A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 43. szám - Kisérlet és bevégzett bűncselekmény

172 A J OG. beismerte, hogy a panaszlevélhez mellékelt nyíltlevélet ö irta. beismerte, hogy azt egy gyerköctöl panaszoshoz küldötte s ott a községházánál az elöljárók jelenlétében felolvasták s miután a nyiltlevélben panaszlott panaszost rablással vádolja, akkor, midőn az adókönyv tanusitása szerint a fizetett adóösszeget a biró és jegyző nyugtázta, minden kétségen kivüli, hogy panaszost alaptalanul és szándékosan rágalmazta mint tisztviselőt, miért is őt a btkv. 258. §-a értelmében a rágalmazás vétségében vétkesnek kimondani s ezért tekintettel eddigi feddhetetlen előéletére, öt az Ítélet rendelkező részében kitett fogház- és pénzbüntetésre, a pénzbüntetés be nem hajthatása esetén az annak megfelelő fogházra ítélni s ebből kifolyólag a felmerült eljárási és ügyvédi költségek, valamint netalán felmerülendő rabtartási költségek megfizetésére is kötelezni kellett. A budapesti kir. itélő tábla : A kir. ítélő tábla a felebbezett ítélet megváltoztatásával T. F. panaszlottat rágalmazás helyett a btkv. 261. §-a alá eső becsületsértés vétsége miatt mondja vétkesnek, ezért husz forint pénzbüntetésre, behajthatlanság esetében két napi fogházra ítéli, a költségekre vonatkozó egyéb rendelkezéseit az ítéletnek helybenhagyja. Indokok: Vádlott az által, hogy magánvádlóhoz egy az iratokhoz csatolt sértő kifejezést tartalmazó levelet küldött oly gyerköctöl, ki annak tartalmáról tudomással sem bírt, a btkv. 258, §-a alá eső rágalmazást azért nem követett el, mert jelzett §. szerint a sértő kifejezésnek többek jelenlétében vagy több, habár nem együtt lévő egyén előtt kell kiejtetni, az a körülmény pedig, hogy sértett magánpanaszló, a vett levelet mások előtt Önként felolvasta, vádlott terhére nem róható s ez által a 258. §-ban előírtak vádlott részéről elkövetetteknek nem tekinthetők. Ennélfogva vádlottat a rágalmazás alól felmenteni, az ítéletet részben változtatni, ellenben önbeismerése alapján a 261. §. alá eső vétség miatt, szegénységére tekintettel, fent kitett pénzbüntetésben elmarasztalni kellett. (1886. jun. 26. 211/885. sz.) "Vádlott szegénysége a kártérítés mérséklésének helyes okául nem szolgál. A ni. kir. Curia (1886. szept. 14. 8,113. sz. a.): (a szegszárdi kir. törvényszék előtt súlyos testi sértés miatt vádolt M. Ferenc elleni bűnvádi ügyben) . . . Mennyiben foroghat fen sikkasztás, ha az elidegenített összeg megtérítése iránt kiegyezés jött létre? A kalocsai kir. tszék 1 F. Vilmos az Azienda biztositó-tár sulat kárára elkövetett, a Btk. 355. §-ába ütköző sikkasztás bűntettében bűnösnek kimondatik s ezen cselekményeért a Btkönyv 358. §. alapján 8 havi börtönbüntetésre és 3 évi hivatalvesztésre ítéltetik, stb. A kár megtérítése iránti intézkedés mellőztetik, stb. Indokok : Beismeri vádlott, hogy az Azienda biztosítótársulat ügynöke lévén, az annak részére befolyt pénzekből elidegenített és saját javára fordított, mely összeg a végtárgyalás adatai szerint 217 frt 41 krra rúgott; beismeri, hogy ezen összeget máig sem téritette meg, sőt vagyonát, házát és szőlőjét időközben eladta s igy a fedezetet elvonta. Tekintve, hogy a fenti cselekmény az összegnél fogva bűntettet képez, figyelemmel azon súlyosító körülményre, hogy vádlott vagyonának másra ruházása által a kár fedezetére az alapot elvonván, annak megtérítésére remény sem mutatkozik, viszont enyhítőül véve feddhetlen előéletét, a fenti büntetésre volt elitélendő, stb. A kárösszeg polgári uton meg lévén Ítélve, ez iránti intézkedésnek szüksége nem forgott fen. (1885. szeptember 24. 2,166. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla; A kir. tszék Ítélete a Btk. 91. §-ának alapján helybenhagyatik. (1686. feb. 1. 