A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 6. szám - Kezesség és hitelezési megbizás. A kötelmi jog különös részének indokolásából

Ötödik évfolyam. 6. szám. Budapest, 1886. február 7. V. sas-utcza 14. szám. Kiadóhivatal. V. sas-utcza 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézéndők A J 0 G HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY. ) ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖM Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve: egész évre 6 frt — kr. fél *. 3 » — negyed ».. 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM. Kezesség és hitelezési megbízás. (A kötelmi jog különös részének indokolásából. ) Irta: Dr. A p á t h y István, budapesti egyetemi tanár. — A bűnvádi eljárás tervezete. — Az egyházi javak a magyar jog rendszerében. Irta: Dr. D a e m p f Sándor, pécsi ügyvéd. — A szabadságvesztés büntetése mikor veszi kezdetét. Irta: Csillag Adolf, szolnoki ügyvéd. — A magyar bányabiróságokról. Irta: M i k o 1 a i László, iglói ügyvéd. — Ausztria és külföld. (Az angol törvényszéki szónoklat. — Az angol esküdtek furfangosságai. — A szerzői jog Angliában. ) — Sérelmek. (A debreceni kir. törvényszék és a büntető igazságszolgáltatás. Irta: Dr. Kardos Samu, debreceni ügyvéd. ) — Irodalom. (Magyar polgári törvénykezési perrendtartás. Dr. Herczegh Mihálytól. — Német bírod. tvk. dr. Daude P. -től. Irta: Vargha Ferenc, tvszéki jogggy- Kassán. ) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok. ) Január hó 1-jétöl új előfizetést nyitottunk. — Azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük jan. hó 1-én lejárt, tisztelettel felkérjük, sziveskedjenek az előfizetési pénzt minél előbb beküldeni, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. Lapunk előfizetési ára; Egész évre 6 frt. Félévre 3 írt. Negyedévre 1 frt 50 kr. ,, A JOG" kiadóhivatala. Budapest, V. ker., sas-utca 14. sz. Kezesség és hitelezési megbizás. * (A kötelmi jog különös részének indokolásából. ) Irta: Dr. APÁTHY ISTVÁN, egyet. tanár és országgy. képv. Budapesten. A kezességnek ugy, mint a zálogadásnak célja a hitelezőnek a kielégítés tekintetében biztosítékot nyujtani. A zálogadásnál e cél az által éretik el, hogy a követelés valamely dologgal kapcsolatba hozatik, melynek értékesítése által a hitelező magát kielégítheti; ellenben a kezességnél a célt a hitelező az által éri el, hogy neki egy másik adós adatik, a ki ellen fordulhat, ha követelésére nézve a tulajdonképeni — fő — adóstól kielégítést nem nyer; a mi természetesen a kezesség minőségéhez képest különbözőképen történhetik és ehez képest különböző jogviszonyokat eredményezhet. A legtágabb értelemben vett kezességnek alakja az, melynél fogva a kezes a hitelező irányában a főadós kötelezettségéért felelősséget vállal. A kezességnek ez értelemben meghatározását tette magáévá a tervedet, mely a mig egyrészről a kezesség minden nemére alkalmazható, másrészről nem praejudicál annak, hogy a törvény a kezesség egyes nemeinek speciális joghatályát külön határozhatja meg. Hasonló álláspontot foglal el a zürichi tkv. 1780.; a szász tkv. 1449. §.; a bajor javaslat II. r. 858.; a drezdai javaslat 927. és a sveici javaslat 493. c. Ellenben a kezesség közelebbi meghatározásába bocsátkozik a Code civil 2011. c. és az osztrák ptkv. 1346. §. A tervezet meghatározásából, a nélkül, hogy az expressis verbis kifejeztetnék, önként következik a kezesség accessorius * A készülőfélben lévő magyar polgári törvénykönyv egyik fontos részének, a kötelmi jognak kitűnő szerzője, oly szives volt lapunk számára