A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 24. szám - Egy szó az új telekkönyvi törvényjavaslathoz

Ötödik évfolyam. 24. szám. Budapest, 1886. junius 13. Szerkesztőség: V. sas-utcza 14. szám. Kiadóhivatal: V. sas-utcza 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY. ) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEIK KÉPVISELETÉRE, A MAGYAR ÜGYVÉDI, BIRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖM. Számos kiváló szakférfiu közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - DR. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve: egész évre 6 frt — kr. fél ». t » — » negyed » I » 59 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM. Egy szó az új telekkönyvi törvényjavaslathoz. Irta: Bognár Mihály, Lengyeltótiban. — A hirdetményi eljárás egy sajátságos esete Irta: Csilléry Kálmán, kir. tvszéki biró Kecskeméten. — Minek hozatott az 1881: LIX. t. -c. 29. §-a ? Irta: Aranyossy Sándor, miskolci ügyvéd. — Megjegyzések egy telekkönyvi eset alkalmából. Irta: Káplány Géza, kir. tvszéki bíró Erzsébetvároson. — A vaspályák kártérítési kötelezettsége személyi balesetek miatt. Irta: Dr. Dobai Viktor, budapesti ügyvéd. — Közös ingatlanok végrehajtása. Irta: Kostyál Kornél, strázsai ügyvéd. — Sérelmek. (A közelgő törvényszünet alkalmából. Irta: Wizinger Károly, makói ügyvéd. ) — Irodalom. (A magyar váltójog összehasonlítása más államok váltójogaival. Irta: Dr. Pavlovic Márk. — Büntetőjogi folyóiratok szemléje. Irta: Vargha Ferenc, kir. tvszéki aljegyző Kassán. ) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. TÁRCA. Cremieux. Irta: Q. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok. ) Egy szó az új telekkönyvi törvényjavaslathoz. * Irta: BOGNÁR MIHÁLY, Lengyeltótiban. A képviselőházban általánosságban és részleteiben ép most letárgyalt törvényjavaslatnak, mely az eddigi telekjegyzőkönyvek helyett a végleges telekkönyvek, más szóval a telekkönyvi betétek szerkesztését és azoknak jövőre leendő vezetését tárgyazza — üdvös célját tagadni senki sem fogja, annál kevésbé pedig az, ki ismeri mindazon hibákat, zür-zavarokat, melyeket a mostani telekkönyvi állapotok és birtokviszonyok feltüntetnek. Az anyagi jogokba mélyreható ezen törvényjavaslatnak azonban sok hézaga van; csak általánosságban jelöli ki azon irányt, melyen a szerkesztő bizottságoknak haladni és a telekkönyvi hatóságoknak intézkedni kell, s nem terjed ki azon apró részletekre, melyek a célba vett nagy munkának feltétlenül kiegészítő részét és sarkalatos pontját képezik, s ha ezen hiányok még a főrendiház tárgyalásán n e m pótoltatnak, hanem a javaslat, a mint van, ugy törvényerőre emelkedik: csak theor iában felel meg ama nagy célnak, melyet kitűzött, de gyakorlatban ne m; s igy ha majd annak végrehajtása megkezdetik, kénytelen lesz a kormány, ha a törvényhozás útján egyelőre nem is, de mindenesetre rendeleti úton pótolni azon hiányokat, melyek megszüntetésére most nemcsak alkalom van, hanem az, tulajdonkép a jelen törvény keretében való megoldásra is tartozik. Ezen hiányok közül most csak azt emiitjük fel, hogy a törvényjavaslat 26. §. és 37. §. b) pontja csupán ugy intézkedik, hogy az új betétek tervezetét és a helyszíni eljárást csak telekkönyvvezető, vagy segédtelekkönyvvezető, valamint majd az új betétek végleges szerkesztését is egy biró és telekkönyvvezető, illetőleg segédtelekkönyvvezető végezheti. * Későn érkezett a közlemény, de azért egész terjedelmében adjuk; mert általánosságban az ügynek használhat. Szerk. Szerintem a 26. §. következőkép lenne módosítandó: »A telekkönyvi hatóság, az előző (25. ) §-ban érintett munkálatok vétele után, a tervezet elkészítése végett rendszerint egy telekkönyvvezetőt vagy segédtelekkönyvvezetőt küld ki, de szükség esetén ezen, ugy a helyszíni eljárás, valamint a betétek végleges szerkesztésének teljesítésére, telekkönyvi vizsgát tett oly írnokot is rendelhet ki, kinek megbízhatósága és szakképzettsége ellen kifogás nem tehető s egyidejűleg a telekkönyvi hatóság, az illető pénzügyi hatóságot, az adókataszteri közeg kirendelése végett is megkeresi Mert, bocsánatot kérek, vannak ügyvédek, birók, telekés segédtelekkönyvvezetők, ugy, mint minden szakvizsgát igénylő állást elfoglaló emberek, kik csak azért viselik a címet, mert kinevezve vannak, de a schablonszerű teendőkön kivül, a szorosan vett alapos képzettséggel nem bírtak, s igy ha magukra hagyatva, nehéz feladatnak önálló megoldására utaltatnak, azt vagy nem képesek teljesiteni, vagy hiányosan, vagy pedig késedelmesen teljesitik. S ebből előáll egyrészt az a körülmény, hogy a törvénynyel a kitűzött cél elérve nem lesz, másrészt pedig, ha késedelmes az eljárás, a kincstárnak szükségtelen költség okoztatik. Fő dolog tehát az, hogy ezen — méltán nagyfontosságúnak mondható törvény végrehajtása, oly szakképzett közegekre bizassék — ha nem kinevezett telek-könyvvezető, vagy segédtelekkönyvvezető is — kik annak legapróbb részletét is felölelni képesek; mert csak igy lehet ezen különben is nehéz feladat megoldását célzó törvénynek, a mostani telekjegyzőkönyvek zilált állapotára és a birtokviszonyokra jövőben üdvös befolyása és eredménye. Hiába van a jó törvény, ha rosszul van végrehajtva. De még igen szükséges volna a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatban megoldani ama szintén nehéz kérdést is, hogy az urbéri birtok el darabolása és szervezése iránt fennállott korlátozásokat eltörlő 1871. évi LM. t. -c. 55., 56. és 57. §-ainak rendelkezése alapján, a volt urbéresek javára, ezeknek birtokarányához képest, a volt földesurakbirtokaiból kihasított és azoktól elkülönített erdő- és legelő, illetőségekkel mi történjék ? mert azok most az illető községeknek, mint jogi személyeknek képezik telekjegyzőkönyvi tulajdonát és melyek ezenkívül némely községben az egyes volt urbéresek tjkvi birtokaihoz is, helyrajzi szám nélkül, csupán csak sorszám alatt vannak bejegyezve, hivatkozással a községi telekjegyzőkönyv illető számára; igy: I. 1/4 telek, 1-től 7 sorszám alatt; »Ide tartozik a 15. sz. tjkvben foglalt erdő és legelőből aránylagos illetőség<; ezen bejegyzés a 7-ik sorszámot képezi helyrajzi szám nélkül. De vannak községek, hol a községi közös erdő és legelő, az egyesek telekjegyzőkönyvi birtokainál — mint fent — nincs kitüntetve. Más községekben pedig az erdő és legelő egészben, vagy részben, már az illető községi birtokosok között fel is osztatott, a nélkül, hogy a hivatkozott törvény 42., 44. és 45. §-aiban körülirt eljárás és a tjkvi elkülönítés megtörtént volna.