A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 30. szám - Birtokrendezés és tagositás

242 OG. kar felett, a melynek belső érzékét nem én, hanem egy országközvéleménye van hivatva megítélni! Ennek előrebocsátása után legyen szabad az érdemes cikkíró urnák az úrbéri becslések természetéről nyilvánított nézetére röviden reflektálva megtenni észrevételeimet. Az érdemes cikkíró ur többi közt azt hozza fel, hogy »az erdei haszonvételek kielégítésére szolgáló becslés, ha a bíró nemcsak a pagátot kergeti, hanem dolgozni is akar, minthogy a becslés csak három osztályba történik, lehetetlenség, hogy egy 10,000 holdas határ is 3 napnál többet vehessen igénybe.« Ugylátszik, hogy a t. cikkíró ur összetévesztette a szántóföldek és rétek úrbéri becslését, a dűlők s egyes földrészletek szerinti törvényes osztályozást, vagy ha ugy tetszik a közönséges úrbéri földbecslést az ezzel semmi vonatkozásban nem álló, más tekintet és elbánás alá eső erdőbecsü kérdésével. Nagy tévedés állítani azt, hogy az úrbéri mindkét nemű fajzási haszonvételeknek, az ezek után járó viszonszolgálmányok értékének leszállítása mellett kinyomozandó, vagy esetleg már kipuhatolt mennyiséghez s pénzértékhez mért megváltására, vagyis az úrbéri erdőilletőség kielégítésére szolgáló úrbéri erdőbecsü, az erdőtestnek a közönséges úrbéri földosztályozás elvei szerinti három osztályba való sorozásából állana; miután tudni való, hogy a bebecsülendő erdő minőségét s termőképességét a faállagok s a fanemek elegyaránya különbözőségére, a termőhely talaj- és kőzet-, fekvés- és lejtviszonyaira, az állabok korára és zárlatára, a jelenlegi fakészletek miségére s évenkénti növedékére való tekintettel lehet csak az erdészeti tudomány vezérelvei szerint eszközlendő részletes állableirás utján megállapítani, a mi a dolog természetéből folyólag különösen az ország hegyes vidékein elterülő erdőknél máskép nem is képzelhető, a mint máskép ezen becslési mód, ugy az 1848. évet megelőző időben, mint azontúl egész mostanig általánosan dívó, senki által soha kétségbe nem vont törvényes gyakorlat által szentesittetett. Hogy az ily becslési müvelet nem közönséges, nem egyszerű, hanem tisztán az erdészeti szakba vágó, komplikáltabb s hosszabb időt igénylő szakértői feladatok egyike, ugy hiszem a dologba avatottak előtt kérdés alá sem jöhet, a miből önként következik, hogy a becslési eljárás e neme a biró közvetlen közbenjöttét s személyes jelenlétét nemcsak hogy nem igényli, de teljesen fölöslegessé, hogy ne mondjam kivihetetlenné teszi. Mily előzmények után s mily előfeltételek alatt történik maga az erdőbecsü, mikép vétetik elő a megejtett erdöbecslésnek birói hitelesítése s mi a feladata továbbá az erdészeti szakértőknek azon esetben, midőn a volt jobbágyak számára kihasítandó erdőtér elhelyezésének kérdésétől s a kiszabandó illetmény mérvének meghatározását tárgyazó szakértői vélemény előterjesztéséről van szó, azt hiszem, hogy ez iránt az úrbéri szakmában jártas birák és ügyvédek magokkal tisztában vannak. Ausztria és külföld. A német birodalmi biztosító hatóság (Reichsversicherungsamt) e hó 12-én tartotta első nyilvános ülését, hogy mint békebirósági felebbviteli hatóság, a testületek s egyesületek békebiróságainak határozatai felett döntsön. Ezen hatóság állandó, ideiglenes és választott tagokból áll, ez utóbbiak részben a testületek elöljárósága, részben a munkásosztály képviselői által küldetnek ki. Az elnök ünnepélyes beszéddel nyitotta meg a tárgyalásokat, melyben kijelentette, hogy a biztosító hatóság legjobb belátása szerint fog a különféle hivatású s foglalkozású osztályok közti békés egyetértés előmozdítása érdekében eljárni s működni. Napirenden 4 eset tárgyalása volt. Az elsőben egy egyesület, mint békebiróság, panaszosnak — ki megbetegedett — a kárpótlást megtagadta. A felebbviteli hatóság visszautasította a további panaszt, mivel a megbetegedés a biztosító hatóságot alkotó törvény életbeléptetése előtt történt meg. A második esetben egy szövetkezet és békebiróság a közt felmerült összeütközés tárgyaltatott; a békebiróság a sérült egyénnek ugyanis nagyobb kárpótlást szavazott meg, mint maga a szövetkezet. A biztosítási hatóság a békebiróság határozatát helybenhagyta. Érdekes volt a