A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 43. szám - Kisérlet és bevégzett bűncselekmény

170 A JOG. Az ügyvéd által perenkivüli munkadíj és költség iráut támasztott kereset elbírálására az ügyvédi rdts. 58. g-ánál fogva az ügyvéd személyes bírósága van hivatva és ezen kiváltságos illetőséget az 18S". éú XXII. törvénycikk sem változtatta mear. A m. kir. Curia (1886. szept. 3. 3,996. sz. a.): Dr; R. Jakab budapesti ügyvédnek K. Károlyné, szül. M. Leopoldina egri lakos i ellen 20 frt 15 kr. ügyvédi munkadíj és költségek iránt folyamatba ! tett kisebb polg. peres ügyére vonatkozólag, melyben magát ugy ! a budapesti V. ker. kir. járásbíróság, mint az egri kir. járásbíróság I is illetéktelennek mondta ki, a kereset tárgyalására és eldöntésére | a budapesti V. ker. kir. járásbíróság, mint kisebb polg. bíróságot j mondta ki illetékesnek ; mert az ügyvéd által perenkivüli munkadíj és költség iránt támasztott kereset elbírálására az 1874: XXXIV. t.-c. ] 58. §-ánál fogva az ügyvéd személyes bírósága, tehát a fenforgó ! esetben ezen kir. járásbíróság van hivatva és ezen kiváltságos '; illetőséget az 1877 : XXII. t.-cikk nem változtatta meg, stb. Ingatlan örökségnél az 1S(>8: LIV. t.-cikk 580. §-ában emiitett és a hirdetményi eljárásra hivatott ..illető bíróság" alatt azon birtnkbiróság értendő, melynek területén az örökhagyó legutolsó rendes lakhelye volt. (Illetőségi összeütközés) A m. kir. Curia (1886. október 6. 6,168. sz. a.): Azon j illetőségi összeütközésre vonatkozólag, mely A. Jánosné B. Josefin hagyatéki ügyében a nagyszebeni s a brassói kir. törvényszékek j közt felmerült, ... az 1868: LIV. t.-c. 580. §-ában szabályozott hirdetményi eljárásra a nagyszebeni kir. törvényszéket mondta ki ! illetékesnek. Mert az idézett 580. §-nak első bekezdése »illetö biróság« | alatt azt a birtokbiróságot érti, mely az előző 562. §. értelmében s a 37. §. elvei szerint hagyatéki, esetleg örökösödési biróul eljárni hivatva van. Kitűnik ez az 580. §. azon további intézkedé- | séből, mely szerint a birtokbiróság tartozik mindazokat, kik az örökség tárgyát képező ingatlan vagyonra nézve netán örökösödési joggal bírnak, az örökösödési jog érvényesítése végett hirdet- I ményileg maga elé idézni és esetleg a jelentkező örökösöket ; örökösödési keresetüknek az 589. §. szerint kitűzendő záros határ- i idő alatti beadására utasítani. Már pedig azt, hogy ugyanegy hagyatékra nézve, a hagyatéki ingatlanoknak netán több birtokbiróság területén fekvéséhez képest lehessen több bíróság, a mely előtt az örökösök tartozzanak öröklési igényüket érvényesíteni és hogy lehessen több biró, a ki szükség esetén az örökösöket perre utasítsa: ezt kívánja az | örökösödési jog egysége, de kívánják a pts. 587., 589., 590. és 37. §§-ai is; különösen a legutóbbi 37. §. az, mely azon birtokbiróságot mondja ki illetékesnek, a melynek területén az örökhagyónak utolsó rendes lakhelye volt. És az örökhagyó A. Jánosné utolsó rendes lakhelye Nagy-Szeben volt, stb. Több per vitelével megbízott ügyvédet arra, liogy a külön perekben felmerült költségét és munkadíját saját fele ellen egy keresettel érvényesítse, a törvény nem kötelezi. (4836. szept. 14-én 280. sz.) Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben Ha megbatározott oly dolgok adandók át, melyek a szerződés megkötésekor szerződő felek tudtával más helyen léteztek az átadásnak e helyen kell történni. Azért az ellenkezőnek bizonyításáig e hely tekintendő teljesítési helynek, mit nem változtat azon körülmény, hogy az eladó magára vállalta a fuvarozással járó költ- j ségeket és kiadásokat. (1875. XXXVII. t.-c. 323. és 344. §§.) A szegedi kir. törvényszék (1885. április 30. 1,166. sz. a.) Dr. Pollák Lajos ügyvéd által képviselt Szegediner Dampfmühle ' & Wasserleitung von Bernhardt Back Söhne cég felperesnek j Pillich Kálmán ügyvéd által képviselt G. G. alperes ellen 2,550 frt és jár. iránti kereskedelmi perében következő Ítéletet hozott: Felperes követelése 769 frt 86 krra leszállittatik s alperes köteleztetik j ezen összeget felperesnek megfizetni stb. Indokok: A kereset tárgyát felperes által alperes részére Oroszláraosról Szegedre szállított kőmedvék vételára képezvén; a perben előadottakból kétségtelen tény az, hogy felperes alperes I részére 73 waggon kömedvét szállított; alperes azonban kifogásul azt hozza fel, hogv a vasúti waggonok hiányosan, csaknem félig rakva, vagyis 4,68Ú,/2 mm. súlylyal érkeztek Szegedre, a minthogy azt a'perien kihallgatott P. Ignácz, E. Ferencz, H. Mihály, V. János, R. József, H. Adolf, M. Ede, ugy