A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 43. szám - Kisérlet és bevégzett bűncselekmény

A JOG vitatta, hogy a 9 — 81 . • alatt mellékelt fuvarlevelek. 8. sorában foglalt nyilatkozat alperes irányában vállalt felelősséget állapitana meg, miből folyólag és tekintve, hogy felperes arra nézve, miszerint G. Péter mint alperesi megbizott előtt határozottan kijelentette, hogy a waggon súlyáért felelősséget nem vállal, alperest főesküvel kínálta meg, ez azonban főesküt nem ezen perdöntő körülményre, banem teljesen eltérő szövegezéssel fogadta el: felperest a Szegeden észlelt hiányért felelősség nem terhelhetvén, alperes az 1,419 frt 8*3 krra leszállított kereseti követelésnek megfizetésére l.ótelezendő volt; mert beismeri, hogy összesen 73 vasúti kocsi árút vett át, valamint beismeri azt is, hogy az árú vételára vasúti kocsinként 26 frtban lett megállapítva, mert másrészről a fent kifejtettek szerint felperes szerződési kötelezettségének eleget tévén, a kövezeti vámkülönbözet, valamint a szállítási veszteség fejében felszámított és beszámíttatni kért 110 frt 90 kr. felperest nem terheli; mert végül jelen perben az, hogy felperes hány vasúti kocsi árút szállított és hogy a kérdéses árú vételára kocsinként mily összegben lett megállapítva, felek között vitás nem lévén és ennélfogva a per felperes könyveire tekintet nélkül is elbírálható lévén, azon körülmény, hogy felperes könyvei mennyiben birnak bizonyító erővel, ezúttal teljesen közönbös, stb. A m. kir. Curia (1886. szept. 14. 225/v. sz.) A kir. itélő tábla Ítélete az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik stb. A 3 napi határidőbe a postai szállítási idő he nem számitá" uak kedvezménye csupán a váltóbeli kifogásokra s nem a felebhezés beadására is vonatkozik. (Budapesti kir ítélőtábla 1886. aug. 30. 5/230. sz.) A kereskedelmi törvény §-áuak azon intézkedése, mely >zerint pénzbeli tartozások a hitelező kereskedelmi telepe * aary lakása helyén teljesiteudök, a legszigorúbban magyarázandó és üiás természetű tartozásokra át nem vihetők. (1875. XXXVII. 324. §.) A szegszárdi kir. járásbíróság; Felperes keresetével elutasittatik. A budapesti kir. ítélő tábla: A kir. járásbíróságnak saját birói illetékességét megállapító végzése, ugy az ügy érdemében hozott ítélete megsemmisíttetik és helyi birói illetékesség hiánya miatt felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Az eljáró elsőbiróságnak alperes által kifogásolt helyi birói illetékességét a K. T. 324. §-a alapján és azon alapon, mert a vételi ügylet, melynek állítólagos közvetítéséért a kereseti összeg követeltetik, az elsőbiróság területén teljesíttetett, kívánta felperes megállapittatni. Tekintve azonban, hogy a K. T. 324. §-a kölcsönre és más hasonnemíi tartozásokra vonatkozó intézkedése a felperesi keresetre nem alkalmazható, azon körülmény pedig, hogy az alperes cég, mint vevő és S. Salamon, valamint S. Dávid, mint eladók közt létrejött és állítólag felperes által közvetített borvételi ügylet hol köttetett meg, vagy hol volt teljesítendő, a nem azon szerződés teljesítése iránt indított felperesi keresetre nézve nem irányadó; tekintve továbbá, hogy felperes nem is állítja, hogy az állítólagos közvetítési díjnak felperes lakhelyén leendő kifizetésére alperes kötelezettséget vállalt; tekintve végül, hogy a prts. 30. §-a szerint személyes keresetekben a helyi birói illetékességet rendszerint alperes lakhelye szabályozza: a felperesi keresetre nézve az elsőbiróság helyi birói illetékessége meg nem állapitható. Ennélfogva, megjegyzésével annak, hogy a hatáskör kérdésében csak helyileg illetékes bíróság van hivatva határozni, az eljáró kir. járásbíróságnak saját birói illetékességét megállapító végzését és ebből következve az ügy érdemében hozott Ítéletét, az 1881 : LIX. t.-c. 39. §. d) pontja alapján megsemmisíteni, helyi birói illetékesség hiányában felperest keresetével elutasítani kellett. (1885. évi november hó 12-én, 4,025. sz.) Á mestámadási keresetek birói illetőségéről a törvény nem intézkedvén, azok elbírálására az alperes személyes biró»á«;a illetékes, még akkor is, ha a megtámadott követelés ingatlanra való bekeblezés által biztosítva van. (1881 rXVIL t.-c. 26-37. §§.) A soproni kir. törvényszék: Az alperes kifogás elvetésével, ezen kir. törvényszék mint birtokbiróságnak illetékessége megállapíttatik. Indokok: A kereset alperes jjvára 5,000 frt erejéig bel keblezett zálogjog törlésére lévén irányozva, eanek megbirálására j az 1881: LIX. t.