negyedik eset, melyben a békebiróság egy megsérült tag törvénytelen gyermekének évi járadékot szavazott meg, mely határozat ellen a szövetkezet felebbezett. A biztosítási hatóság a felebbezésnek helyt adott, kimondván, hogy apátlan gyermek alatt csak a házasságban született, vagy törvényesitett, vagy végre örökbefogadott, de nem a törvénytelen gyermek is értendő. A belga ügyvédeit szövetkezete folyó hó 25-én tartja Brüsselben első és alakuló közgyűlését. A szövetkezet alapszabályaiból kiveszszük a következőket: A szövetkezet célja az ügyvédi kar iránti tiszteletnek fentartása felett őrködni,-az ügyvédek anyagi és szellemi érdekeinek és a collegialitásnak előmozdításáról gondoskodni, szóval: a kar összes tagjainak segélyt és védelmet nyújtani. A szövetkezet állni fog rendes és tiszteletbeli tagokból. Az elsők sorába nemcsak ügyvédek, de ügyvédjelöltek is tartoznak. A szövetkezet ügyeit vezeti a központi tanács, mely az ügyvédi kamarák elnökeiből választott és az egyes kamarák részéről kiküldött delegátusokból fog állani. A XVIII. német jog-ászgyülés (Juristentag) szeptember 0. 10. és 11. napjaiban fog Wiesbadenben megtartatni. Bejelentve van eddig a következő kérdések megvitatása: 1. Felveendő-e a német osztr. polg. törvénykönyvbe a vadakkal okozott károk megtérítése? 2. Meddig kezeskedjék a munkaadó munkásainak szerződésen kivüli vétségeiért? 3. A nemzetközi magánjog mily összeütközési eseteiben pótlandó a lakhely joga az állampolgári joggal ? 4. A polg. prdtsnak a biztosítást korlátoló intézkedései nyerhetnek-e alkalmazást a bérbeadónak a bérlő ingói elleni jogánál is? 5. Ajánlatos-e a kereskedelmi törvény azon intézkedését — hogy az alkuszok keresk. ügyleteket önállóan nem köthetnek — módosítani vagy megszüntetni ? 6. Ajánlatos volna-e a bejegyzett szövetkezetek tagjai felelősségének korlátolása ? 7. Ervényesiti-e magát a laicusoknak a bűnügyek tárgyalásában való részvétele ? Ezen kérdések megvitatásában résztvesznek a birói, ügyvédi és tanári kar kitűnőségei. A bécsi résztvevők közt ott találjuk dr. Jaques ügyvédet és dr. Grünhut jogtanárt. Sérelmek.* Bírósági önkény. (Az igazságügyminiszter ur figyelmébe ajánlva.) Egy hagyatéki ügyet, melynek activuma 11,000 frt értéket meghalad, 1881. évi jun. 29-én, folytatólag jun. 30-án, jul. 20-án, aug. 4-én, 5-én és 15-én, tehát hat ízben tárgyaltam, a feleknek kiadmányozott két oldalra menő végzést, az ügymenet gyorsítása céljából, 20 példányban saját költségemen lythographiroztattam s az ügyiratokat 25 frt 50 kr. díj és kiadás felszámítása mellett 1881. szeptember 1-én, tehát elég gyorsan, a lugosi kir. járásbírósághoz, a honnan a megbízást nyertem, beterjesztettem. Eveken át onnan végzést e tárgyban nem kaptam, miért is indíttatva éreztem magam díjaim megállapítását írásban is megsürgetni s a lugosi kir. járásbíróságtól 343. és 781/1886. sz. a. 1886. évi július 7-é n, tehát 5 év után egy olyan végzést kaptam, melyet a reménykedők gaudiumára s a csüggedők még nagyobb szomorúságára a közhirrétételtől vissza nem tarthatok; ez pedig a díjakra vonatkozó részében igy szól: »Utasittatik a végrendeleti végrehajtó, hogy az illetőket felhívási perrel számadásra kényszerítse; ugyanazért a kir. közjegyző által felszámított 25 frt 50 kr. tárgyalási díjmegállapításába sem bocsátkozhatik a kir. járásbíróság, míg a felhívási per eredményéhez képest a hagyaték mennyisége megállapítva, azután újabb megbízás folytán az osztálytárgyalás megtartva és az iratok újólag beterjesztve nem lesznek.« E bölcs végzés más szóval annyit tesz, hogy hiába rendeli el az 1880. évi LI. t.-c. a közjegyző eljárási díjainak 15 nap alatti megállapítását, mert az a lugosi kir. járásbíróságot nem kötelezi s a közjegyző addig várjon díjainak megállapítására, míg a végrendeleti végrehajtónak tetszik az ingatlanok némely vevőit, s birói határozat nélkül jó előre kifizetett hagyományosokat, a tízszeresen magasabb összeggel előlegesen kiegyenlített becslési és leltározási költségeket a becsüsöktől s leltározó közegtől »felhívási per utján« a számadást kicsikarni s a felvett többlet visszafizetését végrehajtási uton eszközölni. * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kivántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.