A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 29. szám - A magyar börtönügy fejlődési története a jelen század kezdetétől. 8 r.

230 A JOG. mert a vizsgálatot a vizsgálóbíró már akkor rendeli el, ha a tárgyi tényálladék tisztán áll, és ha a tettes személye iránt nyomatékos gyanúokok vagy bizonyítékok léteznek s a vádbeli cselekmény büntethetősége iránt kétely nem forog fenn. Az 1871: VIII. t.-c. 62 §-a; az 1870: XLII. t.-c. 86. §-a s az ennek helyébe lépett 1876: VII. t.-c. 17. §-a; az 1872: XXXVI. t.-c. 128. §-a; az 1874: XXXV. t-c. 184. §-a s az ennek helyébe lépett 1886: VII. t.-c 47. §-a mind azt rendelik, hogy a tisztviselő, illetve közjegyző felfüggesztendő hivatalától, ha ellene büntető vizsgálat rendeltetik el. Sőt ez időtől fogva a tisztviselő fizetést sem kap. Akkor tehát, mikor a büntető vizsgálatnak ilyen hátrányos következményei lehetnek : lehetetlen többé a büntető eljárás folyamatban lételét megtagadni. Nem mondom én, hogy helyes a vizsgálat elrendelésének olyan nagy hatályt tulajdonítani, különösen akkor, midőn vizsgálóbíró, az 1871 : XXXI. t.-c. 6. §-a értelmében, egy tapasztalatlan jegyző is lehet, kinek esetleg qualifikátiója sem levén, biztosítékot nem nyújthat az iránt, hogy a vizsgálatot kellő alapon rendeli el; de a mostani törvénykezési gyakorlatunk mellett mégis azt kell mon dánom, hogy a rendes vizsgálat elrendelése indítja meg a büntető eljárást. Pedig sokkal igazságosabb lenne, ha a büntető eljárás a vád alá helyezési stdáiummal, vagy a közvetlen végtárgyalásra való idézéssel venné kezdetét; mert így a bíróság határozatától tétetnek függővé a joghátrány bekövetkezése s aztán legalább a vizsgálat adataira lehetne azt alapítani. Ezen felfogásnak tulajdonitom, hogy az 1883: I. t.-c. 1. §-a már nem azt kívánja a megválasztandó, vagy kinevezendő köztisztviselőtől, hogy büntető vizsgálat alatt ne álljon; hanem azt, hogy bűntett, vagy vétség miatt vád alá helyezve ne legyen. A nagymélt. m. kir. Curia 1883. évi április hó 18-án kelt 9,158. számú határozatában (Döntvénytár V. új folyam 100. sz.) szinte azt mondja, hogy a vád alá helyezési határozat képezi azon stádiumot, melyben valaki büntető eljárás alatt levőnek mondható. S hogy a nagyméltóságú m. ki Curiának ezen elvi jelentőségű határozata nem esetleges, az a következőkből is kitűnik : Mikor a büntetőtörvényünk javaslata fölött miniszteri értekezlet tartatott, a 251. §. 2. pontja (a btk. 263. §-ának 2. pontja) tárgyalása alkalmával az enqucte egyik kitűnő tagja Sárkány József, budapesti törvényszéki elnök, most budapesti kir. Ítélőtáblai tanácselnök azon kérdést vetette fel, hogy mely stádiumában a büntető eljárásnak lehet azt mondani, hogy ez már folyamatban van ? Ma — úgymond — rendesen azt szokták tenni, hogy feljelentést adnak be a birósághoz és már másnap hirdetik a lapokban, hogy ezen egyén ellen ezen és ezen bűntett miatt a büntető eljárás megindittatott. A büntetőtörvénykönyvnek dr. Löw Tóbiás által szerkesztett anyaggyüjteménye II. köt. 458. lapján olvashatólag, Sárkány József felszólalására Csemegi Károly curiai tanácselnök, akkori államtitkár, mint a kormány képviselője megjegyezte, hogy a büntető eljárás akkor van valaki ellen folyamatban, ha ellene vád határozat hozatott. F u n t á k Sándor ügyvéd, azon aggályának adott kifejezést, hogy már a vizsgálatra, sőt az előnyomozásra nézve is azon vélemény fog uralkodni, hogy az eljárás folyamához tartozik stb. Ily előzmények után — azt hiszem — jól tennék a bíróságok, ha oly gyakorlatot honosítanának meg, mely a büntető eljárást a vizsgálat elrendelésével sem tekintené meg indítottnak. De tartsák bár az előnyomozatot, vagy a vizsgálat stádiumát a büntető eljárás megindításának: mindenesetre szükséges lenne, hogy a Curia teljes ülésében döntse el e fontos kérdést. — Az igazságügyminiszter ur csakhamar beváltotta lapunk egyik szerkesztője előtt az ügyvédi rendtartási javaslat tekintetében tett és lapunk 23. számában közölt nyilatkozatát. Az igazságügyminiszter ugyanis az őszszel összeülő TÁRCA. V A magyar börtönügy fejlődési története a jelen század kezdetétől. '' Irta : Dr. LÁSZLÓ ZSIGMOND, igazságügyi ministeri tanácsos Budapesten ^(C (Nyolcadik közlemény.) — A »Jog« eredeti tárcája. — A mi az országos fegyintézetek vezetését illeti, meg kell jegyeznünk, hogy annak legfőbb vezetése közvetlenül az igazságügyi minisztérium részéről gyakoroltatik, mely azok állapotáról és vezetéséről évenként legalább egyszer egy biztos odaküldése utján tudomást nyer. Az egyes intézetek vezetése egy igazgatóságra van bizva, mely az igazgatón kivül egy ellenőrből és három alsó hivatalnokból áll, mely utóbbiak közül egyik az irodát vezeti, a második az intézet élelmezéséről gondoskodik, a harmadik pedig a fegyencmunkára ügyel. Csak a váci fegyintézetnél van a fenti hivatalnokon kivül még egy gondnok. Az igazgatóságon kivül a különféle hitfelekezetek lelkészei, egy orvos és néhány tanító van alkalmazva. Mindezen hivatalnokokat az igazságügyminiszterium nevezi ki. A mária-nosztrai női fegyházat a szürke nénék vallási egyesületének főnöknője az igazságügyminiszterium által kinevezett ellenőr segítségével igazgatja; van azonban itt is több lelkész a különféle felekezetűek részére. Mezei munkák csak a lipótvári és a m.-nostrai fegyintézetekben végeztetnek, mert a többieknél alkalmas terület nincsen. Ámbátor a legtöbb országos fegyintézet tömve van, még sem lehet a fegyházra elitélteket mind ezekben elhelyezni. * Lásd az előző cikkeket a »Jog« 12., 13., 15., 21., 23., 27. és 28. számaiban. Hogy e tekintetben a helyzetet megvilágítsuk, megemlítjük, hogy helye van 1884. dec. 31-én tényleg volt Illaván 498-nak 597 Lipótvárt .... 631-nek 707 Munkácson . . . 375-nek 505 Szamosujvárt . . 630-nak 617 Vácott ..... 695-nek . • . . .671 Nagy-Enyeden . 313-nak 292 Mária-Nostrán . . 317-nek 415 Összesen: 3,459-nek .... 3,804 Mindamellett az egyes törvényszéki börtönökben még mindig 2,707 oly személy van, kik szintén fegyházban lennének elhelyezendők. Ez oly körülmény, mely büntetőtörvényünk szigora folytán keletkezik, a mi onnan is kitetszik, hogy az 1881-dik év végén csak 457, 1882. év végén már 926 és igy mindinkább növekvő számú oly elitélt találkozott, kiket a fegyintézetekben elhelyezni nem lehetett. Ez okból már többen a büntetőtörvény revisióját is sürgetik. Administrativ tekintetben a szegedi kerületi börtön a fentemlített fegyintézetekkel tökéletesen egyenlő. Ezen kerületi börtön ezen évi január 1-én 400 személyre megnyílt és jelenleg 291 férfi és női börtönre ítélt van benne. Minden törvényszéknek és járásbíróságnak van fogháza. A főfelügyeletet ezekben az illető budapesti és marosvásárhelyi főügyész gyakorolja, kik is ez okból az ö hivatali kerületükben nagyobb inspectoralis utazást tesznek. Azonkívül 1876. óta minden megyei és városi hatóságnál, a melynek területén ily fogház van, létezik egy bizottság, mely a börtönöket évenként legalább egyszer meglátogatja és az azokban talált állapotról jelentést teszen. A közvetlen felügyeletet egy fogházfelügyelő segitségével az illető államügvész viszi.