A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 22. szám - A magyar határőrvidéki házközösség megszüntetése tekintetében alkotandó szabályrendelet

88 A JOG. beszámíttatni kívánt összegek a végrehajtatónak, avagy bele- I egyezésével másnak azon célból fizettettek volna, hogy azok az I itt kérdéses követelésnek a végrehajtató akarata szerinti törlesz- I tésére szolgáljanak, de nem bizonyittatott az sem, hogv a | kiadásokként emiitett összegek tényleg kiadva is lettek volna, másrészt mivel a 3. s 4 /. alatti magánbizonyitványok arra nézve, hogy a végrehajtató fél felmentette volna B. Sámuelt a kir. közjegyzői okirat szerint elvállalt készfizető kötele ettség alól, okirati bizonyítékot nem képeznek, miután azok nem a végrehajtató fél által lévén kiállítva, ellene az 1868. évi L1V. t.-c. 166. s 167. §-ai szerinti bizonyi tó erővel nem birnak s azok csak a kiállító tanúskodása által lehetnének esetleg bizonyító erőre emelhetők, de e részben a tanubizonyitás az 1874: XXXV. t.-c. 117. § a által ki van zárva, az ugyanezen szakasz szerinti főeskü pedig oly okiratok valódiságának bizonyítására, melyek nem a végrehajtó fél, hanem harmadik személyek, mint tanuk által állíttattak ki, alkalmazást nem nyerhet, ekként tehát az sincs kimutatva, hogy a kötelezett- | ség a kir. közjegyzői okirat keletkezte után akár egyik, akár j másik végrehajtást szenvedőt illetőleg részben, vagy egészben elenyészett volna, stb. (1885. oct. 26. 2,410. sz. a.) A magy. kir. Curia: A felebbezés, helyesebben felfolyamodás visszautasittatik. Mert azon végzések, melyek ellen a harmadbirósághoz intézhető felfolyamodásnak helye van, az 1881 : LIX. t.-c. 59. §-ában tüzetesen kijelöltetnek. A 32. §. 3. pontjában felsorolt és megelőző tárgyalás alapján hozott végzések ellen pedig, ha a másodbiróság az elsöbiróságnak végzését helybenhagyja, a 46. §. szerint további felebbezésnek helye nincs ; ugyanezen elv van kimondva az 1881: LX, t.-c. 97. s 168. §-aiban is, melyekben jóllehet az igényperek és végrehajtás megszüntetése ' iránti keresetek ítélet által döntendők el, ugy a 119., 199., 217., illetőleg 222. s 257. §. végzéssel elintézendő ügyekben sem enged a törvény a másodbirósági helybenhagyó határozatok ellen további felebbvitelt; tekintettel tehát arra, hogy a kir. közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtás ellen beadott kifogások tárgyalása után hozott, az 1874: XXXV. t.-c. 119. §-ához képest a perrend szabályai szerint perorvoslatokkal megtámadható végzések elleni felebbvitelre nézve a fennebbi törvények különös rendelkezést nem tartalmaznak, azoknak hasonlatosságánál fogva jelen esetben, melyben a kir. ítélőtábla az eljáró kir. törvényszéknek végzését helybenhagyta, a felebbezés, helvesebben felfolyamodás, figvelembe nem vétethetett, stb. (1886. febr. 24-án 604. sz.) Két udvar között álló kerítés országos szokásnál fogva azé, a Kinek telkére a kerítés eresze kalapjának csepegője esik. (A m. kir. Curia 18S6. április 1-én 298. sz.) Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. Az árúknak a vasúttársaság által elkésetten történt kiszolgáltatása miatt indítandó keresetek egy esztendő alatt évülnek el, mely elévülési idő a tényleges kiszolgáltatás napjával veszi kezdetét és felszólamlások által sem ki nem terjeszthető, sem félbe nem szakitható. (1875 : XXXVII. t.-c. 390., 410. §§.) Az érsekújvári kir. járásbíróság, mint kereskedelmi bíróság-: Dr. Teller Dávid ügyvéd által képviselt G. Jakab felperesnek, dr. Zngmondy Jenő ügyvéd által védett osztrák-magyar államvasut-társaságnak 73 frt 46 kr. o. é. kár követelése tárgyában következőleg ítélt: Felperes 73 frt 46 kr. o. é. kárkövetelésével elutasittatik, stb. Indokok: Felperes a tárgyalás folyama alatt beismerte, hogy az állítólag téves helyre szállított árú 1883. év jan. hó 8-án lett felperesnek kiszolgáltatva; jelen kártérítési kereset pedig 1884. évi jan. hó 19-én nyújtatott be. Minthogy az árúkiszolgáltatás napjától a kereset benyújtás napjáig egy é\ elmúlt, a keresk. törv. 390. §-a értelmében felperesnek kereseti joga elévült, az többé nem érvényesíthető. Felperes azon kifogása pedig, hogy 1883. év február hó 17-én kelt levelével, melylyel kárigényét bejelenti és az osztrák államvaspálya igazgatóságát kártérítésének kifizetésére felhívja, az elévülési határidő megszakittatott s ezen levél keltétől számítandó az egy év, helyt nem foghat, mert a hivatok 390. §. határozottan rendeli, hogy az árúnak tényleg kiszolgáltatása napjától veszi kezdetét az elévülési határidő, ezen naptól pedig egy év alatt keresete nem adatott be, igy felperest elévült keresetével elutasítani kellett. A budapesti kir. itéló tábla: Az elsőbiróság ítélete az abban felhozott indokoknál fogva és tekintve, hogy a kereskedelmi törvény 390. §-nak a kereset elévülésére vonatkozó határozatai , ugyanazon törvény 410. §-a értelmében a fuvarozók tekintetében is alkalmazandók, helybenhagyatik. (3,274/885. v.) Ha nem közvetlen a váltószöveg alatt, nmem előbb az elfogadó neve és csak ez alatt van helyezye a kibocsátó aláírása, ugy ily idegen váltó nem tekintethetvén váltónak, váltóeljárás alapját sem kéj) tűzheti* A budapesti kir. kereskedelmi és váltdtürvényszék (1885. oct. 12. 