A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 22. szám - A végrehajtási eljárásról szóló törvény derogatiója

174 Á JO G. azon szerencsétlen törvényintézkedés jár, hogy a leletezöknek a leletek birságainak egy része jutalékul állapittatik meg és igy azokat állandó és folytonos kísértésnek teszi ki, hogy minél több — habár alaptalan — leletezést eszközöljenek. A budapesti központi díj- és illetékkiszabási hivatal ezen érdemes tettének azonban csak akkor lesz meg valódi eredménye, ha az illetékes körök végre-valahára átlátandják az eddigi denuncians eljárás lealacsonyító és erkölcstelenitő voltát, ha végre-valahára rászánják magukat, hogy nemcsak ezen intézkedést törüljék el, de egyúttal azt is, mely a peres eljárásban előfordult bélyegleletezéseknél kiszabott büntetésekből elengedéseket tenni egyáltalán megtiltja. A peres eljárásban felvett leleteknek birságaiból való elengedés lehetősége egyik erős correctivum lesz a leletezöknek a jutalék miatti alaptalan leletezési hajlamaik ellen. AZL új igazságügyi kormányzat — melyhez legszebb reményeink fűződnek — az egész ügyvédi kar hálás elismerésére számithatna, ha ezen bélyegmizériák orvoslására is kiterjesztené figyelmét. Az ügyvédi kar erős gyakorlati érzékével többre becsült mindig egy kis tettet egy nagy szónál. Legyen azért az uj igazságügyministernek a nagy várakozásokkal szemben bátorsága kis tettekre is. Kar társaink pedig a m i hálás elismerésünkre számithatnak, ha minél több adattal világítják meg lapunkban ama érdekes átírat tartalmának igazságát — országszerte. Dr. Stiller Mór. A végrehajtási eljárásról szóló törvény derogatiója. Irta: dr. IMLING KONRÁD budapesti kir. táblai biró. Csudálkozva kérdezi tán e címnek olvasója : hát létezik-e mái ilyen? Van-e már törvény, mely azl881:LX. t.-cikket részben megszüntette ? És én határozottan azt felelem, hogy igenis közel három év óta van oly törvény, mely az 1881 : XX. t.-c. nem ugyan egyes szakaszait helyezte hatályon kívül, de oly intézkedést tartalmaz, mely által a végrehajtási törvény több és lényeges rendelkezéseinek alapja le van rontva és mely által eme rendelkezések a törvénykezési szervezetbe be nem illeszthető, s ezért úgyszólván a levegőben függő, gyakorlatilag nem érvényesíthető üres szavakká, az ezen rendelkezések felvételénél nyilván kitűzött célok pedig el nem érhetőkké válnak. Megengedem, sőt meg vagyok győződve arról, hogy a későbbi törvény alkotásánál nem volt meg a szándék, a végrehajtási törvényen bármit is változtatni és hogy a törvényhozás nem is gondolt arra, hogy az új törvény a mar fennállóval s ennek intencióival ellentétben áll. Nyilt kérdésnek maradjon azonban: vájjon éz a törvényhozás eljárására nézve mentségnek vagy vádnak illik-e be jobban? íme bizonyítékaim azon állitásom tekintetében, hogy a végrehajtási törvény derogatiója nem tudatosan ugyan, de tényleg valóban megtörtént. Az 1881 :LX. t.-c. 37. §-a j szerint a birósági végzések elleni felfolyamodásnak csupán az ingó vagyon árverésén befolyt vételár kiadására az ingatlan árverés foganatosítására, a lefoglalt követelésnek a végrehajtatóra való átruházására, készpénz utalványozására, a marasztalás^ tárgyának a végrehajtató részére való átadására és a 35. §. szerint marasztalt kiküldött elleni végrehajtás elrendelésére van halasztó hatálya. Tüzetesen a végrehajtás elrendelése elleni végzés elleni felfolyamodás még a lefoglalt ingóságok elárverezését is gátolja. Tehát készpénzbeli követelés behajtása végett ingatlanra intéztetvén a végrehajtás, az árverésnek egyedül fogan a tositására