A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 5. szám - A végrendeletek egyik neméről

20 A JOG. Rudolf az R. József kárára elkövetett a btk. 355. §-ába ütköző, a 356. §. szerint minősülő sikkasztás vétségében vétkesnek kimondatik és ezért jelen Ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 3 havi fogházra és ennek kiállásától számított két évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére a btk. 358. §. rendelkezéséhez képest Ítéltetik. Indokok : Vádlott ugy a vizsgálat, mint a végtárgyaláskor beismerte, hogy károssal olvképen szerződött, miszerint a károstól üzérkedésre kapott 93 frt 10 krt olyképen értékesítse, mikép üzleteket csinálván, a nyereséget egymás között osztják meg, a pénzt azonban károsnak rendeletére bármikor visszaszolgáltassa; miután pedig vádlott károsnak ebbeli rendeletének megfelelni képes nem volt, a mennyiben sem pénzt, sem pedig vásárolt anyagokat vagy árúkat felmutatni nem tudott, miután vádlott beismerte, hogy káros az üzletvezetésből netalán származó veszteséget tűrni nem köteles és igy azon mentegetődzése, hogy a pénzt szerencsétlen ügyletekben elvesztette, figyelembe nem vehető már csak azért sem, mivel nem tehető fel, hogy oly üzletben, mely tiz napig tartott és mely mint a szóban forgó házalás, az egész tőkét elvesztette és igy vádlottnak cselekménye, mely által a károstól üzérkedés végett kapott pénzösszeget mint birtokában levő idegen ingó dolgot a helyett hogy a szerződéshez képest árúk vásárlására fordította volna és a nyereségben károssal osztozott, illetve a káros felszólítására a pénzt v:sszaadta a birtokolás címének jogtalan megváltoztatásával, mint sajátját megtartotta és ez által vagyonát öregbítette, leszámítva a kapott 93 frt 10 krajcárból azon 3 frt értékű lovat, melyet károsnak mint ezen pénzösszegből maradt dolgot adott, tehát még 90 frt 10 kr. jelentkezik a nélkül, hogy ezt károsnak visszaadta a btk. 355. §-ba meghatározott sikkasztás kritériumai fenforogván, az értékre való tekintettel a 356. §. szerint vádlottat a sikkasztás vétségében vétkesnek kimondani kellett. A büntetés kimérésénél a vádlott fiatal kora és jó előélete mint enyhítő körülményekre való tekintettel a btk. 358. §. rendelkezése szolgál irányadóul és ezen felsorolt enyhitő körülmények mérlegelésével az itéletileg kiszabott fő és mellékbüntetéssel fenyíteni kellett, stb. A budapesti kir. itélö tábla: (1885. május 11. 11,892. sz.) Az elsőbiróság itéiete helybenhagyatik. A m. kir. Guria (1885. december 29. 5,511.) Tekintve, hogy a vizsgálat és végtárgyalás során kiderített adatok szerint <áros a 93 frt 10 krt nem bizonyos cikkek megvásárlására és azokkal kölcsönös haszonra való üzérkedésre, hanem átalában tetszés szerinti üzérkedésre adta át vádlottnak oly célból, hogy a nyeremény köztük egyenlően lészen felosztandó. Minthogy pedig e szerint a kérdéses összeg vádlott szabad rendelkezése alá bocsájtatott, azon cselekménye, hogy ama összeg hová fordításáról kellően beszámolni nem tud a btk. 355. §-ba körülirt sikkasztás mérveit magában nem foglalja és csakis vádlottnak polgári uton érvényesítendő kártérítési felelősségét állapítja meg. Ugyanazért mindkét alsóbbfokú bírósági ítélet megváltoztatik, vádlott Sch. Rudolf az ellene emelt sikkasztási vád terhe alól felmentetik és káros kárigényeivel a polgári útra utasittatik. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak döntvénye. 10. szám. Határozat. Az illetékekre vonatkozó egyetemleges ftzetési kötelezettség eseteiben, a másodsorban fizetésre kötelezett felekre nézve az elévülési idő az 1876. évi XV. törvénycikk 68. §-anak 1. pontja értelmében az illetékkiszabás alapját képező jogügylet Ytgj halálesel bejelentésének napjától, az 1S83. éü XLIV. törvénycikk 00. S-a értelmében pedig, ennek a szakasznak 1. b—e pontjaiban meghatározott naptól veszi kezdetét. Indokok: A közadók kezeléséről szóló 1876. évi XV. törvénycikk 68. §-ának 1. pontjában foglalt határozatok szerint az illetékek elévülnek, ha az illetékkiszabás alapját képező jogügylet vagy haláleset bejelentésének napjától számítva öt év alatt ki nem vettetnek. Az 1883. évi XLIV. törvénycikk 90. §-a szerint az illetékek elévülnek: o) ha azok nem vettetnek ki öt év alatt, számitva azon naptól, melyen: h> az illetékkiszabás alapját képező jogügylet illetékkiszabás végett bejelentetett; c) felfüggesztő feltételhez vagy kezdeti időponthoz kötött jogügyleteknél a feltétel teljesült, vagy az időpont bekövetkezett: dj a birói beavatkozást nem igénylő haláleset beállott; e) a bíróilag tárgyalt hagyatékoknál a hagyatéki eljárás befejeztetett. Tehát úgy az 1876. évi XV törvénycikk 68. §-a, mint az 1883. évi XLIV. törvénycikk 90. §-a szerint az illetékekre vonatkozó elévülési időnek megszakítása, az illetékek kivetésétől van fűtővé téve, ugy hogy az elévülési