A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 44. szám - A szavatosság elévülése - A birtokarány meghatározása

352 A JOG. tisztségek bizonyos terein az ügyvédi oklevelet elnyerésük feltételének nyilvánítja, vagy legalább előnyt biztosit az ügyvédnek a nem ügyvéd felett, az ügyvédi kar feleslegének egészséges lefolyását eszközölheti, de meggyőződésem szerint társadalmunk mai s valószínűleg még soká tartó egészségtelen iránya mellett, mely a tanuló fiatalság legnagyobb részét a jogi pályára hajtja, mindez nem lenne elégséges a túlnépesedés hátrányainak eloszlatására. Másrészt pedig a törvényhozó nem igen lesz hajlandó az ügyvédi kar jólétének emeléseért, a többi állampolgárok szabad mozgását nagyon is szoros bilincsekbe verni. Saját jóvoltának eléréseért első sorban magának az ügyvédi karnak s jelöltjeinek kell áldozatot hoznia s ezt a törvényhozó is szivesebben fogja szentesíteni. Igen sajnálom, hogy a baj orvoslásának csak egy módját tudom s hogy e mód nem áll a szabadelvűség hírében, sőt nagyon is reactionárius színezettel bír. De mivel a tapasztalat már megtaníthatott minket arra, hogy nem minden eszme, a melyet szabadelvűnek neveznek, egyúttal jó is s az ellenkezőnek keresztelt nem mindig használhatatlan s eredményében káros; már csak megkísérlem kimondani azt, hogy nézetem szerint ez a mód: az ügyvédek számának megkötése. Meg kellene időközönként határozni, mint a nem nagyon népszerű osztrák uralom idején, mennyi ügyvéd élhet meg s kaphat elegendő elfoglaltságot minden bírósági székhelyen s több ügyvédnek nem volna szabad ott ügyködnie. Az, vájjon az ügyvédeket azután a kamarák hármas propositiójára s ahoz kötve az államkormány nevezze-e ki, vagy a kamarák, vagy azoknak elöljárói, vagy a kamarák törekedni fog s mert mindenütt lesz egészséges verseny támasztására elegendő ügyvéd. De meg az sem lenne keresztülvihetetlen, hogy a bírói törvények mintájára a 65-ik évét elért, vagy a fegyelmi bíróság elismerése szerint már korábban eltehetlenült ügyvéd helyébe, kit a közönség rendesen már ugy is nyugdíjba helyez s a nélkül, hogy őt az ügyvédkedéstől eltiltanók, azonnal újabb ügyvédet bocsátanánk be az ügyködők sorába. A fegyelem szigorítása is megtenné a magáét s általában véve nem lenne nehéz a mai korlátlan verseny megszüntetése folytán netán várható hátrányok kellő ellenszereit felfedezni. \ A szavatosság elévülése. Y (Nyilt kérdés.) Irta: DARÓCZY MIHÁLY, ügyvéd Sajó-Szentpéteren. Elfogadható-e a magyar törvénykezésnél Ítélethozatal alapjául a szavatosság elévülése tekintetében az ausztriai polgári törvénykönyvnek a szavatossági jog elenyésztére vonatkozó 933. §-ának azon rendelkezése, hogy: »ki szavatosságot akar követelni, tartozik jogát, ha az ingatlanokat érdekel, három év alatt, ha pedig ingókat illet, hat hónap alatt érvényesíteni, különben e jog elenyészik^ S ha nem fogadható el, miért nem fogadható el az s a szavatosság elévülése tekintetében, mily hosszú zárhatár időt szab ki a magyar törvény és törvényes gyakorlat, ha az idevágó ausztr. polg. törvénykönyv 933. §-a el nem fogadtatik irányadóul ? Ezen kérdéseket egy általam lefolytatott — s alább leírandó — ügyből felmerülőleg intézem a tisztelt kartárs urakhoz, hogy becses véleményüket és nézeteiket e — mint ritkábban előforduló esetben elmondani szíveskedjenek. Az érdekes eset a következő : Benedek József és neje sajó-szentpéteri lakosok i8yj. évben megvettek özv. Pethő Józsefné s társai sajó-szentpéteri lakosoktól azoknak a sajó-szentpéteri 279. sz. tjkvben 2,625. hr. szám alatt felvett s ennek megfelelöleg a sajó-szentpéteri határ tagosítása alkalmával megfelelöleg kihasított tagbirtokból 6 vékás területet s erre tulajdoni jogukat a 279. sz. tjkvbe be is kebeleztették s a megvett területet azonnal birtokuk és használatukba vették. A sajó-szentpéteri határ tagosítása még ezen idő után is folyt s az csak 1881-ben fejeztetett be véglegesen, a mikor a hitelesítés és a tagositási kiigazítás is megtörtént, mely alkalommal a vevő Benedek József és neje által megvett 6 vékás területből 760 • öl elvágatott s tőlük bíróilag elvétetett, felperesek állítása szerint. Benedek József és neje ezen tőlük elvett 760 • öl területnek áráért 1885. évi január 