsgálat stádiumában a vádelv mereven következetes megvalósításától. Javaslatunk ezen §-a kétségtelenül egy, a vádelv követelményeinek megfelelő thesist állit fel, mely elszigetelten a többi §-októl a liberális hala­dás szempontjából minden esetre vívmányt jelenthet. De kapcso­latban a következő §-okkal, melyek a vizsgálóbíró és a vádtanács nak akaratától teszik függővé a védő kizárását, a szabály elveszti igazi jelentőségét. El lehet bátran mondani, hogy a gyakor­latban a javaslat szabálya lenne a kivétel és a kivétel lenne a szabály. Ezen eredmény bizonyára nem elégítené ki azokat sem, a kik a §-ban (76) kifejezett elvet megvalósítva is és nemcsak kimondva szeretnék látni. Az elvi enuntiatió nagyon is kétes értékéről az irók kénytelenek meg­győződni és aligha tartanák nagy vívmánynak a papíron maradt, szépen hangzó, de ritka kivétellé vált szabályt. Ezen rendszer helyett helyesebb a határozott nyilt állás­foglalás. Ha az igazság felderítését — a mi végre is az eljárás célja — veszélyeztetve látjuk az által, hogy a nyomozás és az elővizsgálat kezdetleges stádiumában a terhelt és a tanuk kihall­gatása, a felek nyilvánossága, keresztkérdései és megjegyzései

Next

/
Oldalképek
Tartalom