A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 2. szám - A végrehajtási törvény 145. és 148. §§-ainak magyarázata

6 A JOG. értelmében kizárólag a közjegyző közbenjöttével keletkezett ügyleteknél érdekelt felekkel szemben lévén behajthatok, a mennviben folyamodó és S. Károly között ily díjak fizetésére nézve külön szerződési viszony áll fent, az ebből folyó jogok szükségképen csak per utján érvényesíthetők, s igy az első bíróság végzésének megváltoztatása mellett, folyamodó az általa felszámított díjaknak S. Károly ellen leendő érvényesítésével per útjára volt utasítandó, stb. ... A magy. kir. Curia: (1885. dec. 16. 7,903. sz. a.) A másodbíróság végzésének megváltoztatásával az első bíróság végzése hagyatik helyben. Mert az 1874 : XXXV .t.-c. '206. §-a értelmében azon félnek, ki a díjfelszámítást sérelmesnek találja, a hozzá intézett fizetési meghagyás ellenében jogában áll, a közjegyző személyi bíróságánál panaszt emelni, de a fizetési meghagyás ellenében benyújtott felfolyamodás olyannyira szabálytalan jogorvoslat, hogy az már a másodbiróság által hivatalból visszautasítandó lett volna. Mindezeknél fogva a másodb. végzés megváltoztatásával az e. b. végzését kellett helybenhagyni. A nö vagyonának a férj által üzletében röud idő alatt történt elvesztése a nőnek oly érzékeny inegkeseritését okozza, mely h&zasságelválásra elesendő oknl szolgai az izraelitáknál. A budapesti kir. törvényszék: (1885. február 4-én 677. sz. a.) Dr. Révai Lajos által képviselt P. Frigyesné szül. U. Ida felperesnek, dr. Mezei Sándor által védekezett P. Frigves alperes elleni válóperében következőleg itélt: U. Ida és P. Frigyes hébervallású házastársak között létrejött házassági kötelék felbontatik s alperes P. Frigyes köteleztetik ezen Ítélet jogerőre emelkedésétől számított ló nap alatt az elváló levelet a helybeli izr. hitközség rabbinátusa közbejötte mellett neje részére kiadni, a kiadás vagy elfogadás megtagadása esetén ezen ítélet fog a házassági kötelék végfelbontásának bizonyítékául szolgálni ; mindkét félnek más házasságra lépés megengedtetik. A házasságból született . . . gyermekek ellátás és nevelés tekintetében felperes anyánál hagyatnak és azok ellátása és nevelése neki itéletileg is kötelességévé tétetik, mely kötelezettség azonban szükség esetében alperest, mint atyát is terheli, stb. Indokok: Alperes azt, hogy nejével történt egybekelés alkalmával 29,200 frtnyi készpénzbeli hozományt átvett legyen s hogy ő ezen reábízott hozományi összeget saját vagyonával együtt, melv saját beismerése szerint is mintegy 14,000 frt értékre rúgott, e rövid idő alatt tőzsdeügynöki minőségében elveszítette, sőt nejének ékszereit is a maga céljára elzálogosította: önmaga beismerte, azon kereseti állítás pedig, hogy alperes ugy neje, mint három kiskorú gyermeke ellátására nem képes, a felperesileg becsatolt s alperesileg nem kifogásolt végrehajtási zálogolási jegyzőkönyvvel kétségkívül begyőzöttnek s ekként a válás alapjául vett alperes rendetlen életkövetése, házastársa vagyonának legnagyobb mérvbeni veszélyeztetése s ezekből kifolyólag felperes érzékeny keseritése teljesen igazoltnak veendő. — Miután pedig a felek között kibékülést sem a rabbinatus, sem az ezen bíróság előtti békéltetési kísérletek nem eredményeztek, de felperes határozott válási akaratánál fogva kibékülésükre mi remény se mutatkozik, annál kevésbé, mivel alperesnek a házassági kötelék fentartásához való ragaszkodása szjmben a neje vagyonának oly rövid idő alatti elhurcolásával s azzal, hogy neje s gyermekeinek eltartásáról nem gondoskodik, mellékes érdekből származónak tekinthető s alperes azt, hogy a felperesi vagyon nem önhibájából veszíttetett el, nem is állította, még kevésbé, hogy annak bizonyítását megkisérlette : mindezen okoknál fogva a felek között fennállott házassági kötelék az 1863. évi november 2-án kiadott udv. kancelláriai rendelet 22. §-a értelmében felbontandó s alperes a válólevélnek neje részére való kiadására kötelezendő volt. A házasságból származó s még kiskorú három gyermek ellátás és nevelés tekintetében továbbra is az anyánál hagvandó volt, mivel felperes ezeknek ellátását magára vállalta és ezek koruknál fogva az 1877 évi XX. t.-c. 13. §-a értelmében az anyai gondozás alá tartoznak s ez ellen alperes kifogást nem tett. A budapesti kir. itélő tábla: (1885. szeptember 14. 11,939. sz. a.) A kir. törvényszék Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik stb. A m. kir. Curia: (1885. dec. 29. 7,779. sz. a.) A kir. tábla ítélete indokainál fogva helybenhagyatik stb. Érvénytelen azon megállapodás, hogy a haszonbér flzetéséuek j elmulasztása esetében az ővadékpénz is elvész a haszonbérbeadó javára. Az óvadékpénz jogi természete. A sárbogárdi kir. járásbíróság (l8t<5. szept. 