27-é n, tehát 3 év s néhány hónap múlva a tagosítás végleges befejezése és kiigazítása után az eladókatterhelő szavatosság alapján eladó özv. Pethő Józsefné s társai ellen sommás keresetet indított, melyben én mint alperesek képviselője az ausztriai polgári törvénykönyvnek a szavatossági jog elenyésztére vonatkozó s felül idézett 933. §-ra hivatkozva, a szavatossági kötelezettséget elévültnek állítottam s felpereseket keresetűkkel — ez alapon is elutasittatni kértem. Mert kétségtelen, hogy valamint egyéb jogok és kötelezettségek elévülnek, ha egy bizonyos, a törvényben meghatározott idő alatt nem gyakoroltatnak, ugy a szavatossági kötelezettségnek is el kell évülni, egy bizonyos idő alatt, mely időt az ausztriai polgári törvénykönyv fentebb idézett 933. §-a az ingókra 6 hónapba, az ingatlanokra 3 évben állapítja meg. Ezen elévülést a magyar törvények is elismerik, de minthogy arra nézve, hogy vájjon meddig tart az eladó felelőssége, szavatossága, közelebbi szabályokat nem nyújtanak s minthogy az ingatlan dolgok és különösen az állatok eladásánál előforduló szavatossági esetekben, az ausztr. polg. törvénykönyv erre szolgáló s a 924., 925., 926. és 821. §-aiban foglalt szabályait tényleg elfogadták eljárásukban a magyar bíróságok, kétségtelen, hogy az ingatlanokra vonatkozó 933. §-nak rendelkezése is zsinórmértékül szolgálónak tekintetik törvénykezésünkben a szavatossági jog fenállásának elbírálásánál. — Legalább ez az én egyéni meggyőződésem. S miután az itt közölt eset a légritkábbak közzé tartozik, megérdemli, ha kissé foglalkozunk vele, épen azért voltam bátor felhívni reá a tisztelt jogászközönség figyelmét s kérni e tárgyban becses nyilatkozatokat. V

A birtokarány meghatározása. Irta : BEREGHI ENDRE telekkvezetö üngvárutt. A telekkönyvi rndts. 55. §-a b) pontja világosan kimondja, hogy »oly tulajdonos társaknál, kiknek részeik nem egyenlők (az ált. polg. törvkönyv 839. §.) a minden egyest illető s az egészhezi arányban kifejezett rész, p. o. mint egy harmadrész, két ötödrész, jegyzendő be.« Hivatkozott §. ebbeli intézkedése nem egyebet, mint azt határozza meg, hogy ott és akkor, a midőn valamely birtok a helyszínelés alkalmával több birtokostárs tulajdonául határozatlan arányban vétetett fel és a birtokostársak valamelyike birtokilletékét egy harmadiknak eladja : azon birtokilleték a harmadik vevő javára már meghatározott arányban kebeleztessék be; mert a telekkönyvi intézmény, szorosan véve értelmét és intézkedését, a határozatlan birtoklási arányt a nyilvánkönyvi hitellel összeegyeztethetőnek nem találja. Es ez helyes; mert a határozatlan arányú bejegyzések a I telekkönyvi jogok szerzését harmadik személyekkel szemben nagyon ingataggá teszik az által, hogy az ily határozatlan arányú tulajdonosok bármely birtokos társuk telekkönyvi jogát terhelő harmadik személyek jogai ellen összejátszathatnak akként, hogy a magok között megkért birtok arány megállapításának tárgyalásánál a harmadik személyek javára telekkönyvi jogokkal terhelt tulajdonos a maga nevére telekkönyvezett tulajdoni határozatlan arányáról birtokostársai javára lemond vagy is beismeri azt, hogy javára a vonatkozó telekjegyzőkönyvben telekkönyvezett joga tévedésen alapszik, avagy ő azon birtokból mit sem avagy pedig igen csekély részt birtokol. Ezen kijátszás megtörténhetik különösen akkor, hogy ha a birtokostársak nem mindig és nem ugyan egy birtokrészietet birtokoltak; a midőn a meghatározott arányt még a tanuk bizonyításával sem lehet igazolni. Azért okvetlen szükséges az átiratások alkalmával, hogy ha az eredeti határozatlan arányú eladó ellen intéztetik az átiratási kérelem, a vevőt oda utasítani, hogy a megvett birtokilletéknek az arányát községi bizonylattal okvetlen igazolja; mert máskülönben kérvényével el fog utasíttatni, vagy ha pedig ezen egyedüli helyes eljárást alkalmazni nem akarjuk: az esetben az illetéket az A. laponi eredeti birtokosok számarányához képest meghatározott arányban kebelezzük be az új vevőre. Vagy pedig a végrehajtási törvény 143. §-át alkalmazva, a birtokarány megállapítására határidőt tűzve, az érdekelt feleket idézzük be és a kifejlendőkhöz képest Ítélettel döntsük el a telekkönyvi intézményre káros hatású kérdést.