A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 41. szám - A hirdetményi eljárás

162 A JOG telentfl elenyészted azon jogosultságot, hogy ily hiányos és válságos következményű működésért polgári uton még külön díjazást is igényeljen, a mennyiben díjazást bárki csak hivatásának hiven véghezvitt és feladatának megfelelő munka teljesítése esetén van jogosítva követelni: miért felperest egész keresetével feltétlenül elutasítani és mint pervesztest, a perköltség fizetésére kötelezni kellett. Alperes viszon követelésének elutasítására nézve a neheztelt ítélet azért hagyatott helyben, mert az orvosi vélemények szerint alperes nejénél bekövetkezett fgátrepedés a szülésznő kellő figyelemmel teljesített eljárása esetén is bekövetkezhet s így meg nem állapitható, vájjon az ebből eredt kiadások mennyiben állottak elő ezen balesetből különvéve és mennyiben szaporodtak azok felperes mulasztása folytán, illetve mily arányban merültek volna fel felperes helyes eljárása esetén is. A in. kir. Curia. A másodbirósági ítélet a viszonkövetelésre vonatkozó nem neheztelt részében érintetlenül, egyéb felebbezett részében pedig az abban felhozott okok alapján helybenhagyatik. (1886. augusztus 2. 4,924. sz.) A gazda mindazon okok miatt, a melyeknél fogva jogosítva van a nála alkalmazásttan lévő gazdatisztet felmondás nélkül ls elbocsátani, egyúttal jogosítva ván arra, hogy a gazdatisztnek a neki szerződésileg szánt állomás elfoglalását meg ne eniredje. A szombathelyi kir. törvényszék (1885. okt. 24. 6,519. szám) : Galamb József ügyvéd által képviselt L. Károly mint B. Kálmán engedményese felpereseknek Dezső Gyula ügyvéd által képviselt gr. E. István alperes elleni 2,206 frt 68 kr. kár iránti perében következőleg ítélt : Alperes tartozik kártérítésül B. Kálmán korábbi felperesnek egy évi felmondási időre járó gazdatiszti fizetése fejében 500 forintot, továbbá a természetben kiszolgáltatni kötelezett járandóságok, nevezetesen 16 hectoliter buza készpénzbeli egyenértéke fejében 133 frt 12 krt, 24 hectoliter rozsért 108 frtot, 12 hectoliter árpáért 48 frtot, 32 métermázsa szénáért 57 frt G0 krt, 36 métermázsa tavaszi szalmáért 32 frt 42 krt, 4 db. tehéntartás és 4 db. fiatal marhatartásért 144 frtot, 6 db. öreg, 3 db. 1 éves és 8 darab malactartásért 121 frtot, 4 hold tengeriföldért 48 frtot, 2 hold lucernaföldért 50 frtot, 20 öl tűzifáért 160 frtot, egy évi lakbér fejében 120 frtot, végre irodaátalány címén 24 frt 80 krt, vagyis összesen 1,546 frt 92 krt L. Károly felperes részére megfizetni stb. Indokok: Alperes az ellenében B. Kálmán felperessége alatt indított felperesi kereset alapján, annak egy évi tiszti fizetése fejében 1,546 frt 92 kr. megfizetésében elmarasztalandó volt; mert a felperesi kártérítési keresetjog alapjául szolgáló ténykörülmények, nevezetesen felperesnek azon állítása, hogy alperes által 1880. évi ápril 30-án alperesnek gyömörői gazdaságához mint intéző felfogadtatván, ennek folytán alperessel szolgálati szerződésre lépett, és azon időpontbani alkalmaztatását F. Gusztáv főskuti uradalmában felmondotta, mégis hogy alperesnek a megkötött szolgálati szerződésből történt egyoldalú visszalépése következtében az alperes által felajánlott állomást el nem foglalhatta; tekintettel arra, hogy az alperesi elleniratban tagadásba nem vétettek, begyözötteknek voltak tekintendők, ennek alapján a szolgálati szerződés jogi természetéből kifolyólag, miután alperes a megkötött szolgálati szerződést egyoldalúlag felbontotta és ez által B. Kálmánnak tényleges megkárosítását okozta, ennek folytán B. Kálmán részére a gazdatisztekre szokásos felmondási időre járó illetményei megtérittetése iránti jogos igényét megállapítani kellett, mert a földbirtokos a gazdatisztjével megkötött szolgálati szerződést a felmondási időre járó tiszti illetményei megtérittetése nélkül önhatalmúlag még akkor sem bonthatja fel, ha az illető felfogadott gazdatisztnek hűsége és megbízhatósága miatt kifogásokat emelhetne, mert a szerződő földbirtokosnak hatalmában áll az általa felfogadni szándékolt tiszt hűségét és megbízhatóságát még az előtt kipuhatolni, mint öt tényleg felfogadná, annál kevésbé indokolt alperesnek a B. Kálmánnal megkötött szolgálati szerződésből történt visszalépése, mert alperes B. Kálmán részére a gazdatiszti állomást az A. alatti bizonyítvány szerint, nevezettnek szorgalmát és hűségét saját tapasztalása után ismervén, önkénytesen ajánlotta fel, a nélkül, hogy ez állomás elnyerhetése iránt B. Kálmán lépéseket tett volna, és mert azon kifogások, melyek alperesi részről B. Kálmán hűsége és megbízhatósága ellen a per során felhozattak, tekintettel F. Gusztáv által kiállított C. a. bizonyítványra, alaposaknak nem mutatkoznak, alperesnek az 1876. XIII. t.-c. 21. §-ára, az 1872. évi VIII. t.-c. és a kereskedelmi törvény 59. §-ára tett hivatkozással a törvényből vett hasonszeruség elvére alapított védelme nem volt bírói figyelembe vehető, mert a hivatkozott törvénycikkek illető szakaszai csakis az abban megnevezett egyénekre és esetekre alkalmazhatók, a mintbogy ezt az 1876. évi XIII. t.-c. 3. § a nyíltan is kifejezi. Hasonlóképen alperesnek azon kifogása sem volt tekintetbe vehető, hogy B. Kálmánt ura F. Gusztáv, kinél az előbbi szolgálatban állott, szolgálatából szintén elbocsátotta volna, mert ezen elbocsátás, s ezt P. Gusztáv tanúképen történt kiliallgattatása alkalmával önkényt beismerte, tényleg meg nem történt, másrészt pedig mivel B. Kálmán elbocsáttatását F. Gusztáv szintén csak a köztük fennállott szerződés értelmében vagy ennek hiányában a szokásos felmondási időre járó kárpótlás mellett tehette volna. A fentebbiek szerint B. Kálmán részére kártérítés címén nevezettnek egy évi felmondási időre járó gazdatiszti illetményének megtérítésére azon oknál fogva volt kötelezendő, mert a gazdatiszt állása magasabb műveltséget feltételez, mint alsóbb rangú szolgálati viszonyban levőknél kívántatik és a gazdatiszt foglalkozása a természet szerint is egy egész gazdasági évre terjedvén, a gazdasági év közben elhagyott állomás után másnak szerzésére a gazdatisztnek igen kevés alkalma nyilik ; épen ezért kellett a felmondási időt egy évben megállapítani, mert ezen felmondási időt igazolja a vidékbeli szokás kipuhatolása céljából kihallgatott és a periratokhoz csatolt jegyzőkönyvben nyilatkozott szakértők véleménye és ugyanezt támogatja a felperesi részről N. 6. alatt csatolt nyilatkozat is. mely gr. Eszterházy testvérek összes uradalmainál alkalmazott gazdatisztek részéről kiállíttatott. A szakértői vélemény azon részében, mely szerint az állomását még el nem foglalt gazdatiszteknek kártérítési igénye a felmondási időt illetőleg csak fél évre terjedne, az Ítélet alapjául nem volt vehető, mert a kötelezettséget nem azon körülmény állapítja meg, hogy az illető felfogadott gazdatiszt állomását elfoglalta-e vagy nem, banem azon körülmény, hogy a szolgálatba felfogadó a megkötött szerződéstől önhatalmúlag visszalépett. A kárpótlásul megítélt egy évi gazdatiszti fizetésre nézve a természetben kiszolgáltatni ígért illetmények pénzbeli egyenértékének kiszámításánál a szakértői becsű fogadtatott el, a melynek alapján, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1886. febr. 9. 52,531. sz. a.): Az elsőbiróság ítéletének alperes által felebbezett része megváltoztattatik és alperes az elsőbiróságilag tiszti fizetés és természetben kiszolgáltatandó járulékok értéke fejében megítélt 1516 frt 92 krnak csak felét, vagyis 773 frt 46 krt . . . tartozik felperesnek megfizetni stb. Indokok: A neheztelt ítéletnek a felperes kereseti jogának, ugy alperes kártérítési kötelezettségének megállapítására vonatkozó része indokolása alapján és még azért is helybenhagyatott, mert alperes a szerződés egyoldalú felbontására csak akkor tekinthető jogosítottnak, ha felperes hűtlensége fenyítő bírósági ítélettel lett volna megállapítva, mi jelen esetben elő nem fordul. A kártérítési összeg mennyisége tekintetében azonban a neheztelt Ítéletet fennebbi módon megváltoztatni kellett, mert a kihallgatott szakértők többségének véleménye szerint, a helyi gyakorlat szerint az esetre, ha a felfogadott gazdatiszt állásába még be nem lépett, felmondás esetére csak félévi illetményét követelheti : jelenleg pedig hasonló eset bírálandó el. A m. kir. Curia (1886. szept. 22. 2,814. sz.) : Mindkét alsóbb bíróság ítélete megváltoztattatik, felperes keresetével elutasittatik, stb. Okok: Azon kérdés eldöntése, vájjon jogosult volt-e felperes kereseti követeléséhez, azon kérdés eldöntésétől függ, jogosítva volt-e alperes a B. a. szerződés ellenére felperes jogelődével a neki szánt gazdatiszti állomás elfoglalását megtagadni. Erre nézve kétséget nem szenvedhet az, hogy mindazon okok miatt, a melyeknél fogva a gazda jogosítva van a nála alkalmazásban levő gazdatisztet fölmondás nélkül elbocsátani, szintén jogosítva kell lennie arra is, hogy a gazdatisztnek a neki szánt állomás elfoglalását meg ne engedje. Ez okok közé tartozik pedig az is, ha a gazda a szerződés megkötése után meggyőződött arról, hogy a fölfogadott gazdatiszt hűsége és^ megbízhatósága alapos kifogás alá esik. E részben nem szükséges az, hogy a gazdatiszt hűtlensége fenyítő bírósági Ítélettel állapittassék meg, mert először hűtlen kezelés miatt a bűnvádi eljárás csak a sértett fél indítványára indítható meg (btk. 361. §.) és a sértett felet a törvény nem