A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 2. szám - A végrehajtási törvény 145. és 148. §§-ainak magyarázata

A JOG. volna az alsóbiróságoknak felpereseket az óvadékpénz megtérítésére feljogosítani, miért is e részben mindkét alsóbb bíróság Ítéletét meg kellett változtatni. Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. Ha a biztosított a biztosítási díjrészletekről váltókat állított ki és a bízto>itö társulat más bizto itó társulatra ruházza a biztosítási ügyletet és váltót, a biztosított nem tartozik flzetui a váltókat, mert a biztosítási szerződés kölcsönös visszteherr 1 járó oly kétoldalú szerződé-, mely az egyik szerződő fél által a mádk -zerzödö felet is kötelező hatálylyal cgyoldalnlag má>ra át nem ruházható. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: (1865. március 23-án 13,550.) Dr. Kaán Béla ügyvéd által kép- • viselt cs. k. szab. osztr. Phoenix bizt. társaságnak dr. Rott Jakab ügyvéd által képviselt Cs. Ferkó ellen 3 frt iránti perében ítélt). Tartozik alperes a kereseti váltótökét felperesnek megfizetni, stb. Indokok. Az A) alatti okirat a saját váltó minden kellékeivel el van látva s miután a v. t. 111. §-a értelmében olyan saját váltóknál, melyekben külön fizetési hely kijelölve nincs, vagy a mi azzal egyértelmű, ha a telep helye a fizetési helyivel azonos, a kiállítás helye a kibocsájtó lakhelyének tekintendő, a v. t. 24. §-a szerint pedig oly váltó, melyben a kibocsájtó lakhelyétől különböző fizetési hely kijelölve nincs, nem telepitett váltó : alperes azon kifogása, j hogy a váltójog fentartása végett a Tisza biztosító társaságnál Budapesten óvás lett volna felveendő, mint alaptalan elvetendő volt. Az A) alatti váltó 1884. febr. 23-án, tehát az 1884. márc. 2-ra kitett fizetési idő lejárta előtt ruháztatván át felperesre, ezen átruházás szabályszerű forgatmányt képez és ennélfogva alperes j részéről azon kifogás, hogy a Tisza biztosító társaság az általa kötelezett elleDSzolgálatot, nevezetesen a 2. •/. alatti szerint meg- i kötött tűzkár biztosítási szerződést nem teljesítheti, azért mert ) 1884. július 25-én csődbe jutott és tüzbiztositási tárcáját felperesre ruházta át, tekintve, hogy ezen kifogás a váltójogból nem ered és alperest felperes ellen közvetlenül nem illeti, a v. t. 92. §-a értelmében joghatálylyal felperes ellen fel nem hozható, stb . . . A budapesti kir. itélő tábla: (1885. május 19. 2,125.) Az első bíróság Ítélete helybenhagyatik, stb. stb. Indokok. A váltói keresetjog ellen tett kifogás az első bíróság által arra nézve fel- | hozott indokoknál fogva nem vehető figyelembe. A váltószerződésnek alapul szolgált biztosítási ügylet megszűnte folytán a fizetési kötelezettség ellen tett kifogás pedig azért nem jöhet figyelembe, mert a kereseti váltó a fizetési idő (1884. márc. 2-án) lejárta előtt 1884. febr. 23-án, vagyis oly időben for- 1 gattatván felperesre, midőn a Tisza biztosító társaság peres felek előadása szerint még csőd alatt nem állott, a forgató Tisza biztosítási társaság felszámolásban jogügyleteket érvényesen még köthetett és midőn a váltóban érintett biztosítási jogügylet alperes beismerése szerint is még hatályban fenállott, a piaci forgalomba hozott kereseti váltót felperes jóhiszemüleg megvehette. Felperes jóhiszeműségének csökkentésére nem szolgál az hogy a váltó tartalmából kitűnik azon ügylet, mely a váltó szerződés alapját képezte, mert a váltó tartalmában megszorítás a váltó forgatására nézve nem foglaltatik, e forgatmány alapján pedig a v. t. 9. §-hoz képest, a váltóból eredő összes jog forgatmányos felperesre átszállott és mert felperesnek, mint harmadik váltóbirtokosnak követelési joga e szerint magán e váltón a kérdéses biztosítási ügyletből kifolyólag ellene kifogás nem érvényesíthető. Bhután pedig alperes a kereseti saját váltó kibocsátását beismerte, öt a v. t. 110. §-a alapján a váltóösszeg megfizetése ] terheli, stb. A m. kir. Cnria (1685. dec. 16. 