A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 41. szám - A hirdetményi eljárás

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 41. számához. Budapest, 1886. október 10-én. Köztörvényi ügyekben. Hatósági közeg közbenjötte folytán történt birtokbavétel ellenében sommás visszahelyezés útján orvoslás nem szerezhető. A lengyeltóti kir. járásbíróság- (1885. nov. 14. 3,200. sz. alatt): Csondor János ügyvéd által védett V. Erzsébet felperesnek H. Mihályné, sz. K. Mária és Németh István ügyvéd által védett E. Sándor alperesek elleni visszahelyezés iránti perében következőleg itélt : Felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok : Az 1,607/83. közig. sz. iratokkal igazolva vari, hogy I. r. alperes felperest a birtokban meg nem háborította, csakis a lengyeltóti járás szolgabiróságához fordult, hogy ez öt az árverésen megvett 495. hr. sz. ingatlanbóli illetőségnek birtokába vezesse, mely hatóság a kérelmet jogosultnak találván, hatátározott; határozata jogerőre emelkedett s első r. alperes birtokba lépett s igy mert I. r. alperes nem önkényt, hanem hatósági közeg rendelkezésére, tehát jogosan lépett birtokba, ellene a kereset alaptalan mindaddig, mig a hozott szolgabírói határozat illetékes közigazgatási felettes határozat által jogerejét el nem veszti, azt pedig, hogy a szolgabirósági határozat felettes fórum által hatályon kivül tétetett, felperes nem is állítja. II. r. alperes ellen a kereset meg nem állhat, mert ez, mint hatósági közeg hivatalból járván el, II. r. alperest helyezte birtokba, ő maga birtokban soha sem volt. A mennyiben pedig II. r. alperes eljárását felperes szabálytalannak tartotta, szabadságában állott az eljárás ellen illetékes helyen orvoslást keresni, mivel pedig ezt nem tette, II. r. alperes ellen annak fegyelmi úton való marasztalása előtt perelhetőségi joggal nem is birhat. De mindezektől eltekintve, a felperes által becsatolt szerződésből felperes tulajdoni és birtokjogának helyes címe sem derül ki, a mennyiben az eladó nem telekkönyvi tulajdonos és felperesnek vevői minősége teljes hitelt érdemlőleg az okmányból ki sem tűnik, mindezeknél fogva, stb. A budapesti kir. itélő tábla: (1886. jul. 13. 29,322. sz. a.) Az elsőhiróság ítéletét részben megváltoztatja s felperesnek a somogyvári 152. sz. tlkvi íven 4,95. hrsz. a. felvett ingatlan közös birtokába, szükség esetében végrehajtás útján történendő visszahelvezése elrendeltetik. Indokolás. Jóllehet birói árverés alapján, a közigazgatási hatóság közbenjöttével történt birtokba vétel ellenében, a mennviben a birtokba vétel az árverés útján szerzett jogoknak meg felelőleg eszközöltétett, sommás visszahelyezésnek helye nincs ; minthogy azonban birói árverés alapján a birtokba vétel csak az árverés által szerzett jogokra, vagyis az árverés tárgyát képező ingatlan tényleg birtoklására terjedhet, jelen esetben pedig a becsatolt végrehajtási iratok s különösen a 2,400/82. sz. a. kelt végzés és árverési hirdetmény, úgyszintén az utólagosan bekivánt telekkönvvi kivonatból is kétségtelenül kitűnik, hogy a végrehajtás a somogyvári 152. sz. tljkvi íven 495. hrsz. a. ingatlannak, Zs. Györgyné sz. N. Erzsébetet illető, a telekkönyvi állás szerint fele jutalékára lett csak elrendelve és ennek megfelelőleg a tulajdonjog I. r. alperes nevére bekebelezve s igy az árverés folytán I. r. alperes csak a birtokjutaléknak megfelelő közös használati jognak birtokba vételét igényelhetvén, a kérdéses ingatlan kizárólagos használatának birtokba vétele általa a kellő jogalap nélkül lett kieszközölve; minthogy továbbá alperesek azt, hogy az árverés tényét megelőzőleg felperes a kérdéses ingatlant több évig békésen használta, egyáltalán tagadásba sem vették, a sommás visszahelyezési ügyek eldöntésénél pedig a tulajdonjog kérdése birói figyelembe nem vehető : ez okokból az első bíróság Ítéletének részben történt változtatása mellett felperesnek a kérdéses ingatlan közös birtoklása és használatába leendő visszahelyezése elrendelendő volt, stb. A m. kir. Curia : (1886. szept. 