A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 20. szám - A büntető eljárás kézikönyve. 2. r. [könyvismertetés]

80 A JOG. és T. Éva elleni bűnvádi ügyben): Vonatkozással a napló XXI. szám alatti vizsgálati jegyzökönyvek általános részeire megjegyeztetik, hogy a nőnembeli tanuk személymeghatározásához csak azok hajadon vagy férjes állapotának megjelölése tartozik; ellenben annak megemlítése, hogy azon nők megesettek legyenek, az általános kérdések keretén kivül esik. *Ügyvédi rendtartási ügyekben. Annak megállapítása nélkül, hogy forog-e fen a fegyelmi törvényekbe ütköző cselekmény a kártérítési kereshetőség megállapítására nézve, bírói határozatot hozni nem lehet. A szegedi ügyyédi kamara mint fegyelmi bíróság: N. J. kamarai tag időközben történt elhalálozása folytán ellene a további fegyelmi eljárás beszüntettetik; a fegyelmi biróság által azonban megállapíttatik, hogy nevezett néhai N. J. F. 1. budapesti bejegyzett czég kárára az 1874 : XXXIV. t.-c. 69. §-ának C) pontja alá eső fegyelmi vétséget elkövette s az ez által okozott károkért hagyatéka felelős. Mert: Megállapítandó volt panaszlott ellen a fegyelmi vétség tényálladéka s ekként az okozott károkért való felelőssége, mert mig egyrészt az előiratokból kétségtelen, hogy panaszlott F. I. budapesti kereskedővel közvetlen megbizási viszonyban nem állott, hanem csak mint annak ügyvéde F. I. helyettese működött a G. I. elleni csődtömegben, addig másrészt beismerése szerint is kétségtelen, hogy a szegedi kir. törvényszék 10,441/1882. számú határozatát, melylyel panaszos cég jelentékeny költségekben lön marasztalva, egyenes utasítására sem appellálta. Nem változtat e tényálláson a panaszlott által felhozott azon körülmény, mely különben igazolva, de még valószínűsítve sincs, miszerint panaszlott a kérdéses határozatot F. I. budapesti kereskedőnek megküldötte volna, mert ily természetű ügyekben az egyenes megbízó kikerülése oly jelentékeny joghátrányokkal járhat, melyektől ügyfelét óvni az ügyvédnek mindenkor kötelessége. Nem menti panaszlott eljárását azon körülmény sem, miszerint a kérdésben forgó végzést appellálni jogi meggyőződésével ellenkezett, s hogy arra költséget nem kapott, mert mig egyrészt neki mint helyettesnek vagy megbízója utasítását kellett volna követni vagy a megbízástól lemondania, addig másrészt a G. I. elleni csődügy egész folyama alatt helyettesitvén F. I. budapesti ügyvédet, az összeköttetés állandóságánál fogva is költségei megtérítésére számithatott vagy a mennyiben előleg nélkül dolgozni nem akart, szintén módjában állott volna a megbízástól kellő időben s a fél joghátránya nélkül lemondania. A m. kir. Curia : A szegedi ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának fenti keletű és számú határozata, a mennyiben néhai N. J. ügyvéd ellen a fegyelmi eljárást, annak közbejött elhaláTozása miatt megszüntette, helyben hagyatik; a mennyiben azonban kimondotta, hogy nevezett elhalt ügyvéd az 1874: XXXIV. t.-c. 69. §-a C) pontja alá eső vétséget elkövette s az ez által okozott károkért hagyatéka felelős, a fenti határozat megváltoztatik s a fegyelmi eljárás ez irányban is megszüntettetik. Mert: A fegyelmi eljárás véglegesítése nélkül a fegyelmi vétség meg nem állapitható és ki nem mondható, annak megállapítása nélkül pedig, hogy forog e fenn a fegyelmi törvényekbe ütköző cselekmény vagy nem forog: a kártérítési kereshetőség megállapítására nézve is ez uton birói határozatot hozni nem lehet; minél fogva ezen a fegyelmi panaszszal megtámadottnak már csak hagyatéka ellen irányult követelésnek, mely a fenforgó körülmények közt csakis polgári perutján volna elbírálható, fegyelmi uton való elintézésére nézve a panaszló fél kéretének hely adható nem lévén, a panaszlott néhai ügyvéd ellen a fegyelmi eljárást ez irányban is meg kellett szüntetni. (1886. márczius 27. 170/1886. fegy. szám.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási biróság. Külföldiek és általában külföldi lakosok által Magyarországon elhelyezve levő tőkéik ntán élvezett kamatjövedelem Magyarországban tökekamat adóval meg nem róvható. A zempléiimegyei kir. adófelügyelő: A szász-meiningeni német jelzálogbanknak Weinberger Dávid imreghi lakosnál levő 100,000 frt tőkéje után, mely összeg, mint a nevezett bank által eladott birtok vételára van adós birtokaira bekebelezve akként, hogy a tőketörlesztés mellett kamatok fejében 3%-tóli kamat fizettetik, tekintettel a már törlesztett tőkerészletre : 1883. évre 100,000 frttól 3<V0-al ........ 3,000 frt 1884. évre 94,000 frtról 3° 0-al . . 