A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 33. szám - Az 1885-iki orsz. ügyvédértekezlet felirata a képviselőházhoz. 2. r.

206 A JOG. verbis való intézkedés felesleges, mert ha pl. halmazatban áll a felségsértés más cselekménynyel, ugy igen természetes, hogy csakis a felségsértésre hatósági körrel biró törvényszék Iphet illetékes, mert ez a többi cselekményre nézve is bir hatósági körrel. A külön hatáskörrel is felruházott bíróságoknál ott fordulhat elö e tekintetben nehézség, a hol ezen bíróság nem rendes bírósági hatáskörrel bir, hanem csakis a fentartott ügyekre bir illetékességgel. De a hol, mint nálunk pl. jelenleg a budapesti és marosvásárhelyi törvényszékek rendes bíróságok, nincs szükség külön intézkedésre. Németországban, a hol a Reichsgericligyakorolja az első és egyúttal utolsó fórum bíráskodását a fent tartott cselekményekre nézve és első fokban a többi cselekményekre nézve hatósági körrel nem bir, nem tartották szükségesnek a fentartott és a többi cselekményekkel halmazatban álló cselekmények illetőségét törvényben szabályozni. Egyébiránt ha elismertetnék nálunk a szabályozás szüksége, az csak a birói szervezetről szóló törvény keretében szabályozandó. W 1 a s s i c s Gyula utal arra, hogy Németországban a birodalmi igazságügyi törvények meghozatala alkalmából a felvetett kérdést ugyan nem szabályozták, de a bizottságban csak azon reményben mellőzték, hogy a jelentésben az igazságügyi bizottság álláspontja és ennek alakulása tüzetesen elő lesz adva, és igy a cél el lesz érve. A bizottságban ugyanis a kormányjavaslat indokainak azon álláspontja, hogy a Reichsgericht a fentartott cselekménvekkel halmazatban álló más cselekményekre is illetékességgel bir, élénk ellenzésre talált és Schwartze-Hauck által beterjesztett és az indokolás álláspontjával ellenkező módo sitvány 10 szavazattal 8 ellen elfogadtatott. Ezt másnap visszavonták és elálltak attól, hogy törvénybe foglaltassék a kérdés, hanem a történteknek a jelentésbe felveendő tüzetes előadásával vélték a többségi álláspont érvényesülését elérhetni. A cél azonban nincs elérve, mert ma is nyilt kérdés ez, minek igazolására hivatkozik szóló John álláspontjára, mely szerint a fentartott cselekménynyekkcí oly összefüggésben álló más cselekmények — mint a mily viszony a magánjog területén a fő és mellékdolog viszonyának felel meg — feltétlenül a Reichsgericht illetékességi köréhez tartoznak, pl. pénzhamisítás az elkövetett hűtlenség céljaira, stb. A szabályozást nálunk szükségtelennek tartja, mert nem szenved kétséget, hogy azon törvényszékek, melyek a fentartott cselekmények felett Ítélnek, a többi cselekmények felett hatósági körrel bírván, alapos és törvényben eloszlatandó kétely nem támadhat, különösen, ha az indokolás e kérdést ki fogja fejteni. A §. változatlanul elfogadtatott. A 26., 27. §-ok elfogadtattak. 28. §. W 1 as s i c s Gyula indítványozza, hogy intézkedés történjék itt azon esetről is, midőn a részes a részességben elkövetett cselekményen kivül még más cselekményt vagy másokkal együtt követett el. Mert a szakasz szövegéből csak annyi tűnik ki, hogy valamely cselekmény felbujtója, segédjei, társtetteseire nézve melyik az illetékes bíróság, de az emiitett viszonyra nem terjed ki az intézkedés. E tekintetben ajánlja azon szerkezetet, mely az osztrák törvény 56. §-ában e viszonyt szabályozza. A §. ezen módositványnyal kiegészítve elfogadtatott. 