A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 21. szám - A magyar börtönügy fejlődési története a jelen század kezdetétől. 4. r. - Az új igazságügyminiszterről

16(5 A JOG. Az új igazságügyminiszterről. I. Életrajzi adatok. Fabiny Theofil született 1822-ben, október 11-én Pesten. Atyja, Fabiny János, a pesti magy. tud. egyetemnél a szemészet rendes tanára volt, ki egyszersmind a pesti ág. evang. bitvallású egyház iskoláinak felügyelői hivatalát is viselte. Fabiny Theolil első oktatását a szülői háznál nyerte, az elemi és gymnasialis tanulmányokat azonban a pesti ág. evang. egyház iskoláiban; a bölcsészeti tanfolyamot és a joginak egy részét a pesti egyetemen végezte. A jogi tanfolyam utolsó éveit Eperjesen, az akkori, országos hirrel biró tudós jogász, Csupka András tanár előadásait hallgatva, az ottani collégiumban töltötte. Az ügyvédi vizsgát letévén, 1845-ben Pestmegye tiszteletbeli alügyészévé neveztetett ki; majd rendes ügyész lett. 1850-ben pestmegyei törvsz. biró, 1851-ben pestvárosi járásbiró, 1854-ben orsz. főtörvényszéki- és 1860-ban legfőbb itélőszéki biró. A kir. hétszemélyes táblának 1861. január hóban történt visszaállítása alkalmából ennek bírája, 1869-ben a kir. semmitőszék felállításakor ennek birája ; 1873-ban a budapesti kir. tábla alelnökévé és 1880-ban május 2-án a magyar kir. Curia legfőbb itélőszéki osztályához tanácselnökké neveztetett ki. A szép jogi carriére mellett egyházának is igen fontos és magas tisztségeit töltötte be. Volt a pesti magyar-német közös egyházak felügyelője és a bányakerületi pénzügyi bizottság elnöke. Az 1862. év elején tartott egyházi tisztújítás alkalmából az egyházi közös felügyelői állomásra szintén Fabiny Theofil, akkori szeptemvir lön megválasztva s mint ilyen, igen áldásosán működött. Továbbá az 1866. évi kerületi közgyűlés által a bányakerület vagyonát kezelő pénzügyi bizottság elnökévé választatott meg és 1868-ban a budapesti esperesség felügyelőjévé lett. 1880-ban, október elején pedig bányakerületi felügyelői állását foglalta el. Zsedényi s Radvánszky Antal báró halála után a magyarországi ág. evang. egyház egyetemes felügyelőjévé kandidálták, de Prónay Dezsővel szemben kisebbségben maradt. Mint egyházkerületi felügyelő, a főrendiház tagja s mivel az egyházkerületi felügyelőség nem összeférhetlen a miniszterséggel,alkalmasint továbbra is gyakorolni fogja főrendiházi tagságát s nem lép fel képviselőnek, a mihez nincs is most üres kerület. II. Fogadtatás az országgyűlési pártklubban. Az országgyűlési szabadelvű párt f. hó 18-án értekezletet tartott. Vizsolyi elnök az értekezletet megnyitván, meleg szavakkal üdvözli a párt körében megjelent Fabiny Theofil minisztert. Az elnök szavaira lelkesült éljenzés üdvözlé a TÁRCÁÉ A magyar börtönügy fejlődési története á jelen század kezdetétől.* Irta : Dr. LÁSZLÓ ZSIGMOND, igazságügyminiszteri tanácsos Budapesten. — A »Jog« eredeti tárcája. — (Negyedik közlemény.) A büntetőtörvényköny, mely 1878-ban jött létre és 1880. szept. 1-én lépett életbe, végre egy büntetési rendszert hozott be, mely a büntetés végrehajtása tekintetében az ir progressiv rendszer alapján áll. A következőkben röviden előadjuk ezen törvénynek főrendelkezéseit, a mennyiben a szabadságvesztés büntetésre vonatkoznak : I. A magyar büntetőtörvény 20. §-a büntettek és vétségek esetére a szabadságvesztés büntetések következő fajait állapítja meg : államfogház, fegyház, börtön és fogház. (Kihágásokra, melyek rendőri bíróság előtt tárgyaltatnak, az 1879. évi XL. t.