A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 28. szám - A törvénytelen gyermek örökösödési joga. 2. r.

226 A JOG. hogy a törvénytelen gyermekek anyjuk után örökösödési joggal birnak még akkor is, ha törvényes és törvénytelen gyermekek együtt maradtak is hátra. Ha tehát absolváljuk magunkat a canonjog befolyásátólilletve a canonjognak sokszor az észjoggal és a polgári magánjoggal ellenkező tanaitól s itt-ott bigotterizmusaitól, akkor lehetetlen azt vitatni, hogy az orsz. bir. ért. 0. §-a értelme abban culminálna, mikép a törvénytelen gyermek még anyja hagyatékában sem bir öröklési joggal; hanem azt igenis joggal vitathatjuk, hogy mint ember, illetve örökös, jogot szerez édesanyja hitbérét, nászés jegyajándékait, magán vagy szerzett vagyonát örökölni s e jogát édesanyja férjén per utján is érvényesíteni; mivel mint fentebb vitatva is lett, törvénytelen gyermek léte esetében a férj nem örökölhet neje hagyatékában hitvestársi örökösödés címén. Sőt, ^ nézetem szerint, a törvénytelen gyermek törvényes házasságból származott testvérei után is bir, mint féltestvér, őrökösödési joggal, mivel ezekkel vérközösségben lévén, utánok oldalági örökösödés alapján öröklési joggal bir : mert az öröklési jog alapja a családban keresendő. Hogy a Curia 1,181/1885. sz. a. kelt határozatában a saját joggyakorlatával és tényével jött ellenkezésbe akkor, mikor megfosztotta a törvénytelen gyermeket anyja utáni öröklési jogától, legfényesebb bizonyíték erre az 1871. évi jan. 25-én 4,292/809. sz. alatt kelt legfőbb itélőszéki ítélet, mely határozottan kimondja, hogy a törvénytelen gyermek anyja hagyatékában öröklési joggal bir, mert a vérségi viszony épen az ennél is, mint a törvényes gyermekeknél ; és ez természetes, mert a születés idején fennállott jogviszony az örökös illetve a gyermek jogainak hátrányára nem lehet. I gvanezen elvet mondta ki az ezen Ítéletet pár nappal elozo 1871. jan. 12-én 5,320. sz. a. kelt curiai határozat is azon hozzáadással, hogy mert a törvényes örökösödésnek csak a vérségi összeköttetés folytán van helye, ugyanazért a törvénytelen gyermek csakis anyja hagyatékára nézve bir örökösödési joggal. Megfoghatlan ennélfogva és mi jogalapot sem találhatni a Curia most elfoglalt álláspontjához, akkor, mikor az előbb, általa teremtett és öröklési jogunk gyakorlatának irányadóul szolgáló, törvényt pótló elvét és intézkedését figyelmen kivül hagyva, kimondja, hogy a törvénytelen gyermek anyja hagyatékában nem örökölhet, főleg, ha figyelembe vesszük azt, hogy a vérségi viszony adja meg az örökléshez a jogizimet : a törvénytelen ágyból származottgyermeke pedig ép oly vérségi kötelék csatolja az anyához, mint a törvényes házasságból származottakat, — azok között az anyai hagyaték öröklésénél k ülönbséget-tenni azért sem lehet, mivel öröklési jogunk a családban culminál; a törvénytelen gyermek pedig ép ugy tartozik az anya családjához, mint a törvényes gyermek s igy azokat az öröklésnél megkülönböztetni, illetve a családból kitagadni nem lehet; — ha pedig kitagadni nem lehet, ugy nem lehet megfosztani egycsaládtagot sem születésével megszerzett jogaitól; ebből folyólag tehát a Curiának, a törvénytelen gyermekeknek az anyai hagyatékból való őrökösödhetési jogát megtagadó határozata, nem nyugszik helyes alapon. Sérelmek.* Egy újabb adat a leletézö' közegek vastag tudatlanságához. Tekintetes szerkesztőség! Engedje meg a tek. szerkesztőség, ha ezen rovatot igénytelen pár sorom közzététele céljából ez alkalomból igénybe veszem, hogy az »Alaptalan leletek« cím alatt becses lapjában napirendre tűzött s kiváló szakférfiak által megvitatott kérdés illustrálásához egy bizonyítékkal én is hozzájáruljak. Az ügy a következő: Irodánk részéről 1886. febr. 12-én 7,978. sz. alatt rendes kereset lön a budapesti kir. keresked. törvényszék előtt egy helybeli alperes ellen meginditv a; a tárgyalás előtt alperes ügyfelünkkel kiegyezett, mely okból mi meg nem jelentünk ugyan, de * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. alperes, ügyvédje Kuttner Arthur által — nem tudom, mi okból — megjelenvén, brevi manu, elmakacsoltattunk. A budapesti keresk. s váltótörvényszék azonban alperes ügyvédje kérelmének nemcsak helyt nem adott, de »az ítéletben kifejtett tényállás szerint alperes ügyvéd megbízója érdekeit helytelenül képviselvén, részére munkadíj meg nem állapittatott.