2,820 frt Összesen: 5,820 frt kamatjövedelem után 582 frt tőkekamatadót állapított meg. (1884. április 8-án 10. lajstr. sz.) A zemplénmegyei közigazgatási bizottság: Miután a szász-meiningeni német jelzálogbank köztudomás szerint magyarországi ingatlan birtokos s igy a tőkekamat s járadékadóról szóló 1875. évi XXII. t.-c. 1. §-a alapján ily cím alatti adómentességhez igénye nem lehet, a terhére kivetett s mennyiségére nézve nem kifogásolt 582 frt tőkekamatadó fentartásával felebbező indokolatlan felebbezésével elutasittatni határoztatott. (1884. évi szeptember hó ll-én 8,388. sz.) A kir. pénzügyi közigazgatási biróság: A zemplénmegyei közigazgatási bizottság 1^84. évi szept. ll-én 8,388. sz. a. kelt határozatát megváltoztatja és a felebbezőre kivetett 582 frt tőkekamatadónak teljes törlését elrendeli. Indokok: Az 1875. évi XXII. t.-c. 1. §-a 1-ső bekezdésének világos és határozott rendelkezése szerint tőkekamat és járadékadó csak azok után a kamatjövedelmek után fizetendő, melyeket »az ország valamely lakosa« (legyen az egyén vagy erkölcsi személy) élvez. Tehát oly egyén vagy erkölcsi személy, a ki az országnak nem lakosa, az idézett törvényszakasz értelmében tőkekamatadó fizetésre itten nem kötelezhető. Hogy a törvényhozás érintett intézkedése másként nem értelmezhető, kétségtelenül kitűnik a hivatolt törvényszakasz 2-ik pontjának rendelkezéséből, a mely szerint az ország valamely lakosának nemcsak a belföldön, »hanem a külföldön kölcsönadott tőkéiből folyó' jövedelme is itt vonandó tőkekamatadó alá«, a mely intézkedésnek viszont az felel meg, hogy a külföldiek nemcsak a saját országukban, »de más államokban, esetleg Magyarországon elhelyezett tőkéiből folyó jövedelmük is a saját államukban vonathatik tőkekamatadó alá«, a mennyiben az ily jövedelem ottan szintén adóztatás tárgyát képezi. Ezt a viszonosságot szem előtt tartva szorította a törvényhozás a tőkekamatadó fizetésének kötelezettségét csakis az ország lakosaira. Megerősíti ezt az 1875. évi XXII. t.-c. 2. §-ának 4. pontja, mely az idegeneket az esetben is felmenti a tőkekamatadó fizetése alól, ha ez országban tartózkodnak, feltéve, hogy itteni tartózkodásuk egy évnél rövidebb időre terjed, és hogy abban az államban, melyhez az illető tartozik, a magyar honpolgárok irányában ugyanezen eljárás követtetik. De nem ellenkezik a törvény ekként való értelmezésével az mént hivatolt törvényszakasz 5. pontja sem, mert mig ez a pont egyrészt csakis »a külföldről befolyó« kamatjövedelmekre vonatkozik és ezeknek adómentességét »kivételképen« csakis arra az esetre állapítja meg, ha azek, a törvényhozásnak az 1875. évi XXII. t.-c. 1. §-ának 2-ik pontjában lefektetett elve ellenére, tehát kivételesen oly külföldi államban, a mely e tekintetben Magyarország irányában a viszonosság elvét követi, már adó alá vonattak volna; addig másrészt ehez hasonló intézkedés »a belföldről külföldre folyó« kamatjövedelmekkel szemben csakis az illető államban nyerhetne alkalmazást. Mindezeknél fogva a közigazgatási bizottság határozatának megváltoztatása mellett, a felebbező szász-meiningeni német jelzálogbank terhére előirt tőkekamatadó törlését elrendelni kellett. (1885. február 27-én 1884. évi 4,893. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök : WeiSZ Vilmos e., selmeczi lakos, bej. jun. 8, félsz, jun. 22, csb. Retel Jenő, tmg. Tóth Gáspár. — Sonnenfeld Dániel e., pozsonyi tvszék, bej. jun. 5, félsz. jun. IS, csb. Tóth Lajos, tmg. Császár Lajos. — Pádly Lujza e., bpesti tvszék, bej. jun. 7, félsz. jun. 25, csb. Chira Elek, tmg. b. Purczell Andor. — Engesszer Gusztáv e., pécsi tvszék, bej. jun. 10, félsz. jun. 23, csb. Kaufmann Nándor, tmg. Németh Lipót. — Fazekas Iarnácz e., szegedi tvszék, bej. jun. 5, félsz. jun. 30, csb. dr. Stipl Károly, tmg. Kishalmi Ferencz. — Paneth Géza e., zilahi tvszék, bej. jun. 7, félsz. jun. 19, csb. ifj. Kulin Imre, tmg. Hmiyadi Domokos (lak. Tasnád.) — Faith Gyula e., nyitrai tvszék, bej. jun. 1, félsz. jun. 23, csb. Sándor Géza tmg. Sándor Pál. — Spitzer Simon e., lugosi tvszék, bej. jun. 8, félsz. jun. 21, csb. Dogariu Tamás, tmg. dr. Fischer Benő. — Stern Bernát e., bpesti keresk. és váltótvszék, bej. jun. 21, félsz. jul. 12, csb. Mikinszky István, tmg. Sidon Jgnácz. — Filiczky Miksa e., bpesti keresk. és váltótvszék, bej. jun. 18, félsz. jul. 16. csb. Kiss Kálmán, tmg. Grecsák Károly. — Faith Henrik e., nyitrai tvszék, bej. jun. 1. félsz. jun. 23, csb. Sándor Géza, tmg. Sándor Pál. Pályázatok : A n.-kanizsai tvszéknél díjas joggyakornoki áll. máj. 25-ig. — A rahói jrbságnál járásbirói áll. máj. 25-ig. —• A nagy-igmándi jrbságnál járásbirói áll. máj. 25 ig. — Az újvidéki tvszéknél egy birói áll. jun. 6-ig. — Az ó-becsei jrbságnál a 1 b i r ó i áll. jun. 6-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvénytársaság*-nál. (Hold-utcza 7. sz.i