A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 23. szám - A csődbeli megtámadási jog és a végrehajtási törvény

90 A JOG. illetősége megállapítandó azon keresetre nézve is, mely az igazolt fizetéseket tanúsító nyugta kiszolgáltatása iránt indíttatott. A budapesti X. ker. kir. járásbíróság-: O. Jánosnak — özv. B. K. Mária ellen 4,518 frt 18 krról szóló nyugta s törlési engedély kiadatása iránt támasztott sommás kereseti ügyében 1885. dec. 18. 15,152. sz. végzésével birói illetőségét leszállította; mert az A) kötvény, melyben a szabadon választandó bíróság kiköttetett, alperes által nincsen aláírva ; és mert az 1881 : LIX. t.-c. 13. §. 2. p. értelmében csak oly ügyekben köthető ki a szabadon választható sommás bíróság, melyek tárgyát készpénzkövetelés vagy azt helyettesíthető ingóság képezi; mi itt nem forog fenn. A mag-y. kir. itélö tábla: megváltoztatta s a járásbíróság illetőségét megalapította. Mert a kereset a tárgyalás során C, D. alatt becsatolt okiratokra teljesített fizetéseket igazoló nyugta kiszolgáltatása iránt indíttatott; minthogy pedig a peres felek a C. alattiból felmerülhető minden peres kérdésre nézve magokat a választott sommás bíróság eljárásának alávetették: másrészt pedig a kereset tárgyát nem képezi oly követelés, mely az eljárásra nézve külön ügybirósághoz utasíttatott: ennélfogva, stb. (1886. jan. 20. 55,337. sz a.) A kereset idöelöttiségének kifogása — főleg sommás eljárásban — nem vehető birói figyelembe akkor, ha azon határidő, melyre alperes teszi a követelés esedékességét, a kereset beadása után ngyan, de a szóváltások befejezése előtt lejárt. A mohácsi kir. járásbíróság: Ha felperes leteszi a főesküt, hogy a kereseti 600 frtot alperesnek el nem engedte, s ez iránti kereseti jogáról le nem mondott, s hogy ezen lemondás folytán alperestől 8'/a hónapon keresztül, 1880. szeptember elejétől 18ísl. évi május közepéig lakást és tartást nem kapott, ez esetben köteles K . . . . Mihály első rendű alperes 600 frt tőkét és 87 frt perköltséget felperesnek megfizetni. Továbbá, ha felperes leteszi a főesküt, hogy a kereseti 600 frt követelés kamatja fejében alperestől 1880. évben 120 liter fehér bort, 15 liter pálinkát, 1 db. 2 akós és 1 db. V4 akós hordót 34 frt 35 kr. értékben nem kapott, ez esetben köteles alperes még a 600 frt töke után 1880. ápril l-ig járó 6% kamatot is fizetni, ellen esetben a tőke, esetleg kamat iránti keresetével elutasittatik. Alperes viszonkeresetével ezúttal elutasittatik. Indokok: A kötvény tartalma, ugy az aláírás nem tagadtatván,^a magániratokat kötelező erejűnek kellett venni, a felmondás pedig közjegyzői okirattal és postai vevénynyel igazoltatott. A töke elengedése ugy a kamatok fejében történt kielégítésre nézve, felperesnek eskü lévén ajánlva s elfogadva, attól feltételesen kellett Ítélni. Alperes viszonkeresetével ezúttal elutasítandó volt, mert nem ugyanazon jogalappal bír, mint felperes keresete. (1883. február 12 én 786. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: Az első bíróság ítélete első rendű alperest viszonkeresetével külön perre utasító részében indokainál fogva helybenhagyatik, egyebekben azonban megváltoztatik és felperes keresetével ezúttal elutasittatik. Indokok: A kereset alapjául vett A) alatt eredetben csatolt kötelezvény szerint a 600 frt kölcsöntőke visszafizetése 3 havi felmondási időhöz köttetett; minthogy pedig felperes ezen felmondás eszközlését illetőleg a felmondásról szóló tanúsítványnak alperessel történt közlését a kir. táblának 20,446/84. sz. alatt kelt e részben utasítást tartalmazó határozata ellenére sem bizonyította, a mennyiben a 346/85. sz. alatt csatolt feladó-vevény a tanúsítvány feladását sem, de annál kevésbbé igazolja annak alperes kezéhez jutását, ez okból a kereseti követelés felmondottnak tekinthető nem lévén, felperest idő előtt indítottnak bizonyult keresetével elutasítani kellett. 1885. évi szeptember hó 29-én 13,867. sz.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete megváltoztatik és a másodbiróság a peres ügy érdemleges elbírálására utasittatik. Inndokok: Mert a kereset-levél alperesnek 1883. évi deczember hó 24-én kézbesittetett, a perbeni utolsó tárgyalási határidő pedig 1885. évi február hó 12. napjára tüzetett ki, következőié0' a kereset-levél kézbesítése és az utolsó tárgyalási határidő között egy évnél több idő folyt le, a felmondást pedig a kereset-levél kézbesítése pótolván, a követelés tárgya, a per befejezése idejében már lejártnak volt tekintendő, mihez képest a per érdemleges elbírálása vált szükségessé. (1886. ápril 16-án. 1,289. sz.) Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. A kereskedelmi törvéuy 218—221. §-ai szerint, melyek a 240 §. szerint a szövetkezet ellen is alkalmazandók, nem az igazgatóságot, hanem az igazgatóság tagjait lehet rendbüntetéssel sújtani, miből önként következik, hogy akkor, midőn pénzbírság kiszabásnak esete forog fenn, annak fizetésére nem az igazgatóságot, hanem az igazgatóságnak névszerint megnevezendő tagjait lehet és kell kötelezni. A székesfehérvári kir. törvényszék: Tekintve, miszerint a Szt-Mihály-Zichyfalvai kölcsönös népsegélyzö-egylet igazgatósága a m. é. 9,325/85. számú végzésnek csak annyiban tett eleget, hogy a m. évi II. és III. negyedben be- és kilépett tagokról a kimutatásokat helyettesítő jelentéseket beterjesztette, a 2,871., 4,143., 4,219., 6,050., 8,665 számú m. évi végzésekkel sürgetett s még az 1885. évi január havában beterjeszteni kellett betüsoros névjegyzéket pedig, a 9,3'^5/85. a. végzésben kitűzött idő és következmény alatt, máig sem terjesztette be, ugyanazért a nevezett szövetkezet igazgatósága a tn. kir. államkincstár részére 15 nap alatt, végrehajtás terhe alatt lefizetendő, 50 frt pénzbirságban elmarasztaltatik és felhivatik, hogy újabbí 100 frt pénzbírság terhe és 15 nap alatt, az 1883. évi január havi betüsoros tagnévjegyzéket terjeszsze be. A budapesti kir. itélö tábla: Tekintve, hogy a keres kedelmi törvény 218—221. §-ai szerint, melyek a 246. §. szerint a szövetkezet ellen is alkalmazandók, nem az igazgatóságot, hanem az igazgatóság tagjait lehet rendbüntetéssel sújtani, miből önként következik, hogy akkor, midőn pénzbirság kiszabásnak esete forog fenn, annak fizetésére nem az igazgatóságot, hanem az igazgatóságnak névszerint megnevezendő tagjait lehet és kell kötelezni: a kir. itélö tábla az elsőbiróság végzését megsemmisíti s ugyanazon bíróságot utasítja, hogy a mennyiben pénzbirság kiszabásának esetét látja fenforogni, az igazgatóságnak névszerint megnevezendő tagjai ellen hozzon újabb határozatot. (1886. márc. hó 22-én 1,381. sz.) Ha vasúton való szállítás esetében a kikötött szállítási idő meg nem tartása által okozott kárért bizonyos összeg állapíttatott meg, ugy a szállítás elkésésén felül még a vasúti üzleti szabályok 70. §-a értelmében az is igazolandó, hogy a késedelenráltal tényleg és milyen kár történt.* A budapesti VI—VII. ker. kir. járásbíróság-, mint kereskedelmi bíróság-: Dr. Fuchs Mór ügyvéd által képviselt R. Adolf és fia utóda és dr. Zsigmondy Jenő ügyvéd által képviselt osztrák-magyar államvasut-társaság elleni 50 frtos ügyében. Felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok: Felperes a vasúton való szállítás folytán a kikötött szállítási idő megtartása által okozott kárért 50 frtot követel, előadván, hogy a rendes időben való szállításhoz kötött különös érdekét emez összegben vallotta be, mely bevallás valóságát alperes nem is tagadta. Azon körülmény, vajion az árúk a felperes részéről vitatott, avagy az alperes által beismert késedelemmel szállittattak-e ? tekintve, hogy az alperesi üzleti szabályok 70. §-ának a) pontjában kitüntetett maximalis időt a késedelem alperes beismerése szerint is meghaladja, jelen per elbírálásánál nyomatékkal nem bír. Döntő itt csupán az, vájjon a késedelmes szállítással okoztatott-e felperesnek tényleges kár, mert az alperesi üzletszabályok 70. §-ának a) pontjában meghatározott összegnél, vagyis a szállítási díj felénél magasabb kártérítési összeg csak az esetben követelhető, ha a valóságos kár bizonyittatik, mely azonban ily esetben is a kikötöttnél magasabb összegre jelen esetben 50 frtra nem terjedhet. Minthogy pedig felperes azt, hogy a szállítás elkésése miatt tényleges kárt szenvedett volna, nem is állította; minthogy továbbá azt, hogy az üzletszabályzat hivatkozott §-nak a) pontjában felajánlott összeggel megkináltatott, beismerte, ez okokból a csak állítólag elmaradt * A magy. kir. Curia ezen elvet már az 18 ,"8. évi 4,302. sz. ítéletével kimondta és azóta következetesen alkalmazza is. A kir. tábla ugyanazon nyomon jár. A szerk.