29. §. Fabiny Theofil az 1848: XVIII. t. c-re való hivatkozást mellőzendőnek tartja. A szövegezésnél figyelembe vétetni határoztatik. Az 18S5-iki orsz. ügyvédértekezlet felirata a képviselőházhoz. N (Folytatás.) A bajoknak egyik forrása azonban, mint már eddig is kitűnt, magában az ügyvédség szervezetének hiányos s az ügyvédi intézmény céljának meg nem felelő voltában, az ügyvédi rendtartás hibáiban rejlik. Az ügyvédi karnak, hogy hivatását ugy, mint óhajtja s ugy mint a közérdeknek megfelel, minden részében teljesithesse, hogy lehessen ne csak bátor, de sikeres védelmezője az elnyomott jognak, hogy rendelkezhessék erre, sokoldalú és a tudomány fejlésével folyton lépést tartó képzettséggel, Hogy hatályosan közreműködhessék a jog, igazság, szabadság eszméinek megvalósításában, hogy lehessen mindenütt befolyásos és hathatós érvényesítője a törvénynek és terjesztője a jogérzetnek : szüksége van szervezetében önállóságra, függetlenségre, tagjainál a szabad szó, szabad mozgás biztosítékaira, erkölcsi tekintélyre s anyagi független helyzetre. Ha ezek birtokában lesz ellene vád felhozható, akkor ez joggal s alaposan emeltetik. E nélkül jogtr.lan és méltánytalan. Ezek birtokában hathatósan közremüküdhetik a többi bajok elhárítására is. E nélkül közreműködése, a legfontosabb közérdekek kárára, az egyesek legbuzgóbb törekvése mellett is, többé-kevésbé hatálytalan maradi Most érvényben levő ügyvédrendtartáiuuk helyesen szabja ugyan meg a kamarák feladatát, de nélkülözi a feladat teljes és helyes megoldására szükséges biztosítékokat. Ugyanazért, az ügyvédség már évek óta sürgette I annak modositását, esetleg új ügyvédi rendtartás hozatalát. A kamarák ismételten az igazságügyi kormány elé terjesztették panaszaikat és javaslataikat ; mig végre az igazságügyminiszter ur ö nagyméltósága e tárgyban tanácskozmányt hivott össze, mely több bónapon át tanácskozott az ügyvédi rendtartás reformja felett Elég és világos utalás történt a tanácskozmányok folyamán mindazon bajokra melyek az ügyvédség iránti elfogultságból, az ügyvédek helyzetének meg nem felelő voltából az igazságszolgáltatásra és az egész administratióra hárulnak El is fogadtatott néhány intézkedés, melynek üdvös hatása lett volna. Midőn azonban 188 l-ben előterjesztetett, ezen tanácskozmányok folytán, az ügyvéd rendtartásra vonatkozó törvényjavaslat, az ügyvédi kar sok tekintetben ismét a régi hibákkal, helyzetének s az igazságügyi szervezetben őt illető szerepének félreismerésével találta magát szemben. Azóta ismét évek multak el, az orvoslás szüksége pedig mind égetőbbé vált. Miért is a lefolyt 1^85-ben országos ügyvédi gyűlés tartatván, elhatároztatott, hogy egyéb kapcsolatos intézkedések sürgős voltának kiemelése mellett, megfelelő ügyvédi rendtartásnak, akár revisio, akár új rendtartás készitése utján leendő mielőbbi megalkotása iránt kérvényt intéz a mélyen tisztelt képviselőházhoz és előterjeszti, hogy ez idő szerint, főbb vonásokban, mit tart a reform sikeréhez szükségeseknek. Midőn ennélfogva ezen határozat értelmében jelen alázatos kérvényünkkel a mélyen tisztelt képviselőház elé járulunk, kötelességünknek ismerjük egyszersmind azon főbb pontokat, melyek a gyűlés határozatában kiemeltettek, tisztelettel előadni. Midőn azt teszszük, nem mulaszthatjuk el megjegyezni, hogy még ezekben egyátalán nincsenek teljességükben felállítva vagy kimerítve azon feltételek, melyek az ügyvédséget oda emelhetnék, a hol annak, azon államok példái szerint, hol hatásosan közrehatni képesek, az igazságszolgáltatás és közállapotok virágzására — állnia kell. De igyekeztünk legalább azokat felhozni és formulázni, melyek