7. 1,664. sz. a.) : Huszár Imre ügyvéd által képviselt V. György s neje felperesnek, P. Gyula alperes ellen haszonbérletből leendő elmozdítás s jár. iránti perében, itélt: Alperes P. Gyula az általa felperesektől, 1883. december 25-én kelt s hitelesített másolatban felmutatott haszonbéri szerződés mellett felperesektől 6 évre kibérelt, felperesek tulajdonát képező alsó-szentiványi birtokuk haszonbérletétől elmozdittatik és köteleztetik a hivatolt szerződés mellett általa bérbe birt ingatlan birtokot minden járulékaival felpereseknek további szabad rendelkezésére folyó évi szept. 29-én visszabocsátani. A mennyiben pedig a kereset alapját képező szerződésben kikötött világos feltétel szerint a szerződés pontjainak be nem tartása esetére lefizetett 2,200 frt óvadékpénz is felperesek részére szerződésileg biztosíttatott, ezen 2,200 frt óvadékpénz is felperesek javára megítéltetik s ugyan ők annak megtartására itéletileg feljogosittatuak. Az ügy érdemleges elintézése iránti halasztási kérelmével | alperes elutasittatik, stb. Indokok: Alperes az ügy érdemleges elintézése iránti halasztási és ujabb határidő kitűzése iránti kérelme figyelembe vehető nem volt, a mennyiben jelen kereset folyó évi szeptember 2-án nyújtatván be s ugyanazon napon elintéztetvén, az által, hogy a j tárgyalás folyó hó 7-ikére kitüzetett, a 116. £-ba ütköző eljárás elkövetve nem lett s alperesnek a bírósági székhelytől közvetlen szomszédos postaállomás körébe létező lakásánál fogva elegendő ideje volt mind a megjelenésre, mind a védelme iránti gondoskodásra, annál is inkább, miután azzal a bíróság székhelyén lakó I ügyvédek bármelyikét megbízhatta volna s igy az e tekintetben | felhozott s csak az ügy késleltetésére célzott védelmét annyira alaposnak, mely miatt az érdemleges elintézés fölfüggesztessék, 1 elfogadni nem lehetett. A kereset érdemében pedig a bérlettőli elmozdittatása kimondandó volt, miután a felmutatott bérszerződés 12. pontja világosan meghatározza azt, hogy a bérfizetés elmulasztása vagy a megállapított feltételek nem teljesítése esetén a szerződés felbontandó s a bérlő a bérlettől elmozdítandó. A mennyiben pedig a szerződés 2. pontjában kikötött 2,200 frt óvadékpénzre s ugyancsak a szerződés 12. pontja szerint a szerződési feltételek be nem tartása esetére annak elvesztését állapítja meg, ezen óvadékpénz szinte felperesek javára volt megítélendő, stb. A budapesti kir. ítélő tábla (1885. szept. 29.-41,708. sz. a.): Az elsöbiróság ítélete indokaiból s még azért is helybenhagyatik, mert alperes személyes megjelenése alkalmával beismerte, hogy a haszonbéri szerződés 2. pontjában kikötött évi haszonbérösszegnek 1885. július 1-én lejárt félévi részletét a kiszabott határidőre le nem fizette, sőt egyáltalán azt sem állította, hogy eme félévi részletfizetést teljesítette volna ; amaz érveléséből pedig, hogy a késedelem s illetve mulasztásra több hitelezők által ellene vezetett végrehajtás és zárlat szolgált indokul a haszonbérleti viszony fentartását eredményezhető további védekezésnek valószínűsége sem következtethető, stb. A m. kir. Curia (1885. dec. 11. 7,112. sz. a.): A mennyiben a II. bíróság felpereseknek a 2,200 frt óvadékpénzt is megítélte, illetőleg annak megtartására felpereseket feljogosította, mindkét elsöbiróság Ítélete megváltoztatik s felperesek e részben I kereseti kérelmükkel elutasittatnak; egyébként a II. bíróság Ítélete ; indokaiból helybenhagyatik. Okok: Az óvadékpénz jogi természeténél fogva a szerződési kötelezett.-'ég biztosítására szolgálván, azt illetőleg a biz, tositott félnek több joga nincs, mint az, hogy az óvadékpénzt a szerződésből folyó követeléseinek kielégítésére fordítsa. Ezt szemelőtt tartva, nem lehet az A) alatti szerződés 12. pontjában foglalt azon megállapodást érvényesnek tekinteni, hogy a haszonbér fizetésének elmulasztása esetében a haszonbérlő azonfelöl, hogy a bérlettől elmozdittatik, óvadékpéuzét is elveszti és pedig annál kevésbé, mert a fizetés elmulasztásának törvényes következménye az, hogy a késedelmes fizető a lejárat napjától kezdve késedelmi kamatokat fizet, a késedelmi kamatokat pedig a törvény 6%-ban | határozza meg, a 2,200 frt óvadékpénz a fizetni elmulasztott 2,200 frt haszonbérrel egybevetve, 8%-nál magasabb kamatot képez, már pedig az 1874: VIII. t.-c. 4. §-a szerint 8"/0-nál magasabb kamatot a bíróság nem állapithat meg. I Ezeknél fogva, jóllehet alperes az óvadékpénz elvesztése I iránti kereseti kérelem ellen magát nem védelmezte, nem lehetett