közlés végett átengedni a kezességre vonatkozó indokolást, mely még hivatalosan meg nem jelent. Fogadja ezért olvasóink nevében is szives köszönetünket. A szerkesztőség. természete; mert a kezes a tervezet szerint egy harmadiknak, a főadósnak, a kötelezettségéért vállal felelősséget, a mi határozottan accessorius jelleget ad a kezességi szerződésnek. De még inkább következik ez a tervezet abbeli intézkedéséből, mely szerint a kezesség é r v é n y e s k ö t e 1 e z e t t s é g e t tételez fel. E kötelezettségnek a tervezet szerint érvényesnek kell ugyan lenni; de az jövendőbeli, feltétlen vagy feltételes lehet egyaránt. E körülmények a kezesség jogi természetére befolyással nincsenek, s mindössze a joghatály megállapításánál jöhetnek tekintetbe, a mely természetesen a szerint fog különbözni, hogy a kezesség jövendőbeli, feltétlen vagy feltételes követelés tekintetében vállaltatott. Hasonló felfogásból indult ki már a római jog is. In omnibus autem obligationibus assumi possunt, id est sive re sive verbis, sive literis sive consensu contractae fuerint. At ne illud quidem interest, utrum civilis, an naturális sit obligatio, cui adiieiatur fideiussor, adeo quidem, ut pro servo quoque obligetur, sive extraneus sit, quifideiussoremaservo accipiat, sive ipse dominus in id, quod sibi naturaliter debetur. Fideiussor et praecedere obligationem et sequi potest. §. 1. 3. J. (3. 20. ) Etparvi refert, utrum pure fideiussorem obiige m, an ex die, an sub conditione. Adhiberi autem fideiussor tam futurae, quampraecedenti obligationi potest, dummodo sit aliqua vei naturális fut ura obligatio. 1. 6. §. 1. 2. Dig. (46. 1. ) Omni obligationi fideiussor accedere potest. 1. 1. Dig. eod. Et generaliter omnium obligationum fideiussorem accipi posse, ne mini dubium est. 1. 8. §. 6. Dig. eod. Fideiussores etin partém pecuniae, et in partém rei recte accipi possunt. 1. 9. Dig. eod. Érvényes követelést tételez fel a kezességnél kifejezetten a Code civil 2012. c.; a zürichi tkv. 1780.; a szász tkv. 1454. §.; továbbá a bajor javaslat II. r. 862. c.; ugyanez következik a drezdai javaslat 929. és a sveici javaslat 495. c. intézkedéséből is. E mellett a most idézett források nagyobb része ugyanazt a kijelentést tartalmazza, mint a tervezet, hogy t. i. a követelés jövendőbeli, feltétlen vagy feltételes is lehet. A tervezet általános része a személyben való tévedés jogkövetkezményeit meghatározza ugyan, de a kellő kiegészítést se ki nem zárja, se feleslegessé nem teszi. Ez áll különösen arra az intézkedésre, mely szerint a kezesség semmis, ha a kezes annak a személyében tévedett, a kiért a kezességet elvállalta. E nélkül az átalános résznek a tévedésre vonatkozó rendelkezése teljes nem lenne és a kezesség tekintetében a kérdés megoldására nézve elegendő alapot nem nyújtana és nem is nyújthatna. A római jog a kezességnek sem azt a nemét, a melynél a kezes szigorúbb feltételek mellett köteleztetett, mint a főadós — Fideiussores ita obiigari non possunt, ut plus debeant, quam debet is, pro quo obligantur; nam eorum obligatio accessio est principális obiig ationis, necplusinaccessione potest esse, quam in principali re. §. 5. J. (3. 20. ); továbbá; item si ille pure pro miserit, fideiussor sub conditione promittere potest, contra vero non potest: non solum eniminquantitate, sed etiam in tempore minus e t p 1 u s i n t e 11 i g i t u r; p 1 u s e s t e n i m statim aliquid dare, minus est post tempus dare. §. 5. J. eod. és: illud commune est in universis, qui pro aliis obligantur; quodsi fuerint in duriorem causam