A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 2. szám - A végrehajtási törvény 145. és 148. §§-ainak magyarázata

A J OG. rágalmazás vétségében vétkesnek kimondani s tekintve enyhitö körülményül keresetnélküli állapotát, melyben vácifeljelentése által munkához remélt juthatni, a kiszabott fogházbüntetéssel kellett sújtani, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1885. márc. 24. G,330. sz. a ): Tekintve a vádlott mellett fenforgó számos enyhitö körülményt, büntetését 14 napi fogházra leszállítja s egyebekben az elsöbiróság ítéletét helybenhagyja annak indokaiból, stb. A m. kir. Curia: Mindkét alsóbb bírósági ítélet részben megváltoztatván, vádlott M. György a btk. 260. §-a alapján a rágalmazás vétsége miatt ellene emelt vád s következményei terhe alól felmentetik, ellenben a 2t»l. §. alapján a becsületsértés vétségében vétkesnek kimondatik s 20 frt pénzbüntetésre, esetleg két napi fogházra Ítéltetik ; mert vádlott M. György a vád tárgyát képező nyilatkozatnak címzett feladását az ungvári kir. kincstári erdőhivatalnál nyújtván be, ezen hivatal a btk. 164. §. értelmében hatóságnak nem tekintethetvén : azon lényeges feltétel, hogy a rágalmazási vád alapjául szolgáló feljelentés hatóság előtt történt volna, fen nem forog és a btk. 260. §-a ez esetre nem alkalmazható, minélfogva vádlott az ezen §. alapján ellene emelt vád terhe alul felmentendő volt; tekintve azonban, hogy ugyanazon feljelentésben oly meggyalázó kifejezések foglaltatnak, melyekben a becsületsértés vétségének ismérvei a btk. 261. §-a szerint feltaláltatnak, vádlott ezen §. rendelkezése szerint vétkesnek kimondandó s a fenti büntetés ellene kiszabandó volt. Tekintve, hogy bűnvádi gyakorlatunk szerint azon esetben, midőn valaki oly büntetendő cselekménynyel vádoltatik, melyre a törvény öt évi szabadságvesztést meghaladó büntetést állapit meg, hivatalból rendelendő védő, még ha vádlott nem is kívánja azt, ennélfogva ily bűntett kisérlete esetében is hivatalból rendelendő védő. A m. kir. Curia (1885. december 21. 3,598. sz. a) : Gyújtogatás kísérletével vádolt Sz. János elleni bűnügyben, melyben a b.-gyulai kir. törvényszék 1885. január 22-én 3,094. sz. a., a budapesti kir. ítélő tábla pedig 1885. márc. 16. 5,141. sz. a. ítélt: Tekintve, hogy bűnvádi eljárási gyakorlatunk szerint azon esetekben, midőn valaki oly büntetendő cselekménynyel vádoltatik, melyre a törvény öt évi szabadságvesztést meghaladó büntetést állapit meg a vádlott részére még akkor is, ha azt maga nem kívánja, hivatalból védőt kell rendelni; tekintve, hogy jelen esetben a kir. ügyész vádlottat a btk. 423. §-a szerint minősülő gyújtogatás, tehát oly bűntettnek kísérletével vádolja, mely bűntettre, ha véghez vitetett, az idézett törvényszakaszban 10—15 évig terjedhető fegyház van megállapítva ; tekintve, hogy a btk. 66. §-a azon rendelkezése, mely szerint a kísérlet a véghez vitt bűntett vagy vétségnél enyhébben büntetendő, csupán arra nézve szab határt, hogy e kísérlet büntetése, a véghezvitt bűntett vagy vétségre kiszabott legmagasabb büntetésnél enyhébben szabandó ki; a miből azt, hogy tiz és tizenöt év közötti szabadságvesztési büntetéssel büntetendő bűntettnek kisérlete nemcsak őt, hanem esetleg tiz évet is meghaladó szabadságvesztés büntetéssel is büntethető ne volna, következtetni nem lehet; s végül tekintve, hogy a cselekvés s beszámítás előre meg nem határozható mértékénél fogva, melyben a kísérlet vagy bűnrészesség a véghezvitelhez, vagy tettességhez esetleg viszonyulhat, az eljárási szabályokkal egyik, mint másik esetben azonosaknak kell lenniök: a kir. tábla végzése helybenhagyatik. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Fegyelmi vétséget képez, ha az ügyvéd nem ügyvédek által szerkesztett bírósági beadványokat ellenjegyzésével látja el és igy a zugirászatot előmozditja. A debreceni ügyvédi kamara (1885. okt. ll. 242. O. Mihály, G. Albert, I. Mihály és H. László ügyvédek elleni fegyelmi ügyben.) Panaszolt ügyvédek ellen az ügyv. rts. 68 g-a a) és b) pontjaiban jelzett fegyelmi vétség miatt a fegyelmi eljárás elrendeltetik. Mert a debreceni kir. ügyészség hivatalos feljelentése melletti kimutatásból s többi mellékletekből kitűnik, hogy a hajdúnánási kir. járásbíróságnál tartott hivatalos vizsgálat alkalmával csak az 1884., s 1885. évről 42 db. oly beadvány találtatott, melyek M. Elek, O. Gábor és K. Lajos bírósági hivatalnokok által szerkesztettek és O. Mihály, 1. Mihály, H. László s G. Albert I ügyvédek ellenjegyzésével adattak be, sőt T. András volt járásbirósági díjnok asztalfiókjában 9 dt. oly üres ív találtatott, melyek közül 1 G. Albert, 8 pedig O. Mihály ügyvéd ellenjegyzésével van ellátva. Ezen adatok azt bizonyítják, hogy a nevezett ügyvédek az említett bírósági hivatalnokok által a zugirászkodásban eszközül engedték magokat felhasználtatni s ez által a zugirászkodást előmozdították. Minthogy pedig panaszlott ügyvédeknek eme eljárása, ha azt csak szívességből, jutalom nélkül tették volna is, ügyvédi kötelességszegést s az ügyvédi állás tekintélye s tisztessége elleni maga| viseletet foglal magában; annálfogva ellenök az ügyv. rts. 68. §-a a) és b) pontjaiban jelezett fegyelmi vétség miatt a fegyelmi eljárás elrendelendő volt, stb. A m. kir. Curia: (1885. dec. 19. 577.) Az ügyvédi kamara végzése indokaiból helybenhagyatik. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróságnak döntvénye. 17. szám. (1885. évi 1,219. számhoz.) A m. kir. pénzügyi közig, bíróság nincs hivatva arra, hogy ntobó fokon azok felett a felebbezések felett határozzon, melyek a pénzügyigazgatásoknak oly végzései ellen intéztetnek, melyekkel a bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok hivatalos összeállításának 57 §-a alapján a bélyegjegyeknek kért kicserélése megtagadtatott. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozataiból. Iparuzleli díjak az 1881. évi XXXIV. t.-c. hatályba léptétől, vagyis 1881. évi július r-ső napjától nem a kir. adófelügyelő'k, kar. cm a kir. illetékszabási hivatalok által szabaudók meg s igy a közigazgatási bizottság a megszabott iparüzleti díjakra, a fenti törvény hatályba lépte napjától nem felebbező hatóság. (Az 1881. évi XXXIV. t.-c. i. S-a és 34. S$-saihoz és a bely. és ül. szabályok 13. tétel IV. 1. pontjához.) 1885. évi május j-én 1,985. sz. Hagyatékokhoz tartozó és a budapesti vagy bécsi tőzsdén rendszerint nem jegyzett értékpapírok illetékszabás céljából azok névértékében veendők fel; azonban uay örökösöknek, mint a kincstárnak joga van a kérdéses értékpapírokra helyhatósági bee süt eszközölni; ugy továbbá az ingatlanoknak bevallott leltári értéke csakis a bélyegtörvény és szabályok 64,, 65. és 66. Sasainak alkalmazásával emelhetők fel. A kir. pénzügyi hatósúgok illetékkiszabásnál a hagyatékhoz fennjelzett értékpapíroknak, továbbá hagyatéki ingatlanoknak értékét a fenti módozatoktól eltérőleg, sem az örökhagyó végrendeletében netán kitett értekhez képest, sem öukéuyüleg magasabb összegre fel nem emelhetik. {1885. évi május 6-án 1,74.0. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bó'l. Csődök í Ábrahám István e., zilahi trvszék, bej. febr. 28, félsz. ! márc. 15, csb. Maniu János, tmg. Lőrinczy György. - Petritsch Jakab e., a nagy-kanizsai trvszék, bej. febr. 2 >, félsz. márc. 13, csb. Miklós Ká, roly, tmg. Zakál Henrik. — Klein L. (Lipót) hagyatéka e., a karánsebesi | trvszék, bej. jan. 15, félsz. jan. 27, csb. Sierbann György, tmg. Calciunariu | Péter. — Zbozsíl György e., goszpicsi trvszék, bej. jan. 27, félsz. febr. 4, i tömegg. perügyelö Brelics Ferencz. — Adler Rudolf e., az újvidéki tvszék | bej. febr. 3, febr. ~, csb. Alexis György, tmg. Böromissza Tivadar. Pályázatok : Az aradi kir. jbságnál járásbirói áll. febr. 3-ig. — A bogsáni kir. jbságnál albirói áll. febr. 3-ig. — Az új-aradi kir. jbságnál aljárásbirói áll. jan. 20-ig. — A göllnicbányai kir. jbságnál aljárásbirói áll. jan. 21-ig. — A kecskeméti kir. trvszéknél díjas joggyakornoki áll. február 4-ig. — A h.-m.-vásárhelyi kir. jbságnál aljárásbirói áll. febr. 4-ig. — A gyulafehérvári kir. jbságnál dijas joggyakornoki áll. febr. 4-ig. — A jászj apáti kir. jbságnál aljárásbirói áll. febr. 4-ig. — A szegszárdi kir. trvszéknél jegyzői áll. febr. 5-ig. — A kalocsai kir. jbságnál albirói áll. febr. 5-i". A bajai kir. jbságnál aljárásbirói áll. febr. íi-ig. — A szabadkai trvszéknél I birói áll. febr. 5-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvénytársaság* -nál. Hold-utcza 7. sz-