702.) Mind a két alsó ! bíróság ítélete megváltoztatik, s felperes keresetével elutasittatik. Mert a keresethez csatolt váltó szövegéből kitűnik, hogy a váltó értéke az abba felhívott 102,899. számú és alperes és Tisza biztosító társaság közt létrejött kötvényben lett felvéve ; mert felperes tárgyalás során beismerte, hogy a »Tisza« a kereseti váltó alapjául szolgált biztosítási jogviszonyt célozta felperesre átruházni ; 1 mert e szerint a kereseti váltó, nem mint önálló követelési cím, hanem az alapjáúl szolgált biztosítási szerződéssel kapcsolatosan, mint az abból eredő fizetési kötelezettség biztosítására adott díjváltó forgattatván felperesre, ez utóbbi nem tekinthető oly harmadikul, aki ellen az ereded váltószerződés körülményeiből merített kifogás a v. t. 92. §-a értelmében érvényesíthető nem volna; , mert a biztosítási szerződés, kölcsönös visszteherrel járó oly két- , oldalú szerződés, mely az egyik szerződő fél által a másik szerződő felet is kötelező hatálylyal egyoldalúkig másra át nem ruházható, mert ennélfogva a » Tisza" biztosító társaság egyoldalú ténye által maga részéről a közte és alperes közt létrejött biztosítási szerződést felbontván, alperes, ki felperes társulattal jogviszonyba lépni nem hajlandó s nem is köteles, a Tisza irányában kötelezett díjrészletek további befizetésével jogosan hagyhatott fel, s azoknak felperes társulat részére leendő fizetésére nem kötelezhető, mihez képest felperes biztosítási társaságot keresetével elutasítani kellett, stb. . . . Az 1S51 : XVII. t.-e. III. fejezetén alapuló megtámadni perek a csődbíróság hatáskörébe nem tartoznak. A karcagi kir. törvényszék: 1885. febr. 14. 692. i ( Kerekes Géza ügyvéd által képviselt D. E. M. csődtömege felperesnek — Czukor Ferenc ügyvéd által védett V. Ignác elleni megtámadási perében.) A bírói hatáskör megállapíttatik . . . stb. Indokok: Mert habár az l8c?l : XVII. t. c. 26- §-ából kétségtelen, miként a megtámadási keresetek önálló kereset, visszkereset s kifogások alakjában is érvényesíthetők s így a két utóbbi esetben azon rendes és nem kivételes csődbíróságnál tétethetik folyamatba, a hol az alapkereset indíttatott, mindazonáltal minthogy e megtámadási kereset önálló kereset alakjában indíttatott, épen a csődbíróság kivételes hatáskörénél fogva : azt jelenben a csődbíróságnál kellett megindítani. Mert az lbi>l : XML t.-c. III. fejezetében a jogcselekmények megtámadására vonatkozó szabályok épen e csődügyböl kifolyó esetekre a csődbíróság által leendő alkalmazhatása céljából hozattak; miért is a csődbíróság hatáskörét annyival is inkább megállapítani kellett, mivel csakis ezen bíróság lehet azon helyzetben, hogy a csőd folyama alatt felmerült adatokból a megtámadási kereset jogosultsága felett alaposan ítélhessen, stb. A budapesti kir. itélő tábla: (1885. márc. 24. 1543. sz. a.) Az első bíróság végzése megváltoztatik s felperes keresetével hatáskör hiányában elutasittatik stb. Mert a csődbíróság, mint külön ügybiróság hatáskörébe csak azon ügyek tartoznak, melyeket a törvény ilyenekül megjelöl; de az 18;S1 : XVII. t.-c. I—III. fejezete alapján indított megtámadási perek sem a csődtörvény, sem más törvény által a csődbiróság hatásköréhez utasítva nincsenek s igy az 1881 : XVII. t.-c- III. fejezete alapján indított megtámadási perek a csődbíróság hatáskörébe nem tartoznak, stb. A m. kir. Curia : (1885. nov. 25. 650. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla végzése indokaiból helybenhagyatik. Bün-ügyekben. A kir. kincstári erdöhivatalok nem képezvén büntetőjogi értelemben veendő -hatóság-okát, az azoknál valamely büntethető cselekmény miatt tett feljelentés nem rágalmazást, hanem beoületsértést állapit meg. (Btk. 164., 260,, 261. §§.) A beregszászi kir. törvényszék (1885. január 24. 777. sz. a.): Rágalmazás vétsége miatt vádolt M. György elleni bűnügyben. M. György vádlott a btk. 260. §-ába ütköző hatóság előtt elkövetett rágalmazás vétségében vétkesnek kimondatik s ezért- 1 havi fogházra Ítéltetik, stb. Indokok: Vádlott M. György saját neve alatt 1-82. márc. 15-én kiállított s az ungvári kir. erdőhivatalhoz beadott nvilatkozatban, K. Mór a nevezett erdöhivatal területén alkalmazott gépvezetőt azzal vádolja, hogy ez a felügyelete alatti munkásoktól l0ü/0-et kíván, hogy tőle is, mint 1881-ig munkát teljesítőtől 90 frtot kizsarolt, hogy a kincstár részére silány munkát teljesíttetve, azt mégis munkaárba számítja fel, ha másokat fogad, azoktól ajándékokat vár, a mellett figyelmeztette a nevezett erdőhivatalt, hogy jó lesz utána nézni annak, hogy K. Mór Szerednvén egy épületet milyen és kinek tulajdonát tevő anyagból épített fel, az által azon gyanúnak adván kifejezést, hogy K. Mór a kincstár fájából épített. Ezen nyilatkozatban foglalt és elősorolt vádakat vádlott M. György K. Mór panasza folytán folyamatba tett bűnvádi eljárás folyamán nemcsak hogv fenntartotta, hanem igazolni is kívánta. Minthogy azonban az általa hivatok tanuk K. Mór elleni vádját nemcsak hogy nem igazolják, hanem e tekintetben mit sem tudnak s igy vádlott állításai valótlanoknak bizonyukak; minthogy továbbá azon vádak a btkbe ütköző zsarolás bűncselekményét képezik; minthogy végre vádlott K. Mórt felettes hatóságánál terhelte, öt a btk. 26ü. §-ába ütköző hatóság előtti