A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 33. szám - Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. 2. r.

A JOG. bizonyosan megfordulnak; ha tehát a mezőkövesdi kir. járásbíróság, melynek telekkönyvi forgalma évenkint bizonynyal meghaladná a G,0()0 számot, telekkönyvi hatósággal volna felruházva, az a jegyző, a kinek érdekében van (s melyiknek nincs ?) a reá bizott és hivatalosan is hozzáutalt teendőket mielőbb elvégezni, a szükséges telekkönyveket mindig kéznél kapná, sőt, a mennyiben az egész terjedelmébeni kiadmányozás kötelezettsége a belügyminiszter 27,269/IX. 1886. számú magas körrendeletében hivatkozott 8,709/1886. számú igazságügyminiszteri rendelet szerint megszűnt, — hogy mielőbb szabaduljon a bajtól — maga is leirná a kivonatot s ezzel, rövid idő alatt helyesen vehetné föl a leltárt. Mindenekelőtt tehát a leltármizériáknak oka a telekkönyvnek hiánya. 2- or. Találom okát a jegyzők qualificatiójának hiányában is. Ama munkaszabadsághoz és jogkörhöz, melylyel őket a közigazgatási és pénzügyi rendszer, továbbá a megyei szabályrendeletek és a népben otthonossá vált szokás felruházta, a jelenleginél határozottan több tanulmány, több gyakorlati képesség és jóakarat szükségeltetik. Ha a hajdú nem ért a harangöntéshez, akkor a két gymnasiális osztályon bukással átbotlott, később asztalos, szijjártó, fésűs, majd színész, képezdész, posta-expeditor, tanitó, kántor és isten tudja mi minden mesterségen keresztül ment, törvénykönyvet s utasítást komolyan soha sem tanult egyén sem fogja a jegyzőséget érteni soha. Az ilyen hiába dicsekszik a szerencsés véletlen folytán kezéhez jutott oklevéllel ; a gyakorlat kigúnyolja s szerencsétlenné teszi, mint már tett számtalant. Ki a községi ügyeket helyes úton intézni, a felsőbb rendeleteket pontosan és szabályszerűen teljesíteni, — a nép magánügyeit az előirt módon teljesíteni vállalkozik, — annak a jegyzői szakmának minden ágában s így nemcsak a. közigazgatási és adóügyekben, hanem az örökösödési és telekkönyvi törvényekben is jártasnak kell lennie , ehez bírnia kell kellő társadalmi műveltséggel, fogalmazási képességgel, hogy méltó legyen egy község, vagy egy egész kör, gyakran nem csekély fontosságú érdekeinek képviseletére. Ily qualificatiót azonban, mai napon, vajmi keveset produkálnak. Az örökösödési eljárás előokmányai a hagyatéki iratok lévén, ha ezek nem a valóságnak megfelelően s nem is a törvényes formák megtartása mellett készíttetnek el, akkor az egész eljárás hamis úton halad. Hogy tehát a leltárak, mint főokmányok, pontosan s a törvényben előirt módon vétethessenek fel, szükséges az erre vonatkozó törvény tudása és betartása, valamint a telekkönyvek A. B. C. lapjának ismerete. 3- or. Találom okát végre a gyámhatóságok és bíróságok közönyében. A hagyatéki leltárakat a községi és körjegyző, az esetben, ha a hagyaték által kiskorúak is vannak érdekelve, a gyámhatósághoz, ha csupán nagykorúak érdekelvék, a kir. bíróságokhoz terjesztik be. Első teendője volna ugy a gyámhatóságnak, mint a bíróságnak, nemcsak azt tekinteni meg, hogy a leltárak, telekkönyvek, szerződések s egyéb mellékiratok be vannak-e csatolva, hanem megvizsgálandó volna azok béltartalma, vájjon helyesen készültek-e el? különösen a leltárak felvételei összhangban vannak-e a telekkönyvekkel ? Ez azonban nem történik, hanem akár helyes a fölszerelés akár nem, az iratok kiadatnak a kir. közjegyzőnek tárgyalás végett, ki aztán az előleges áttanulmányozásnál látja, hogy a helyesbítéssel mennyit kell küzködnie, hetek, sőt hónapok kellenek, míg az ügyet helyes medrébe terelni s a tárgyálást megtartania sikerül. Persze, ezen előző munkálkodásából folyó kiadásait s időtöltését, a minimumra reducált tárgyalási érdemlettel kell fedeznie. \s Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat ^ tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. \^ (Második közlemény.) * II. Ülés. (Tartatott 1886 évi április hó 12-dikén.) Jelen voltak : Elnök P erezel Béla. Tagok: Csemegi Károly, Fabiny Theofil, Berczelly Jenő, Wlassics Gyula. Az igazságügyminiszter képviseletében Szentgyörgyi Imre államtitkár. A 8., 9., 10. §-ok elfogadtattak. * Az előző közleményt 1. a »Jog« 29. számában. 