nélkül tűrhető állapot nem létesíthető. Áttérve ezekután azon alapvonásokra, melyeken véleményünk szerint, az ügyvédi rendtartás reformjának ez idő szerint is nyugodnia kell, bátrak vagyunk azokat a következőkben előadni : 1. Hogy az ügyvéd a jogkeresők biztos támasza, a jogi felfogás hatályos előmozdítója lehessen, szükséges, hogy az ügyvédség szervezete lehetőleg kellő biztosítékot nyújtson az iránt, hogy már a pályájára kilépő kezdő is lehetőleg minél teljesebben birja a nehéz és fontos feladata által megkívánt elméleti és gyakorlati képzettséget. Meglehet ez egyeseknél körülményesebb biztosítékok nélkül is, de a helyes szervezetnek nem szabad a kivételeket tartani szem előtt. Ezen követelménynek nem felel ineg a jelenlegi rendtartás eléggé, sem a vizsgára bocsátás, sem a vizsgálat módja, sem a számvizsgáló-bizottság összeállítására, sem a gyakorlati időre nézve. Mert e követelmény szempontjából első sorban szükséges, hogy döntő súlylyal folyjon be azon kellékek figyelembe vétele, melyek a belépni kívánót alkalmassá teszik az ügyvédi hivatás teljesítésére, a mai rendtartás pedig ennek épen ellenkezője. Még csak az sincs biztosítva, hogy túlsúlyban legyen az ügyvédi elem s ezzel az ügyvédi hivatás helyes felfogása. Szükséges továbbá, hogy a vizsgálat, a tárgyak nagy száma és terjedelméhez képest, a szóbeli vizsga kettéosztása és az ismétlés megengedhetősége által szigorúbbá, belterjesebbé, alaposabbá tétessék, a gyakorlati idő pedig oly módon rendeztessék, illetőleg terjesztessék ki, hogy az elméleti képzettség megszerzése után s igy gyümölcsözőbben, ne vizsgára készülés közt teljék el huzamosabb idő. Mindez azért is szükséges, mert ha maga az ügyvédi testület határoz legalább első fokban a vizsgára bocsátás iránt, s ha ezzel egyszersmind hatályosabbá tétetik a jelöltek feletti felügyelet, ha érvényesítheti a vizsgálatoknál az ügyvédi követelményeket s ha hosszabb és megfelelőbb lesz a gyakorlat, ezen intézkedések, kapcsolatban a felvételre való kellő befolyás megadásával, közre fognak hatni egyszersmind a létszám túlságos elszaporodásából eredő bajok elhárítására. S ez utóbbi tekintetben nem is tartanánk holmi mesterséges csökkentési rendszabályokat helyesnek, mert mennél képesebbé tétetnek az ügyvédek hivatásuk kellő teljesítésére, annál károsabb lehetne a szabad intézmények fejlesztésére s hatalom tényei ellenőrzésének követelményére, ha a jog és törvényismerö és szabadságszerető ezen elem, úgyszólván erőszakos módon apasztatnék. Szükségesnek látjuk végre a vizsgálatokkal kapcsolatban, hogy törvényben mondassék ki a magyar nyelv használatának kötelezettsége. Ezen okoknál fogva kívánjuk és kérjük, hogy szolgáljanak alapul a következők : a) Az ügyvédi vizsga Írásbeli s két szóbeli vizsgából álljon, melyek a Fi nméra fenálló gyakorlat fentartásával, magyar nyelven teendők le s többször ismétcllietó'k. b) A vizsgálatra bocsátás iránt első fokban a kamara választmánya, másodfokban a vizsgáló bizottság határozzon, melynek elnökét és tagjainak 2/s részét az igazságügyi miniszter nevezze ki, a/;>-ét pedig a kamara választtnánya válaszsza. A vizsgálatnál az elnökkel együtt 2 tag legyen kinevezett és j választott. c) Fentartatván egyebekben a vizsgára bocsátás eddigi feltételei, a gyakorlati idő terjesztessék ki akkép, hogy a jogtudorság elnyerésétől számítva, 3 évi ügyvédnél töltendő gyakorlat kivántassék. "2. Már fölebb átalánosságban, úgyszintén a fentebbi 1-ső pontnál is kiemeltük, mily fontos a fölvétel kérdése és mily kárára van az ügyvédi