A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 41. szám - A törvényszünet hatása

Ötödik évfolyam. 41. szám. Budapest, 1886. október 10. Szerkesztőség: V. sas-utca 14. szám Kiadóhivatal: V. sas-utca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY. ) AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEIEK KÉPVISELETÉRE, A MAGYAR ÜGYVÉDI, BIRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiu közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve: egész évre 6 frt — kr fél » 3. — negyed » 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM. A törvényszünet hatása. — Van-e joga a felülfoglaltatónak az őt megelőző végrehajtató által szerzett végrehajtási zálogjog érvényét a sorrendi tárgyaláskor megtámadni. Irta: Dr. I m 1 i n g Konrád, királyi táblai biró. — A hirdetményi eljárás. Irta: Fodor Ármin Temesvárott. — Ausztria és külföld. (Az Egyesült Államok jogszolgáltatása. ) - Irodalom. (B e c c a r i a: Bűntett és büntetés Dr. Tárnai János. ) — Vegyesek — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁRCA: Egy bolgár felségsértési pör a közelmultból. Irta: X. Y. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok. ) Október hó 1-jétől új előfizetést nyitottunk. — Tisztelettel kérjük azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük lejárt és még nem hoszszabbitották meg előfizetéseiket, szíveskedjenek az előfizetési pénzt mielőbb beküldeni, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. Lapunk előfizetési ára: Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt Negyedévre 1 frt 50 kr. ,, A JOG" kiadóhivatala. Budapest, V. ker., sas-utca 14. sz. „A Jog Törvénytára" t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik a f. évi törvények 22. és 23. ívét (329—354. lap). Az esetleges reklamácziókat 8 napon belül kérjük kiadóhivatalunkhoz intézni. A törvényszünet hatása. (Hangok a vidékről. ) Alig pár éve, hogy az 1883. évi XXXIII. t. -c, mely a törvénykezési szünidőt szabályozza, életbe lépett és annak romboló hatását mind nagyobb mértékben érezi igazságszolgáltatásunk. Az igaz, hogy az emlitett törvény a törvénykezési szünidőt csak két hóra szabja, a ki azonban azt hiszi, hogy ez tényleg is igy van, az nagyon téved. Téved pedig azért, mert azt hiszi, hogy minden év szeptember elejével a hivatkozott törvény által megszabott korlátok megszünvén, az igazságszolgáltatás menete ismét teljes erővel lép működésbe. Igen, ennek igy kellene lenni. De hogy tényleg nem ugy van, mindannyian tudjuk, kik az igazságszolgáltatás csigamódra haladó kerekeit minden nap szemléljük. Ám nézzen utána bárki is és nekünk igazat ad, mert arról fog meggyőződni, hogy bár a szünetnek vége van, a biróság működő tagjainak fele szabadságon van s bár az igazságszolgáltatás kerekének teljes erővel kellene haladni, az alig döcög. Az elintézetlenül heverő ügydarabok száma napról-napra növekszik, mert a szükséges munkaerő hiányzik és a felek sürgető kérelme kiáltó szó marad a pusztában. A ki vidéken járt, tudja, hogy a járásbíróságok legnagyobb része ugy van szervezve, hogy az rendszerint egy járásbiró és egy albiróból áll. Ha tehát az egyik biró a törvényszünet alatt szabadságát élvezi, a másik az azt követő két hóra veszi ki azt. Igy tart aztán a tőrvényszünet nem két, de négy hónapon át és épen azon időszakban, mikor a felek leginkább keresik fel a bíróságot jogsegélyért. Hogy ezen négy havi szünet alatt mily óriási számban szaporodnak fel az ügydarabok, csak annak lehet fogalma róla, ki azt közvetlen szemléli. De tévedésbe ringatja magát az is, ki azt hiszi, hogy a négy havi szünet után aztán végre-valahára ismét a régi kerékvágásba esik minden. Hisz az a biró is csak ember! Tétlenül eltöltött két hónap után mig ismét beletörődik a valóban lélekölő munkába, mig a távolléte alatt felszaporodott actahalmaz ledolgozásához fog, ismét eltelik pár hét. De önmagát utolérni sohasem tudja. Mert a felgyült hátralékot feldolgozni képtelen. Ilyenek az állapotok a vidéki járásbíróságoknál. S a mint áll ez a bírákra, ép olyan helyzet az irodában is. Mert hát a törvény nekik is biztosit szabadságot. De ha bemutatunk egy vidéki törvényszéket is, azt fogjuk tapasztalni, hogy a helyzet itt sem jobb. Ezek tagjainak száma legnagyobb részben 6 — 7, vagy ha már nagy kiterjedéssel bir, az 10 bíróból áll. Ezek, mint tudjuk, 3 tagú szüneti tanácsot lévén kötelesek alakítani, nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a szünet itt is nem két, de négy hónapon át tart. Ime itt röviden vázoltuk ama jótékony hatást, mit az 1883. évi XXXIII. t. -c. megalkotása az igazságszolgáltatásra gyakorol; vázoltuk a képet, mit az teremtett. Ha ehhez hozzáveszszük, hogy az igy megnövesztett hátralékot, ha mindenáron feldolgozni kívánja a biró, azt kellő alapossággal semmiesetre sem teheti; ha pedig a mindenesetre