17-én 5,759. ^ sz. a.) A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az első biróság ítélete hagyatik helyben, stb. Indokok: A per adatai által bizonyítva van, hogy a peres felek között felmerült bonyodalomra részben a közigazgatási közeg által történt birtokba vezetés szolgáltatott okot; minthogy azonban hatósági közeg közbcnjötte folytán történt birtokba vétel ellenében sommás visszahelyezés útján orvoslat nem szerezhető, mivel kétségtelen, miként I. r. alperes nem önhatalmi ténye folytán birtokolja a kérdéses területet : ennélfogva a másodbiróság Ítéletének az ügy érdemére vonatkozó része megváltoztattatik, stb. A végrehajtási befejezést nyer akkor i>. ha a régrelújtáa vagyon hiányából nem foganatosítható; s élűkor az ügyiratok visszaküldendők a megkereső bírósághoz. (Illetőségi összeütközés.) A székesfehérvári kir. járásbíróság, mint a F. Miklósnak — K. R. elleni végrehajtási ügyében a végrehajtás foganatosítására megkeresett biróság, miután alperesnek lefoglalható ingósága nem találtatott, az 1881 : LX. t.-c. 43. §-a ellenében az ügyiratokat a megkereső budapesti váltótszékhez átküldötte, mely azonban azokat hozzá visszaküldötte. — Az ekkép felmerült illetőségi összeütközés. A in. kir. Curia következőleg döntötte el. Az ügyiratok elhelyezésére s őrizésére a bpesti váltótszék mondatik ki kötelezettnek. Mert általános szabálya az ügyvitelnek az, hogy a megkeresett biróság a megkeresés teljesítése vagy a nem teljesithetés bizonyossá válta után, a hozzá áttett ügyiratokat a saját, illetőleg a kiküldöttje eljárására vonatkozó iratokkal együtt a megkereső bírósághoz küldje vissza. Ezt rendeli különösen az 1881 : LX. t.-c. 113. §. a végrehajtási eljárásnak árveréssel s a végrehajtató kielégítésével lett befejezése esetére; a súlyt az iratok visszaküldésének elrendelésénél nyilvánvalóan nem az árverésre és ;i kielégítésre, hanem a végrehajtás befejezésére fektetvén. — J az természetes, hogy a végrehajtási eljárás befejezést nyer akkor is, midőn vagyon hiányában a végrehajtás nem foganatosítható. A visszaküldött iratok pedig tulajdonai maradnak a megkereső bíróságnak, mely azokat saját irattárában elhelvezni s őrizni tartozik. (1886. jan. 20-án 279. sz. a.) Díjazást bárki csak hivatásának hiven véghezvitt és feladatának megfelelő mnnka teljesítése esetén van jogosítva követelni. A budapesti kir. itélő tábla : Az eljáró kir. járásbiróság Ítélete megváltoztatik és felperes egész keresetével feltétlenül elutasittatik és köteles alperesnek 66 frt perköltséget 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. Indokok: A per során kihallgatott orvosok egybehangzó vallomásaiból, valamint a bünfenyitő perben tett előadásaikból és a felülvizsgáló törvényszéki orvosok véleményeiből kitűnik, hogy az alperes nejénél a szülés alkalmával bekövetkezett gátrepedést felperes szülésznőnek, ha kellő szakismerettel és figyelemmel bír. észre kellett vennie és annak észre nem vétele által, vagy a mennyiben észrevette és be nem jelentette, durva műhibát és kötelességszegést követett el; kitűnik ezekből továbbá, hogv felperes a szülőasszonyhoz meghívott orvos kérdésére a szülést rendes lefolyásúnak jelentette ki és hogy a második orvos, ki az asszonvt 8 nap múlva megvizsgálta, a szülés alkalmával beállt teljesen elhanyagolt nagymérvű gátrepedést ismert fel, melyet felperes a fent előadott orvosi vélemény szerint kellő szakértelem mellett azonnal felismerni és az orvosnak bejelenteni tartozott. Ha már most az ezekellenére abünfenvitö vizsgálatfelperes ellen azon alapon, hogy a boncolás elmaradása folytán megállapítható nem volt, vájjon alperes nejének elhalálozása közvetlen felperes mulasztásának tulajdonitható-e, az emberölés bűnténye iránti vád alá helyezés mellőzésével különben kellően bizonyított nagvmérvü mulasztásának egyéb minősítése nélkül beszüntettetett is, mindenesetre tény, hogy felperes eljárása körül akár szakavatlanságból, akár szándékosságból mulasztást követett el, mely ha nem is szolgáltatott alapot bünfenvitö uton való megtorlásra, de kétség-