11. §. Fabiny Theofil az utolsó pontra »ez esetben stb.« megjegyzi, hogy felesleges, mert a polgári perrendtartás intézkedik erről és annak keretéhez is tartozik. A szövegezésnél figyelembe vétetni határoztatott. A 12., 13. §-ok elfogadtattak. 14. §. Fabiny Theofil a büntető-törvénykönyv 245. § ára hivatkozással véli e §-t szövegezni. Elfogadtatott. A 15., 16. §-ok elfogadtattak. 17., 18. §§. Az ünnep- és szünnapok correctebb meghatározása, illetve szövegezése céljából a kiküldendő szövegező bizottság figyelmébe ajánltatnak. A 19., 20., 21. §-ok elfogadtattak. 22. §. Elnök felhívja az értekezlet figyelmét a második bekezdésben foglalt intézkedésre vonatkozólag arra, hogy nem volna-e itt célszerű zárjel közt azon §-okra hivatkozni, a melyek azon esetekről szólnak, midőn a törvényszék azon helyzetben van, hogy az egyes bíróság hatósági köréhez tartozó cselekmények (vétségek, kihágások, rendőri kihágások) felett Ítélni köteles. Ezen indítvány célszerűnek találtatván, elfogadtatott. A 23. §. elfogadtatott. 24. §. Fabiny Theofil annak kiemelése mellett, hogy a javaslat több helyütt nagy súlyt látszik helyezni az instructionárius és magyarázó methodusra, nélkülözi e §-ban az osztrák törvénynek azon határozatát, mely a több törvényszék határán elkövetett cselekmények tekintetében az illetékesség meghatározásáról szól, Csemegi Károly kijelenti, hogy nincs kifogása az ellen, ha ez felvétetik; ő azért mellőzte, mert eddigi gyakorlatában hasonló eset nem fordult elő és csakis a legritkább eset lehet. A bizottság Fabiny Theofil indítványa értelmében a §. kiegészítését határozta. Ugyanezen §-nál Wlassics Gyula az utolsó bekezdésben foglalt intézkedés kiegészítéséül indítványozza, hogy ha a javaslat az »elkövetési hely« illetékességi szabályát prioritással ruházza fel a fórum domicilii felett és a 24. §. 3. bekezdése értelmében mind a kir. ügyész, mind a magánvádló a lakhely bírósága helyett a fórum commissi-t követelheti, ugy már csak a vád és a védelem egyenjogúsága szempontjából is jogos és méltányos, hogy a terheltnek is hasonló joga legyen. A védelmi adatok összegyűjtése, a terheltre háruló költség szempontjából követelhető, hogy a fórum commissi állittassék helyre. Az osztrák törvény nem is tagadja meg e jogot a terheltek egyikétől sem. (52. §.) Csemegi Károly nem tartja sérelmesnek a terheltre nézve azt, hogy a hasonló garantiákkal bíró egyenrangú biróságok közt akár a lakhely, akár az elkövetési bel}' bírósága előtt tárgyaltatik az ügy. Nagy vita tárgya az ma is, hogy melyik illetőségi elv felel meg általában is inkább a terhelt érdekeinek, így tehát ő semmi sérelmet a terheltre hárulni nem lát az által, ha a fórum domicilii bírósága, mely az elkövetési hely bíróságát az elővizsgálat eszközlésével megelőzte, tárgyalja ügyét. Wlassics Gyula megjegyzi, hogy mihelyt a törvény a fórum commissit elsőbbségi, tehát kiváltságos jelleggel ruházza fel, akkor nem méltányos a terheltet megfosztani azon jogtól, hogv a prioritással bíró fórum commissit, tehát a törvény által első sorban illetékesnek ismert bíróságot követelhesse. A védelem valódi érdekei és a terheltre háruló költség szempontjából követelhető a fórum commissi helyreállítása. Fabiny Theofil és Berczelly Jenő, a javaslat álláspontját helyeselvén, a §. elfogadtatott. 25. §. F a b i n y Theofil azon esetre, ha több törvényszék illetőségi körébe tartozó cselekmény forog fenn, nem a súlvosságot venné elhatározónak, mert esetleg két-három egyenlő büntetéssel sújtott bűntett követtetett el, hanem a megelőzőre helyezné a súlypontot. Csemegi Károly megjegyzi, hogy mihelyt egyenlő súlyú büntetési tétel alá van a cselekmény helyezve, úgyis a praeventio dönt. Más esetekben pedig a büntetés nagysága irányadó. Fabiny Theofil felveti a kérdést, nem volna-e célszerű a külön hatáskörrel bíró törvényszékek (mint jelenleg a budapesti vagy marosvásárhelyi) illetőségére nézve azon esetre vonatkozólag intézkedni, ha a fentartott cselekménvekkel más, esetleg súlyosabb cselekmény halmazatban áll? Csemegi Károly azon nézetnek ad kifejezést, hogy az alkotandó bírósági szervezet már valószínűleg nem fog ismerni ily külön hatáskörrel felruházott biróságokat, és így a kérdés önmagától elesik. De ha lennének is ily bíróságok," az expressis