az alperes által 9—81*/. alatt beügyelt teherszállító levelek is tanúsítják. Ezzel szemben felperes azzal védekezik, hogy a szállítmány súlvmennyisége kikötve nem volt s azért felelősséget magára nem Kállait, habár K. Tivadar, L. Lajos és S. István felperesi tanuk igazolják, hogy a vasúti waggonok Oroszlámoson kőmedvékkel jól megrakva voltak, tekintve, hogy felperes a szállítólevelekre rávezetett nyilatkozata szerint a feladott árúkban a szállítás közben fölmerülhető károkért magára felelősséget vállalt, tekintve továbbá hogy a fentebb megnevezett tanuk és szállítólevelek tanúsításaként a 73 waggonban szállított kőmedvék tartalma az átvétel helyén, Szegeden történt megmérés után 4,68072 métermázsa súlyt tartalmazott, s tekintve, hogy a kérdéses anyagokból egy waggon tölteléknek P. Ignácz, B» Ferencz, H. Mihály, M. Ede, L. Rudolf, G. László, M. R. Miksa és M. Sámuel szakértő tanuk vallomásaként 100 mmázsát kell tartalmaznia és ekként a 73 waggon szállítmány csakis 47 waggonnak felel meg; tekintve továbbá, hogy az átadás helyének, részint azon körülményből, hogy az árút útközben érő veszélyért, tehát az átadásig felperes a szállítólevelekre vezetett elismerése szerint felelősséget vállalt; részint azon körülményből, hogy a szállítás költségét, saját beismerése szerint, felperes tartozik viselni, nem Oroszlámos, hanem Szeged tekinthető, s ekként alperes csakis az általa tényleg átvett 4,680y2 mm. vagyis az annak megfelelő 47 waggon kőmedvének, waggononként kialkudott 25 frttal számított 1,175 frt vitelára megfizetésére lévén kötelezhető; miután pedig a szállítás díja fejében alperes által fizetett 405 frt 14 krt felperes tartozik viselni, az ennek levonásával fenmaradt 769 frt 86 krban . . . alperes marasztalandó. A kövezetdíj fejében felszámított 6 frt 90 kr. különbözet, ugy az osztrák államvasút szegedi pályaudvarából a waggonoknak átszállítása után hiányzó teherkülönbözet veszteség címén felszámított 104 frt felperes terhére róvható nem volt; minthogy a szállított árúk átvétele a szegedi pályaudvarban történvén, az inneni továbbszállítás költségei csakis a vevőt terhelhetik, s az átadás után felmerült körülmények a felperes cselekményével többé kapcsolatba nem hozhatók. A budapesti kir. itélő tábla (1885. november 24. 3,885 sz.) A kir. törvényszék ítélete ... a mennyiben alperes 769 frt 86 krnak . . . megfizetésére köteleztetett . . . helybenhagyatik, egyebekben azonban megváltoztattatik és alperes még további 650 frtnak felperes részére leendő megfizetésére köteleztetik stb. Indokok: Ha meghatározott oly dolgok adandók át, melyek a szerződés megkötésekor, a szerződő felek tudtával más helyen léteztek, az átadásnak e helyen kell történni (keresk. törvény 323. §.) A keresetben érintett vétel tárgyát a per adatai és felek beismerése szerint az oroszlámosi téglatelepen fekvő kőtörmelék (kőmedve), tehát oly árú képezte, mely a szerződés megkötésekor, szerződő felek tudtával más helyen létezett; ennélfogva a fent idézett törvényhely értelmében az ellenkező bizonyításáig az vélelmezendő, hogy a kérdéses árú Oroszlámoson volt átadandó; miből folyólag az átadási hely tekintetében létrejöttnek állított ellenkező megállapodás tehát az, hogy teljesitési helyül szerződésileg Szeged lett kikötve, felperes tagadásával szemben kétségtelenül alperes által lett volna bizonyítandó. Alperes azonban bizonyítást e tekintetben meg sem kísérelvén., jelen esetben átadás helyéül Oroszlámos veendő. A felperes által felhívott teljesen érdektelen tanuknak egybehangzó és határozott vallomásával bizonyítva van, hogy az alperes részére szállított 3 vasúti kocsi Oroszlámoson, tehát az átadás helyén lehetőségig jól megrakodva lett feladva; miután pedig azon időponttól kezdve, midőn az árú a szállítmányozónak vagy fuvarozónak átadatott, a veszély, mely az árút éri, vevő által viselendő ; másrészről miután azon körülmény, hogy eladó a fuvarozással járó kiadások és költségek viselését elvállalta, még magában véve nem szolgálhat okul arra, hogy a hely, hová a fuvarozásnak történni kell, az eladóra nézve teljesítés helyéül tekintessék (ker. törv. 344. §J ; ennélfogva jelen esetben az, hogy az Oroszlámoson teljesen megrakott vasúti kocsik mily tartalommal érkeztek Szegedre, felperesre nézve csak ugy bírna befolyással, ha — a mi határozottan tagadva lett, — ez a szállított árút útközben érhető veszélyért alperes irányában felelősseget vállalt volna. Ámde alperes .maga sem állítja, hoev felperes ily kötelezettséget vállalt magára, valamint azt sem