bír halasztó hatálylyal a felfolyamodás. Az árverés foganatosításáig előforduló minden végrehajtási intézkedést el lehet rendelni és foganatosítani lehet, tekintet nélkül arra, hogy valamely megelőző bírói végzés ellen felfolyamodás van beadva is ez másodbiróságilag elintézve még nincs. E szerint bekebleztetik a végrehajtási zálogjog vagy feljegyeztetik a végrehajtási jog, dacára annak, hogy a végrehajtást rendelő végzés ellen felfolyamodás adatott be ; és a telekkönyvi hatóság végzése elleni felfolyamodás alapjául nem szolgálhat az, hogy a végrehajtást rendelő végzés is felfolyamodással lévén megtámadva, még nem jogerejű. Világos ez a 141. §-ból is, mely szerint az esetben, midőn a másodbiróság a végrehajtást rendelő végzést megsemmisítette, feloldotta vagy midőn a végrehajtási kérelmet elutasította, a végrehajtási zálogjog bekeblezése, az előjegyzés igazolása vagy a végrehajtási jog feljegyzése hivatalból törlendő, amia telekkönyvi bejegyzésnek a végrehajtást rendelő végzés elleni felfolyamodás dacára történt elrendelését és foganatosítását feltételezi. E szerint továbbá el lehet rendelni az árverést, mindamellett, hogy akár a végrehajtási végzés, akár a telekkönyvi hatóság végrehajtási zálogjog bekeblezését, előjegyzés igazolását vagy végrehajtási jog feljegyzését rendelő végzése felfolyamodással megtámadtatott s ez másodbiróságilag még el nem intéztetett. Ez ismét kitűnik a 144. §-ból is, mely szerint a telekkönyvi hatóság a végrehajtás foganatosítása tárgyában hozott végzésének a végrehajtást szenvedő részére történt kézbesítésétől számítandó 15 nap eltelte után lehet az árverés elrendeléseért folyamodni. A felfolyamodási határidő 8 napra lévén szabva, a kézbesítés után csak 15 nap elteltével lehet árverést kérni, habár a megelőző végzés ellen 8 napon belül felfolyamodás be nem adatott; és 15 nap múlva árverést kérhet a végrehajtató, habár a végrehajtást rendelő végzés vagy a telekkönyvi hatóság végzése avagy mind a kettő ellen 8 napon belül felfolyamodással megtámadtatott E szerint végre épen nem forog fen oka annak, hogy az árverést rendelő hirdetmény elleni felfolyamodás elsőbírósági elintézéséül az árverés felfüggesztessék. Sőt ily intézkedés határozottan törvényellenes, a 37. §-ba ütköző. Igaz, hogy nem lehet a hirdetményben kitűzött határnapon az árverést foganatasitani, ha addig az árverést rendelő vagy valamely más előző végzés elleni felfolyamodás másodbirósági elintézése le nem érkezik; de erre a priori felfüggesztő végzés nem szükséges, mert hiszen az ily árverés a 179. §• c) pontja alapján, különben is meg volna semmisítendő. De meg lehet tartani a kitűzött határnapon az árverést, ha az ezt rendelő vagy más előző végzés elleni felfolyamodásnak a másodbiróságnál eredménye nem lett és az ebbeli végzés még a kitűzött árverési határnap előtt érkezik az eljáró bírósághoz; és ez természetesen meg volna hiúsítva, ha már előre kijelentetett, hogy a kitűzött határnapon az árverés, az ezt rendelő végzés elleni felfolyamodás folytán meg nem fog tartatni. Ezekből egyrészt az következik : követelés behajtása végett ingatlanokra esetében a végrehajtást rendelő végzés a másodbiróságnál korántsem oly ügy, fogva különös sürgős elintézést igényelne. Mert addig, míg a végrehajtást rendelő végzés folytán a telekkönyvi hatóság a végrehajtási zálogjog bekeblezését elrendeli, a mig az ebbeli végzés kiadatik, a végrehajtást szenvedőnek kézbesittetik és ennek megtörténtétől számítva 15 nap lefoly, a mig hogy készpénzbeli intézett végrehajtá's elleni felfolyamodás mely természeténél