idő e tekintetben csak akkor szakittatik meg az illetékköteles felek irányában, midőn az illetékek kellő időben reájok tényleg kivettetnek. Az il'etékek kivetése pedig nem egyetértelmü azoknak kiszabásával, mivel a kiszabott illetékek a felekre nézve csak akkor tekinthetők kivetetteknek, a midőn a fizetésre kötelezett felek a terhükre történt kiszabásról tudomást szerezzenek, azaz: a midőn nekik az előirt illetékekről szóló fizetési meghagyás kézbesittetik. Ebből következik, hogy azokban az esetekben, midőn az illetékekre nézve egyetemleges fizetési kötelezettség forog fenn, az illetékek az egyetemleg kötelezett felekre nézve csak akkor tekinthetők kivetetteknek, midőn ezen kötelezett felek valamennyien fizetési meghagyást kaptak. Ebből az elvből indulva ki, az illetékek egyetemleges fizetési kötelezettsége eseteiben, a fennebb jelzett elévülési idő, a másodsorban fizetésre köteles felekre nézve nem szakittathatik meg az által, hogy a fizetési meghagyás az első sorban fizetésköteles félnek kézbesittetett, mivel ez által a másodsorban köteles fél az illeték kiszabásáról, illetve az őt terhelő egyetemleges fizetési kötelezettségről még tudomást nem nyer s igy az illeték reá nézve még kivetettnek nem tekinthető. Ezekhez képest az egyetemleges fizetési kötelezettségben álló személyek közül a másodsorban kötelezettekre nézve azokban az. esetekben, melyekben az 1876. évi XV. törvénycikk 68. §-ának határozmányai még alkalmazást nyernek, az illetékek elévülésének ideje, ennek a törvényszakasznak 1. pontja értelmében, az illetékkiszabás alapját képező jogügylet vagy haláleset bejelentésének napjától veszi kezdetét. Hasonlóan azokban az esetekben, melyek már az 1883. évi XLIV. törvénycikk 90. §-a alapján birálandók el, egyetemleges fizetési kötelezettség beálltával, a másodsorban illetékköteles felek ellen is, az illetékekre vonatkozó elévülési idő a törvény 90. §-ának 1. b—e pontjaiban meghatározott naptól veszi kezdetét. A fennebbiekben kifejtett elvek megerősitést nyernek a m. k. pénzügyminisztériumnak 1885. év november hó 2-án 54,535 sz. alatt kibocsátott körrendeletének I. részében foglalt kijelentésben is ( Pénzügyi Közlöny« 1885. évfolyam 39. száma és Magyarországi Rendeletek Tára« 1885. évfolyam 246. száma), mely szerint az egyetemleges kötelezettségben álló személy ellen is az 1883. évi XLIV. törvénycikk 90. §-ának b—e pontjai alatt emiitett naptól számítva öt éven belül szabassék ki az illeték és a fizetési meghagyás az^ egyetemleg kötelezett félnek kézbesittessék. Ezekből az indokokból ki kellett mondani, hogy az illetékekre vonatkozó egyetemleges fizetési kötelezettség eseteiben, a m á s o dsorban fizetésre kötelezett felekre nézve, az elévülési idő, az 1876. évi XV. törvénycikk 68. §-ának 1. pontja értelmében' az illetékkiszabás alapját képező jogügylet vagy haláleset bejelentésének napjától, az 1883. évi XLIV. törvénycikk 90. §-a értelmében pedig, ennek a szakasznak 1. b—e pontjaiban meghatározott naptól veszi kezdetét. Kelt a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak Budapesten 1886. évi január hó 5-ik napján tartott teljes tanácsüléséből. Hitelesíttetett a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak Budapesten 1886. évi január hó 5-ik napján tartott teljes tanácsülésében. Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök: Mayer M. e., debreceni trvszék, bej. febr. 26, félsz. márc. 24, csb. Mészáros József, tmg. Szabó Antal. - A. Sclwarcze & Barthtt e., brassói trvszék, bej. márc. 6. félsz. márc. 22, csb. Onacziu Sándor, tmg. Dem.an Sándor. - Czinczár József e., nagyváradi trvszék, bej. márc. 16, félsz, apr. 9, csb. Jelencsik István, tmg. Sániba István. - Hirschler Sándor e budapesti trvszék, bej. márc. 2, félsz. márc. 31, csb. Kabdebo Gyula, tmg. dr. Huszár Kálmán. - Kamuer és líolland e., brassói tvszék bej. iebr. io, félsz. márc. 11, csb. Onaciu Sándor, tömegg. Mayer József. (xeorgievits M. e., aradi trvszék, bej. márc. 20, félsz, ápril 20, csb. Kugler István tmg. dr. Kell Lipót. - Veisz Bernát e., nagy-kanizsai tvszék, bej. márc. 13 félsz, marcz 27, csb. dr. Horváth Ferencz, tmg. Szalay Lajos. Spitzer Mor e., kaposvári tvszék, bej. febr. 18, félsz. márc. 18, csb. Bogyay Kalman, tomegg. dr. Márton Gyula. Pályázatok: A szegedi kir. trvszéknél joggyakornoki áll. febr. 21-ig. — A komaromi kir. tvszéknél trvszéki birói áll. febr. 22-ie _ A szatmárnémet, kir. trvszéknél aljegyzői áll. febr. 24-ig. - A temesvári kir. tvszéknél d»jas joggyakornok, áll febr. 11-ig. - A biliéti kir. jbságnál albirói áll. iebr. U-ig _ A gyón kir. trvszéknél II. oszt. jegyzői áll. febr. 26-ig. Az aradi kir. tvszéknél joggyakornoki áll. febr. 27-ig. — A m -csékei kir jbságnál aljegyzői áll. febr. 20-ig. * NyomHL.tt a -Pesti könyvnyomda-részvénytársaságx -nál. Hold-utcza 7. gr.) 1