-c. 6. §-nál fogva ezen kir. törvényszék mint i birtokbiróság van hivatva, nem vétethetvén figyelembe azon al| peresi kifogás, hogy a keresetben az alperes és a közadós és férj jével kötött házassági szerződés 2. pontjában foglalt jogcselekménynek a csődhitelezökkel szemben leendő hatálytalanítása kéI rétik, minthogy a közadósnak jogcselekménye az 1881 : XVIL t.-c I III. fejezete értelmében helyesen támadtatván meg, ha az hatály* i talannak fog nyilváníttatni, ennek a kifolyásaként a zálogjogi törlés i felperes által kérendő volt. Az 1881: LIX. t.-c. 6. §-al szemben pedig azon alperesi : állítás, mintha jelen ügyre nézve az alperesnek személyes bírósága I volna illetékes, épen semmi figyelmet sem érdemel. A budapesti kir. itélö tábla: A neheztelt elsöbirósági végzés megváltoztatik s a kir. törvényszék jelen megtámadási I perben illetéktelennek mondatik ki s utasittatik egyszersmind a kir. törvényszék, hogy a periratokat a perben leendő további | szabályszerű eljárás végett az alperes személyes bíróságát képező I kir. törvényszékhez tegye át. In d okok : Az 1881: XVII. t.-c. III. fejezetében megen| gedett megtámadási keresetek birói illetőségéről a törvény külöI nősen nem intézkedvén, ezen perek az illető alperesek szeméj lyére a törv. rendt. szabályai szerint illetékes személyes bíróságok hatásköréhez tartoznak. Minthogy pedig felperes kétségbe nem vonta, miszerint ! alperes nem a kir. törvényszék területén tartja lakását, a kir. j törvényszék reája nézve személyes bíróságot nem képez. Azon körülmény, hogy a jelen megtámadási kereset tárgyát j képező követelések iránt a zálogjog a kir. törvényszék területén levő ingatlanságra be van kebelezve, a kir. törvényszéknek mint birtokbiróságnak illetékességét meg nem állapithatja, mivel az, hogy ha a vagyonbukottnak valamely előző jogcselekménye a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak mondatik ki, az ezen jogcselekmény folyományát képező zálogjog megszűntét maga után nem vonja, miből folyólag a megtámadási kereset mint ilyen törlési pernek nem tekinthető és az arra vonatkozó birói illetékesség megállapításánál az 1881. LIX. t.-c. 6. §. azon rendelkezése, mely szerint a törlési perek terhelt ingatlanra illetékes birtokbiróság hatásköréhez tartoznak, nem alkalmazható. Ezek szerint tehát a kir. törvényszék jelen perben sem mint személyes bíróság, sem pedig mint birtokbiróság az alperesi kij fogások ellenére illetékesen el nem járhat. A mennyiben azonban a kereset tárgya a sommás bíróság í hatáskörét meghaladván azon kereset az 1868: LIV. t.-c '.'4. ; j szerint a kir. törvényszékek elébe tartozik, a mennyiben illetékI telenség kimondása esetén, az 1881 : LIX. t.-c. 5. §. értelmében a I felek tényei érvényüket megtartják, a pernek az alperes személyére illetékes törvényszékhez leendő áttételét is elrendelni kellett. A m. kir. Curia: A felfolyamodás hivatalból visszautasittatik; mert: az 1881: LIX. t. c. 59. §. 4. pontja szerint az ille| tőség kérdésében hozott másodbirósági végzések ellen csak azon esetekben van további felfolyamodásnak helye a harmadbirósághoz, melyekben a rendes birói illetőségtől eítérni nem lehet, jelenleg azonban azon eseteknek egyike sem forog fenn. A felfolyamodásban felszámított költség tömeggondnok réj szére még a csődtömeg irányában sem állapíttathatott meg, mivel ! oly esetben, midőn a jogorvoslat törvény által ki van zárva az azza: élő fél képviselője részére költség még saját fele iránvában sem állapitható meg. (1886. szept. 15-én 4,549.) Bün-ügyekben. SértőJiifejezé-t tartalmazó levél által elkövetett beedikt>értés. Az igali kir. járásbíróság: T. F. panaszlott büssüi lakos, ref. tanító, 27 éves, a rágalmazás vétségében vétkesnek kimondatik százért a btkv. 258. §-a értelmében az ítélet jogerőre emelkedé| sétöl számítandó és saját költségén eltöltendő* 14 napi fogházra, ugy a btky. 27. §-ában körülirt célra fordítandó husz forint J pénzbüntetésre, annak behajthatlansága esetén pedig ismét külön négy napi fogságra Ítéltetik, azonfelül X. I. magánpanaszos részére 12 frt utánjárási és ügyvédi költségnek 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett, valamint a rabtartási költségeknek a fenálló szabályrendeletek értelmében leendő megfizetésere köte I leztetik. Indokok: Panaszlott a tárgvalás folvama alatt maga