48,888. sz.): Dr. Misner Ignác ügyvéd által képviselt K. Dávid felperesnek, Sik Sándor ügyvéd által képviselt F. Izrael és F. Guttmann alperesek elleni 733 frt 01 kr. váltótőke és járulékai erejéig indított váltóperében következő ítéletet hozott: Az 1885. évi július 22-én 37,195. sz. a. hozott sommás végzés hatályának fentartása mellett tartoznak alperesek az 1-85. évi június 16-án 1,500 frtról és 203 frt Ol krról, összesen 1,703 frt 01 kr. kiállított két váltó alapján mint elfogadó, illetve kibocsátó, a kereseti 733 frt 01 kr. váltóhátralék összeget felperesnek megfizetni, stb. Indokok : Az A. és B. alatti váltók F. Izraelre lévén intézvényezve, miután II. r. alperes nem is állítja, hogy a váltóknak általa történt aláírása alkalmával az intézvényezetti címzet a váltókon látható alakban kitöltve nem lett volna és miután a váltók I. r. alperes által elfogadói minőségben vannak aláírva, kétségtelen, hogy II. r. alperes a váltókat, mint kibocsátó irta alá s igy azon körülmény, hogy II. r. alperes neve az elfogadó aláírása alatt áll, az aláírás minőségének meghatározására befolyással nem birhat. Alperesek nem tagadják, hogy az A. és 13. alatti váltókat I. r. alperes tartozása alapján a fizetési határidő meghosszabbítása fejében adták át felperes utazó segédjének s miután a váltókat az egész 1,703 frt 01 krnyi tartozásról kiállították, azon felperesi állítás, hogy nevezett segédnek általuk adott 30 frt, ennek utazási költsége fejében adatott, valónak vélelmezendő, minek ellenében alperesek azt, hogy a 30 frtot a tartozás részlettörlesztéséül fizették, kötelességük ellenére nem bizonyították Alperesek továbbá nem tagadják, hogy midőn a kereseti követelésre felperesnek 970 frt készpénzt és egy 700 frtról szóló általuk elfogadott váltót beküldöttek, felperes őket sürgönyileg értesítette, hogy a meghosszabbítást el nem fogadja és határozottan beismerik, hogy felperes a 700 frtos váltót f. évi július 28-án tényleg visszaküldötte. Mindezekkel szemben alperesek azon kifogása, hogy tartozásukat egészen kiegyenlítették, megcáfolva lévén, a sommás végzést hatályában fentartani kellett. A budapesti kir. itelö tábla (1885. dec. 29. 6,178. sz.): Az elsőbiróság Ítélete annak indokainál fogva helybenhagyatik. A m. kir. Curia (1886. május 4. 166. sz. a.): Mindkét alsóbiróság ítélete, az azt megelőzött eljárással együtt, a váltóeljárás 37. §-a értelmében váltóbirói hatáskör hiányából megsemmisíttetik és a kereset felperesnek visszaadatni rendeltetik, stb. Indokok: Az idegen váltónak jogi természete szerint a kibocsátó az intézvényezettet arra hívja fel, hogy a váltóban kitett pénzösszeget a lejáratkor a rendelményesnek fizesse ki; hogy tehát valamely személy, kinek névaláírása a váltó előlapján előfordult, kibocsátónak tekintethessék, szükséges, hogy maga a váltó feltüntesse, miszerint a névaláírás az intézvényezetthez szóló felhivásra vonatkozik, mi rendszerint csak akkor áll be, ha a kibocsátó nevét ama felhívás alá irja ; minthogy pedig a keresethez A. alá csatolt váltón az emiitett felhívás alatt az intézvényezett F. Izraelnek névaláírása áll, a kibocsátónak állított F. Guttmannak névaláírása pedig azután következik ; ez tehát a fentiek szerint kibocsátói aláírásnak nem tekinthető ; továbbá minthogy e szerint a beperesitett váltón a kibocsátó aláírása és igy a váltótörvény 3. §-ban felsorolt egyik lényeges kellék hiányzik: ennélfogva az arra fektetett kereset váltóeljárásra tartozónak nem tekinthető ; a mennyiben pedig az alsóbiróságok részéről jelen kereset elfogadtatott és annak alapján az eljárás eszközöltetvén, Ítélet hozatott, a váltóeljárást szabályozó igazságügyminiszteri rendelet 4. §-ba ütköző oly alaki sérelem forog fenn, mely a 37. §. szerint hivatalbói figyelembe veendő és az egész eddigi eljárás megsemmisítését vonja maga után, stb. Adalék a szállítási határidő biztosításával yasutra feladott áruk elkésett kiszolgáltatásából származható igényekhez. (1875 : XXXVIÍ. t.-c. 400. §.) A budapesti VI. ker. kir. járásbíróság m. keresk. birósá"dr. Cukor Sámuel ügyvéd által képviselt B. Sándor és társa cég felperesnek dr. Zsigmondy Jenő ügyvéd által védett szab. osztr.magyar allamvasuttársaság alperes ellen beadott keresettel 57 frt