A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 29. szám - Felső biróságaink által gyakorlott felügyeleti jog

231 parlamentnek napirendjére tűzendő ügyvédi rendtartási javaslat el­készítésével dr. DelVAdami Rezső, budapesti ügyvédet bizta meg. Krtesülésünk szerint az igazságügyrainiszter T el e sz k y István kitűnő kartársunk és leendő államtitkára közreműködésével meg­állapított buszon ö t elvi pontot tartalmazó tervezetet adott dr. Dell Ad am inak rendelkezésére, mely elveknek alapján lesz dr. Dell' Adami hivatva az ügyvédi rendtartás részleteit szövegezni. Mi azon kellemes helyzetben vagyunk, hogy a sok közül két cardinalis újítást, melyet a miniszteri tervezet tartalmaz, már most közölhessünk olvasóinkkal. Az egyik az, hogy a z ügyvédség elnyerésére szükséges 3 évi gyakor­lat a jogtudorság elnyerésétől fog csak' számít­tatni. A másik ujitás pedig az, hogy az ügyvédek fegyelmi vét­ségei felett utolsó fórumként egy curiai birákból és ügyvédekből álló vegyes tanács lesz hivatva ítélni. Felesleges mondanunk, hogy mi csak örömmel fogadjuk ezen újításokat. Az egyik emelni fogja az ügyvédség t u d o mányos és gyakorlati, a másik erkölcsi értékét. Felső bíróságaink által gyakorlott felügyeleti jog. A budapesti kir. Ítélőtábla az igazságügyminiszteriumhoz a f. évi május 3-án tartott üléséből 49,822/1885. sz. alatt ritka erélyes hangon tartott jelentést intézett. Maga a fel­terjesztés majdnem szószerint így hangzik: 49,822/1885. — — — A budapesti kir. ítélő tábla B. B.-nak, M. I. elleni válóperére vonatkozó iratokat a mai napon a jelen szám alatt kelt feloldó határozata kíséretében •/. alatt zárva oly megjegyzéssel terjeszti fel, hogy régóta feltűnt ezen másod bíróságnak a kir. törvényszék azon eljárása, miszerint a házassági valóperekben zsinórmértékül szolgáló s a felső bíróságok által számtalanszor kötelességévé tett lényeges eljárási szabályokat figyelmen kívül hagyja; különösen pedig: 1. a tárgyalásokat bírói személy vezetése nélkül tartja s a tényállást ki nem nyomozza; 2. az ideiglenes elkülönítést ítélet helyett végzéssel rendeli el és e részben való határozatát egyáltalában nem indokolja; 3. több esetben az ideiglenes elkülönítésre megszabott határidő lejárta előtt a bizonyítási eljárást folytatja; 4. a bírói illetőség megállapítása felett nem határoz, illetve birói illetőségét nem indokolja; 5. a házasfelek vallását és az esetleges áttérést ítéle­tében meg nem emliti, a protestáns házassági kötelék vég­felbontásának az illető anyakönyvbe való feljegyzése és kiskorú gyermekek létezése esetében az Ítéletnek az illetékes gyámhatósággal leendő közlése iránt az ítéletben nem ren­delkezik ; 6. a házasságból született kiskorú gyermekek tartását s nevelését csupán az egyik szülőre bizza, és nem intézke­dik az iránt, hogy ezen kötelezettség szükség esetén a másik­szülőt is terhelendi; 7. gyermek és vagyoni kérdés nem létében ki nem mondja, hogy e tekintetben birói intézkedésre szükség nincs ; 8. az izraeliták válópereiben a nőt a válólevélnek elfogadására nem kötelezi, az elfogadás megtagadásának törvényes jogkövetkezményeit ki nem teszi, és nem intéz­kedik az iránt, hogy a válólevél kiadása és elfogadása az illetékes rabbinatus közbenjöttével eszközlendő ; 9. a végelválást rendelő ítéletében a fennálló törvények s törvényes szabályokra nem hivatkozik, és ezen kivül hatá­rozatát — tekintet nélkül a perben fenforgó tények és ada­tokra — csaknem mindenkor ugyanazon általános kifeje­zésekkel indokolja. Ezen hiányos és részben az ügy fontos voltával s a bíróság tekintélyével meg nem egyeztethető eljárás által nemcsak a felek érdeke érzékenyen szenved, hanem a fel­sőbb bíróságnál elkerülhető munka okoztatik. — — — — Budapest, 1886. évi május hó 3-án. Vallási és elemi oktatást oly lelkészek és tanítóktól nyernek a foglyok, a kik a fogházat időközönként látogatják meg. A mi a foglyok ellátását illeti, ezen börtönökben a foglyok élelmezését az államügyészek ellenőrzése mellett vállalkozó teljesiti és a foglyok ruháit részben ezek maguk készítik, részben az állami fegyházak­ból hozatják. Ezen fogházak közül csak egy párnál van ipari foglalkozás hehozva, mert az a legtöbb fogházban térhiány miatt és az elitél­tek rövid tartózkodása folytán nagy nehézségekbe ütközik. Még leginkább a szabóság, asztalos- és bodnár-ipar űzetik. Ujabban a legtöbb fogházban a kosárvessző termesztése hozatott be, melyek­ből aztán kosarat fonnak. Mult évi december 31-én az összes fogházakban volt vizsgálati fogoly, vagy olyan, ki jogérvényesen elitélve nincs • 3,548 jogérvényesen elitélt 9,754 összesen . 13,302 Államfogház Magyarországon kettő van; egyik Vácott (el­különitve az ottani fegyháztól) és a másik Naszódon. Az első felett a felügyeletet kivételesen az ottani fegyinté­zeti igazgató viszi, a második felett a naszódi járásbiró. Mult évi december 31-én volt az elsőben 3 fogoly, a máso­dikban egy sem. Nem érdektelen tudni azt, hogy a büntetőtörvény behoza­tala óta összesen 40 személy volt államfogházban, és hogy ezek közül 27 párbaj miatt és 13 egyéb, többnyire sajtó útján elköve­tett vétség miatt volt elitélve. Az eddig felállított közvetítő intézetek közül az egyik Kis­Martán (Test megyében), a másik Vácott van. Az első minden fegyháztól távol fekszik, a második azonban a váci fegyintézettel össze van kötve. Az elsőt egy igazgató és egy segédből álló külön igazgató ság vezeti, a másik azonban a váci fegyházi igazgató alatt áll. Előbb a kis-hartai közvetítő intézet állíttatott fel, mivel azon nézet volt irányadó, hogy a közvetítő intézet erkölcsi hatása, csak oly fegyencek viseletéből észlelhető, kiknél a fegyházi szigor köte­léke nemcsak kitágittatott és a fegyház folytonos szemlélete mint­egy fenyegetésül meghagyatott, hanem kiknél ezen kötelék egészen feloldatott és kik már előbbi szigorú börtönük színhelyéről való elvitelük p folytán a bizalomnak észrevehető bizonyítékában része­sülnek. Es ez okból a kis-hartai közvetítő intézet építési modora is teljesen más, mint egy fegyházé. Az intézet egy hosszúkás négyszögletű 170 hektár termékeny területen áll. Ezen terület közepén következő épületek vannak : egy egy emeletes, magas vidéki házhoz hasonló épület, mely az igaz­gató és segéde lakásául és pár iroda helyiségéül szolgál; ezen épület mellett két kisebb lakóház áll, a felvigyázó személyzet és az ispán családjai részére ; ezen és az igazgatósági épülettől át­tekinthetőleg van 4 gazdasági épület kinézésű ház, melvek közül mindegyikben egy tágas előszoba, 3 szoba a fegyencek részére, egy a felügyelő és egy kamara van. Minden házban 24 fegvencre van hely. Végül még istállók, kocsiszínek, gabonamagtárak és egyéb gazdasági épületek vannak még itt a legszebb rendben. Mindezen épületek minden rostély és más, a fegyházban szokásos biztonsági készülékek nélkül vaunak. A fegvencek az ispán és 4 fegyvertelen felügyelő utasítása szerint dolgoznak a mezőn. Istentiszteletre a községi templomba mennek a fegvencek. mely az intézettől egy fél órányira van. Mindamellett eddig (az intézet a mult év március havában nyílt meg) még nem fordult elő kihágás. Mult évi december 31-én 35 fegyenc volt ezen intézetben, kik élethossziglani, vagy legalább 10 évi fe^vházra Ítéltettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom