A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 28. szám - A törvénytelen gyermek örökösödési joga. 2. r.

kérdésre vonatkozólag ment minden megszorító magyarázattól. Ez a ' fentebb már idézett kir. táblai Ítéletből is eléggé kiviláglik. 1 De magában a törvény szövegében is van egy oly — a ' német birod. »Haftpílieht<' törvényében nem levő — kitétel, mely­lyel az »üzem« szónak közelebbi értelmezése szándékoltatik. Leg­alább arra utal az elemzésünk tárgyát képező törvénynek »a vas­pálya üzcm« szó melletti azon körülírása, melynélfogva a »k ö z­forg alomnak még át nem a d o 11 vaspálya üzemnél« előforduló személyi baleseteket is a törvény keretébe tartozóként nevezi meg. A fentebb idézett magyar, valamint a német birod. törvény­kezési joggyakorlat szerint pedig állitható, miszerint az »üzem« szó emiitett közelebbi meghatározása oly értelemben veendő, miként az alatt nemcsak a közforgalomnak már átadott és igy már vaspálya fuvarozási (commertiális) tevékenységet kifejtő vas­pálya-vállalatok üzeme értendő; hanem az annak még át nem adott és csak építési anyag stb. szállítás eszközlése végett működő, vaóry egyáltalán a közforgalom részére nem is szánt ideiglenes (gőzkocsi pálya) vonalak is, valamint azon vaspályák is, melyek bár végleges vaspálya vonalakat képeznek, de csakis az illető vállalat által magán célra tartatnak üzemben. 2 így p. o. az úgy­nevezett bányavasutak, melyek csakis az illető bánya nyers ter­ményeit szállítják a feldolgozás (kohók, huták, olvasztókemencék stb.) szinterére és az illető bányaiparnak segédüzeme gyanánt jelentkeznek; miért is azok nem mint önálló vaspálya fuvarozási intézet, hanem egy más vállalat, a bányaiparnak tartozékaként jelentkeznek. Megjegyzendő ezúttal is, miszerint a német birod. Jíaft­pílicht« törvény 1. §-ában az »üzem« fogalmát kiterjesztő körülírás, mint az az 1874: XVIII. t.-c. 1. §. szövegében eszközöltetik, fel nem található. Hogy miért ment tovább a magyar törvényhozás a németnél, annak indokát már fentebb kiemeltük. y A törvénytelen gyermek örökösödési joga. Irta : DREISZIGER KÁLMÁN, kir. közjegyző-segéd Baján. (Befejező közlemény.) Nem lehet észjogi alapot sem találhatni ahoz, hogy a tör­vénytelen gyermek anyja hagyatékában ne örökösödhetnék ; habár többen, igy a Curia is, az ezúttal a magyar örökjogot szabáiyozó orsz. bír. értekezletre és a régi gyakorlatra támaszkodva, e mellett érvelnek, állítván, hogy mert a magyar örökösödési jog csak tör­vényes és végrendeleti öröklést ismer, és mert a törvénytelen gyermek nem lehet törvényes örökös, részére örökség sem nyilhatik meg. Azonban ezen érvek meg nem állhatnak, mivel a lemenő örökösödésnél, az anya törvénytelen gyermekére nézve ép oly törvényes örökség nyílt meg, mint a törvényesekre, mert az anya ép ugy szűnt meg létezni törvénytelen mint törvényes gyerme­keire nézve; és mikor létezése megszűnt, előállt az anyai hagyaték, melyre az a törvénytelen ágyból született gyermek, a leszármazó törvényes örökösödés elvénél fogva, ép oly törvényes leszármazó örökös, mint a törvényes házasságból született gyer­mek ; és még különben is az öröklés különböző címei egymást 1 Ugyanis a budapesti e. f. törvényszék 11,06S/8S0 sz. Ítéletének azon indokolását, mintha az 1874: XVIII. t.-c. valamely vaspályának építkezési vállalkozói ellen alkalmazható nem lenne, a bpesti kir. ítélő tábla 38,283/S80 sz. ítéletével helytelennek nyilatkoztatta, kimondván, miszerint stb. »a 1 p e r é s, mint vasúti v á 11 a 1 k o z ó és felperes­nek munkaadója, a felperesnek munkaközbeni megsérülése által okozott kármegtéritése iránthelyesen idéztetett perbe stb.« Teljesen analóg esetben az üzem fogalmának szintén ily ér­telmezése nyilatkozik a budapesti kir. itélő tábla 4,067/881. sz. a. határo­zatát helybenhagyó 4,972/881. számú curiai legfőbb itélöszéki ítélet indo­kaiban is. - Az Ausztriában hatályban levő »H a f t s p f 1 i c h t der Eisenbahnen stb.