-c. értelmében elzárás alkalmaztatik.) Allamfogház az úgynevezett politikai büntettek és vétségeknél, továbbá a párbaj vétségénél és némely sajtóvétségnél alkalmaztatik és pedig 24 órától 15 évi tartamban. Teljesen megfelel a custodia honestának, a mennyiben ezzel — kivéve a szabadságvesztést és bizonyos házirend betartását — semmiféle kényszer nem jár. A fegyház, börtön és fogházbüntetésre a törvény következő rendelkezéseket tartalmaz : * Az előbbi közleményeket lásd a >Jog« f. évi 12., 13. és 15. számaiban. minisztert, melynek lecsilapultával Fabiny igazságügyminiszter emelt szót s a párt tagjainak barátságába ajánlá magát és támogatásukat kérte. III. Búcsú a kir. Curiától. Az újonnan kinevezett igazságügyminiszter, Fabiny Theofil, f. hó 18-án, reggeli 10 óra előtt a Curián megjelenve, először a III. büntetőtanácstól, melynek elnöke volt, vett szívélyes búcsút. Azalatt a nagy teremben gyűltek össze a kir. Curia elnökei és birái, hol felolvastatott az új igazságügyminiszter által irt meleghangú bucsúzólevél, melyben Fabinyi volt biró társai szives emlékébe ajánlja magát. Fabiny Theofil a díszterembe lépve, volt biró társai által harsány éljenzéssel fogadtatott. Ennek lecsillapulta után az igazságügyminiszter volt tiszt- és biró társaihoz fordulva, egy nagyhatású beszédben kifejté, hogy azon száraz sorok, melyekkel Írásban fejezte ki búcsúját egy körtől, melyhez eddig tartozott, korántsem fejezhetik ki szive érzelmeit a maguk valóságában és nagyon köszöni, hogy alkalma nyilt még személyesen találkozni az egész testület összes tagjaival. Kijelenté, hogy a tisztelet és hála kedves emlékeit viszi magával e helyről. A tiszteletet, melyet ezen legfőbb bírósági testület tagjai tudományos és gyakorlati képességük, ügybuzgalmuk és kötelességérzetük önként gerjeszt, a hálát azon folyton tapasztalt jó indulat miatt, melyet minden egyes tagja a kir. Curiának irányában tanúsított. Kérte volt tiszttársait, hogy jó emléket tartsanak fel neki sziveikben. A beszéd lelkes éljenzéssel fogadtatott, mire Perczel Béla, a Curia elnöke, szép beszédben a Curia élénk sajnálkozását tolmácsolta a Fabiny távozása által őt ért veszteség fölött, a mit csak az öröm ellensúlyozhat, hogy ő Felsége kegye az igazságügyek vezetését épen ö reá bizta. Végül a Curia szerencsekivánatainak adott meleg kifejezést. Az éljenzés lecsillapultával, mely ezen beszéd után felhangzott, az igazságügyminiszter minden egyes bírótól kézszorítással szívélyes búcsút vett. A nagy teremből kijövet, Fabiny előbb Tóth Bódogh curiai titkártól vett meleg búcsút, aztán a tanácsjegyzőknek mondott köszönetet tanácselnöksége mellett tanúsított fáradozás és ügybuzgalmukért. IV. Búcsú a királyi táblától. A kir. tábla f. hó 19-én délelőtt 11 órakor Míha jlovics Miklós elnöklete alatt te'jes ülést tartott. Dr. Venczel Tivadar előadó felolvasta F'abiny Theofil igazságügyminiszter levelét, melyben tudatja a kir. táblával kineveztetését. Meleg szavakban emlékezik meg életének azon időszakáról, melyben 1873. nov. 17-től 1880. évi május 18-ig a királyi táblán a nagyérdemű és lankadatlan buzgalmú testületnek tagja volt és kéri egykori birótársai támogatását és bizodalmát. A fegyház és börtönbüntetés csak büntettek, a fogház csak vétségeknél alkalmaztatik. (20. §.) A fegyház életfogytiglani vagy határozott időtartamú; a határozott időtartamú leghosszabb tartama 15 év, legrövidebb tartama 2 év. (22. §.) A börtönbüntetés leghosszabb tartama 10 év, a legrövidebb 6 hó. (24. §.) A fogházbüntetés 5 évig terjedhet, a legrövidebb tartatna 1 nap. (25. §.) A fegyházbüntetés országos fegyintézetekben haitatik végre. (-'8. §•) A fegyházbüntetésre elitélt, a fegyházba bevezetett és az igazgatóság által kijelölt munka teljesítésére kényszeríttetik. A 3(). §-ban meghatározott időben éjjel-nappal, különben pedig csak éjjel magánzárkában őriztetik. Minden fegyenc fegyházi ruhát visel, a fegyencekre előirt szabályok szerint élelmeztetik, ezen szabályoknak, valamint a házi fegyelemnek alá van vetve. A fegyházon kívül csak közmunkákra és csak akkor alkalmazhatók a fegyencek, ha más munkásoktól való elkülönítésük lehetséges. (29. §.) Minden fegyenc a büntetés kezdetén magánzárkába helyeztetik és ha 3 évig vagy ennél hosszabb fegyházra Ítéltetik: egy évig, a 3 évnél rövidebb időre e 1 i t é 11 pedig büntetési tartamának egy harmadrésze alatt éjjel és nappal telj c s en el k ü 1 öni tv e m ag á n z á r k á ban őrizteti k. Az elkülönítés csak a fegyházak rendszabályaiban meghatározott látogatás, az istentisztelet és a szabad levegőn való tartózkodás által zavartatik meg. A magánzárkában lévő, a neki kiadott munkát a zárkában végzi. (30 §.) A szabadlcvegőn való időzésre a fegyencnek naponta egy óra adandó. (31. §.)