34,148. sz. a.) A HL kir. Curia : Mindkét alsó bírósági ítéletnek megváltoztatása mellett vádlott az ellene sikkasztás miatt emelt vád alól felmentetik. Indokok : Fel kellett vádlottat az ellene egyedül sikkasztás miatt emelt vád alól menteni azért, mert habár kétségtelen, hogy vádlott a káros részéről a végtárgyalás során 2l7 frt 42 krra számított összeget, melyet ő mint az Azienda című biztosító-társulat ügynöke ennek részére az illető felektől beszedett, annak idejében a nevezett társulatnak be nem szolgáltatta: de minthogy vádlott védelmében arra hivatkozott, hogy közte és a biztosítótársulat közt azon megállapodás jött létre, miszerint vádlott rész! letekben fizetendi azt, a mivel a társulat irányában hátralékban 5 volt s a kötelezett részletfizetés biztosítására kezest is állított; Í továbbá, hogy a társulat ezen megállapodás alapján a kötelezett i fizetést polgári per utján vette követelésbe; minthogy továbbá a társulat képviselője P. Ignác a vádlott abbeli állitásának nem I lényegét, hanem csak azt vette tagadásba, hogy azon megállapoi dás kiegyezést képezett legyen: a dolog ezen állásában a panaszos társulat vádoltt ellen utóbb a kötvénybeli megállapodásra alapított követelésére vonatkozólag sikkasztási panaszszal fellépni jogosítva nem volt. (1886. szeptember 14-én 2,965. sz. a.) A vizsgálóbíró hatásköre nem terjed ki arra, hogy a néki kiosztott ügyben a bűnvádi eljárást megszüntethesse. Zsarolás vétségében vizsgálat elrendelésének van helye azon levelezési lapokon tett közlésekre, miszerint a közönség figyelmeztetni fog hirlapilasr, liocry panaszosnak ne hitelezzen; hogy adósságát megtagadta 5 és hogy hamis esküt tett. (Budapesti kir. Ítélőtábla 1886. szep| tember 6-án 22,811.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozataiból. Midőn hagyatékot olyanok 'örökölnek, kik az ingatlannak tartozásokkal terhelt értéke után ^.s/io°/o-tó/i illetéket tartoznak fizetni, ha az örökösök által viselendő terhek között oly terhek is vannak, melyek csak bizonyos meghatározott töke kamatainál, ' fizetésére szorítkoznak vagy évi szolgáltatásokat képeznek : abban | az esetben a hagyatékot terhelő összegül, ezeket a járulékokat illetőleg, a fizetendő évi kamatok vagy évi szolgáltatások értékéül a bélyeg- és illeték-szabályok 61. .$. értelmiben kihozott összeg j tekintendő. [Az ill. szab. 95. tétele j. jegyzetéhez.) 1886. évi május 25. j,y^.o,'8ó. sz. /la a haszonbérlőnek három évi adókivetési cyklusra III. oszt. kereseti ^adóval jogerősen megadóztatott haszonbérlete a három évi időköz alatt megszűnt, azonban a haszonbérlő, más tulajdonosokkal kötött bérleti szerződés alapján — habár ugyanarra a tárgyra — új bérletet folytat: adókötelesnek kellő idő1 ben beadott kérelmére a megszűnt bérlet utáni időre eső kivetett j adó törlendő s az új bérlet megadóztatandó. {Az 1883. évi XLIV. t.-c. 12. J-ához.) 1886. évi június 1. 190. sz. Kivonat a Budapesti Közlöny-bó'l. Csődök : ^Vessél Mik a e., aradi trvszék, bej. okt. 30, félsz, nov. 26, csb. Fischer Miklós, tmg. Sonnenfeld Károly. — líosenberger Móric e., kaposvári trvszék, bej. nov. 20, félsz. dec. 13, csb. dr. Karay > Lajos, tmg. Matolcsi Sándor. — LŐVy Adolf e , pécsi trvszék, bej. nov. 16, ; félsz. dec. 16, csb. Kaufmann Nándor, tmg. Bolgár Ká.mán. — Rudolf AntOS e., temesvári trvszék, bej. okt. 20, félsz. nov. 2, csb. Virter Antal, tmg. Prepeliczay Dezső. — Imre Aurél e., budapesti trvszék, bej. nov. 25, , félsz. dec. 2, csb. Burghardt Lipót, tmg. Unger Alajos. — Schmalez Adolf e., kolozsvári trvszék, bej. nov. lf, félsz. dec. 2, csb. Comanescu j Sándor, tmg. dr. Weisz Miksa. — Rothmüller Károly e , pécsi trvszék, bej. dec. 7, félsz dec. 22, csb. Gálovits Arfhur, tmg. dr. Zöld Sándor — Weizenkorn Siegfried e., zimonyi trvszék, bej. okt. 30, periigyelő és id. | tmg. Oppel János. Pályázatok : A budapesti IV—X. és V. ker. jrbságnál két a 1 b i r ó i áll. oku 26-ig. — A nagy-halmágyi jrbságnál aljegyzői áll. okt. 29-ig.— A kőhalmi jrbságnál díjas joggyakornoki áll. okt. 29-ig. — A zalaj egerszegi trvszéknél b i r ó i áll. okt. 29*ig. — A veszprémi trvszéknél II. oszt. jegyzői áll. okt. 29-ig. — A tokéi jrbságnál járásbirói áll. okt. 3()-ig. — A lugosi kir. ügyészségnél al ügyészi áll. okt. 30-ig, — A soproni trvszéknél aljegyzői áll. okt. 3ü-ig. — A makói jrbságnál I albirói áll. okt 30-ig. — A nagy-atádi jrbságnál aljárásbirói áll. I okt. 30-ig. — A budapesti trvszéknél aljegyzői áll. okt. 27-ig. — A 1 fehértemplomi trvszéknél aljegyzői áll. okt. 30-ig. — A besztercebányai j jrbságnál aljárásbirói áll. okt. 25-ig. — A nagy-buttyini jrbságnál I járásbirói áll. okt, 30-ig. — A b.-gyarmati trvszéknél birói áll. I okt. 31-ig. — A rimaszécsi jrbságnál járásbirói áll. okt. 31-ig. — A lévai jrbságnál aljegyzői áll. okt. 31-ig. — A szigetvári jrbságnál aljegyzői áll. okt. 31-ig. — A veszprémi trvszéknél birói áll. nov. 2-ig. — A kézdi-vásárhelyi trvszéknél birói áll. nov. 3-ig. — A 1 győri trvszéknél aljegyzői áll nov. 3-ig. . [Nyomatott a //Pesti könyvnyomda-részvény-társaságánál. (Hold-utca 7. szám.)