« Ezen 11,504/86. számú március 22-én kelt Ítélettel tehát a pert végleg befejezettnek gondoltuk, midőn negyedfél hónapra rá a tek. budapesti m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatal megjelenik és valószínűleg megirigyelvén felperesi ügyvédtől a kedvező ítéletet, 1886. évi június 22-én kelt 7,110/86. sz. a. fizetési I meghagyásával felperesi ügyvédre (mellőzvén még annak említését is, hogy kinek képviseletében) csak 25, mondd: huszonöt forint egyszeri s felemelt s a nevezett Ítélet után járó illeték erejéig rásózza a miatyánkot. A többször emiitett Ítélet rendelkező része egészben ekkép szól: »Alpercs azon kérelmének, hogy felperes keresetével elutasittassék és perköltség és Ítéleti illeték fizetésében is marasztaltassék, hely nem adatik.« Ha ennek dacára a megbízó fél ellen rovatott volna _ ki az egyszeri illeték, ugy ezt még lehetne tévedéssel vagy elnézéssel kimenteni. Deaképviselő ügyvéd elleni ötszörös kirovásnál már megáll az eszünk, ennek indoka csak vastag tudatlanság vagy rosszhiszeműség lehet. A leletet felvett hivatalnok ezen Ítéletet vagy elolvasta, vagy nem. Téve tagadva, hogy ez utóbbi áll, ugy kérdem: hol van a garantia, hogy az ügyvédi irodák ezen könnyelműség, vagy tudatlanságszülte zaklatásoktól végre-valahára megmeneküljenek és ne kénytelenüljenek külön személyzetet s az év bizonyos részét csak az alaptalan leletek elleni felebbezésekre fordítani ? Ha pedig a másik alternatíva áll, ugy csupán a tek. szerkesztőség és olvasóközönsége iránti tiszteletből nem qualificálom ezen különben qualificálhatlan eljárást. De ajánlom az esetet a nm. pénzügyi közig, bíróság nagybecsű figyelmébe.* J)r. Shnonides. Irodalom. Visszapillantások hazánk régi igazságszolgáltatási viszonyaira. Jogtörténeti tanulmány. Irta: Makay Dezső, kir. törvényszéki bíró. Mutatvány egy nagyobb műből. Nagy-Kanizsa 1886. — Nem tudhatjuk ugyan, mi indította szerzőt arra, hogy egy nagyobb terjedelmű és készülőben lévő munkából külön mutatványt bocsásson közre; mi nem barátkozhatunk meg ily eljárással. Ily részleges közlés voltaképen célját téveszti. Mert, habár csak bizonyos időszakot vagy egyes intézményt is akar föltüntetni, a kép soha sem lesz oly teljes, mintha akkor volna, ha önállóan és eredetileg ilyen részleges essaynak lett volna szánva. Összefügg számos fonallal az egész mű többi részeivel és még se tudni, hol és mivel függ össze. Erzi mindenki, hogy rész, hogy kiegészítő, — de nem látja az ember azt, a minek kiegészítője Ez által lehetlenné teszi a megítélést is, mi csak az egésznek áttekintéséből lehet alapos. Azért fenntartjuk magunknak a végleges Ítéletet akkorára, a midőn az egész munka közre lesz bocsájtva. Azonban már ezúttal is örömünket fejezzük ki a felett, hogy szerző ur, bírói teendői közepette, vállalkozott azon nehéz munkára, miszerint régi igazságszolgáltatási viszonyainkat ismertesse meg a mai nemzedékkel, melynek nemcsak azoknak ismerete, hanem fájdalom, az azok iránti érzéke és kegyelete is nagyon hiányos. Ha sikerül szerzőnek institutiónkat nem csupán száraz múmiákként mutatni be, hanem megismertetni azok szellemét, jogalakító erejüket és az akkori társadalmi állapotokhoz való viszonyukat, akkor — de csak akkor tett valóban jó szolgálatot. Ezért várjuk a munkát. Bek iihlettek. A d e 1 i c t u m collectivum és szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana. Irta: dr. Balogh Jenő. — Az örökség birtokbavételének fő elve a magánjogi törvény tervezetben. Irta: Galamb István. (E füzetek a magyar jogász egylet értekezéseinek XXX. és XXXI. füzeteit képezik.) Budapest, Franklin-társulat 1886. — Az ö nügyvéd. Gyakorlati útmutatás jogügyletek elintézésére. Irta: Knorr Alajos a kir. tábla birája, III. kiad. ifj. Nagel Ottó I kiadása 3 pótfüzet. Ára 30 kr. * Ugy az eredeti itélet, mint a fizetési meghagyás szerkesztőségünknél vannak letéve. Várjuk a felvilágosítást. A szerkesztőség.