« törvény — mint fentebb már említve lön — a vaspályákra vonat­kozó felelősséget csakis a gőzerővel üzemben tartott vaspálya-vállalatokra terjeszti ki. Ezen törvény 1. §-a ugyanis a következőleg hangzik: »Wenn durch eine Ereignung im Verkehre einer mit Anwendung von Dampfkraft betriebenen Eisenbahn die körperliche Verletzung oder die Tödtung eines Menschen herbeigeführt wird, so wird stets veim üthet, dass die Ereignung durch ein Verschulden der l'ntei nehmung oder der­jenigen Personen eingetreten sei, derén sie sich zur Ausübung des Betrie­bes bedient. Das Verschulden dieser Personen hat die Unternehmung ebenso, wie ihr eigenes Verschulden, durch Leistung des Ersatzes nach Massgabe clu S§ 1325 bis Vríl des alig. bürg. Gesetzbuches zu vertreten. nem zárhatván ki, egymás mellett megállhatnak. Igaz ugyan, hogy a római jog az ellenkező elvet állította fel, de a mi joggyakor­latunk ezen elvet vallja, tehát kétségtelen, hogy a törvénytelen gyermek öröklési joga, anyja hagyatékában, egyenlő a törvényes gyermek örökjogával. Azon téves és középkori barbarismusra valló elv, hogy a törvénytelen gyermek öröklési joggal egyáltalán nem birna, tisztán a canonjog befolyása alatt keletkezett, akkor, mikor a születés törvényessége vagy törvénytelensége felett az egyház határozott; azt pedig jól tudjuk, hogy az egyházi hatóságok vajmi kevéssé respectálták a polgári és magánjog elveit, hanem mindent az egyházjog tanai szerint intéztek el : pedig az egyházjog sok helyütt alapjában forgatja fel, különösen a modern joggyakorlatot s az ennek alapul szolgáló polgári törvényeket, példa erre a törvény­telen gyermeknek az anyai hagyatékból való kizárása is. Ha bármennyire megyünk is vissza a magyar örökösödési törvényeknél, mindenütt az öröklés jogát a családban találjuk fel s igy azt is, hogy első sorban a »lemenők« hivatottak örökösödni, minden, a leszármazás törvényessége vagy törvénytelenség i vitatása nélkül. Az 1647. évi 11. és az 1715. évi 26. cikk is határozottan arról beszél, hogy minden mások előtt a lemenők örökölnek; és mert ezen igaz ósdi törvények intézkedései későbbi törvénynyel hatálytalanná nem tétettek, kétségtelen, hogy a jelen viszonyokra is alkalmazandók s igy a törvénytelen gyermek is, mintáz anya lemenője, anyja után törvényes öröklési joggal bir, még azért is, mert a törvény és joggyakorlat szerint örökhagyó az örökösben tovább él s ha ezen jogi élet folytatását szorosan vesszük, ugy azt csakis a vérszerinti köteléknél találjuk fel s igy a törvénytelen gyermek­ben is, habár a gyakorlat ezen jogi életet átviszi a bármi című örökösre is és ebben élteti tovább az örökhagyót. Hogy fentebb vitatott állitásom létjoggal bir, a Curiának 1873. évi ápril 30-án 3,568. sz. a. hozott elvi jelentőségű határo­zatával igazolhatni, a melyben kimondatott, hogy mert az elhalt feleség után, habár törvénytelen ágyból is, leszármazó örökös maradt, az orsz. bir. ért. 13. és 14. §§.ai szerinti hitvestársi örökösödésnek helye nincsen, hanem a leszármazó hivatott az öröklésre. Es ezt én jogosnak, törvényesnek és természetesnek is talá­lom ; mert az, ki valakinek életet ad, köteles annak részére jogokat szerezni. Igy van az anyánál, ki leszármazó léte esetében nem hitvestársának, hanem annak, ki hozzá legközelebb áll, az ö husa és véréből valónak, vagyis gyermekének szerez. A legfőbb ítélőszék ezen, most emiitett Ítélete magában is elég alap ahoz, mikép lerontsa azon saját, legújabbi intézkedését, mely megtagadja mintegy a vérségi kötelékből folyó jogát a tör vénytelen gyermeknek és mintegy törvényen kívül helyezve ezt, még az anya utáni örökségből is kizárni óhajtja. Hogy az apa után, a törvénytelen gyermek öröklési joggal nem bir, épen bizonyíték arra, hogy anyja után igen is örököl; mert mig az anyai ágon a vérközösség, addig az apai ágon a házasság törvényessége az irányadó az öröklésnél; ha tehát a juridicai elv, az anyai hagyatékban való örökösödésnél, a vér­közösség akkor, mikor az apai hagyatékra támasztott igényével a törvénytelen gyermek elutasittatik, ugy kétségtelen, hogy ugyan­azon elv áll akkor, mikor a törvénytelen gyermek anyja hagyaté­kában óhajt örökösödni : a törvényes házasságon kivül is született gyermek az anyának törvényes örö kö se lévén, öt e jogától megfosztani nem lehet. Hisz az osztr. polg. prts. is 754. $-ában világosan kimondja, hogy a házasságon kivül született gyermek, a törvényes házasság­ból származott gyermekekkel, az anyai hagyatékhoz egyforma jogokkal bir; úgyszintén az erdélyi szászok statútumai II. k. 2. c. 4. és 5. §§-ai szerint a törvénytelen gyermek az anyai hagyatékból örököl, sőt W e n c e 1 Gusztáv is azt vitatja, hogy a törvénvtelen gyermek is jogokat szerez anyja irányában : furcsa volna tehát, a nálunk is törvénynyel nem tiltott, illetve meg nem vont jogok­ból, a törvénytelen gyermeket kizárni. E nézetben van Herceg Mihály is, midőn »Családjog«-ában vitatja, hogy »... a z o n személy, kinek szülői minősége kétségtelen, szülötte számára ép ugy köteles vagyont szerezni, mint az apa törvényes gyer­mekei részére«; és igaza van, mert: Mater semper certa est; Páter, quem nuptiae demonstrant. Zlinszky pedig határozottan, minden feltétel nélkül vitatja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom