A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886 / 20. szám - Megjegyzések egy telekkönyvi eset alkalmából - Adalék a csődperek lebonyolításához
162 A J ÜG. sok mulasztás elmaradna, sok javulás, vagy legalább a jóhoz való közeledés eléretnék. Persze nem is könnyű a nem egyszerre, hanem idők folyamában nyilvánuló ezerféle eseményeket a különféle célokhoz viszonyítva ugy csoportosítani, hogy azokból az eredmények mintegy kézzelfoghatólag jelentkezzenek. Hasznos szolgálatot vélek tenni, ha a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéknél 1882. év elejétől, mint az új csődcsődtörvény életbeléptetése óta megnyílt és a múlt év végéig már lebonyolított 50 csődperben előforduló fontosabb mozzanatokat vizsgálat tárgyává teszem és ezen mozzanatokból a tanulságokat 1 <vonom. Csanády György elnök ur ő méltóságának lekötelező szívessége és előzékenysége azon kellemes helyzetbe juttatott, hogy 50 lebonyolított csódperből a pontos adatokat beszerezhettem és ezekből konstatálhatjuk, hogy az 50 csődper közül lebonyolittatott: 1. Bíróságon kívüli kiegyezés folytán 12 csődper, tehát l/A rész 2. Végfelosztás folytán 28 » » »/ » 3. Kény szeregyezség folytán .... 3 » » 7|<; » 4. Vagyonhiány miatt 7 » » ,i/8 » tehát a csődperek több mint fele a csődeljárás minden pházisán keresztül ment. Kifogásolt követelés iránt 27 per tétetett folyamatba, tehát minden második csődben egy per. Lebonyolittatott: II. A végfelosztás folytán befeje1 csőd zett 28 csőd közül 8 > :'/4 éven belül . . 1 » » 1/4 »/• 7* í í'A 1V« l3/4 2 2*/4 3 4 I. Az 50 csődper közül éven belül . . 7 10 7 3 3 3 5 2 1 17* 1V« 17* 2 27* 3 4 csőd fi f 6 » tehát több mint fele egy éven belül, s.'t;-od része k é t éven belül. tehát l/3-ad része egy éven belül háromnegyed része két éven belül. £2,000 5—10,000 frtig frtig 13 10 Tömeg volt: 10- 15,000 15—20,000 20—30,000 frtig frtig frtig 8' 5 5 30—50,000 50—lo0,00() 100—200,000 200-300,000 frtig frtig frtig frtig 3 3 2 1 A bejelentési határidő a csődnyitástól egy fél — két hó közölt ingadozik. A felszámolási tárgyalás határnapja és illetve a csődválasztmány megválasztására kitűzött tárgyalás határideje a csődnyitástól számítva három hónapon túl nem halad. Az itt kimutatott eredményeket minden esetre kedvezőknek lehet mondani és ha megfontoljuk, hogy a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék mennyire van elhalmozva kereskedelmi perekkel, ugy megérthetjük azon nagy munkakifejtést, mely a kitüntetett eredményekben nyilvánul; láthatjuk azon haladást, melynek kiindulási pontja az új csődtörvény és örömmel csatlakozunk azon országos elismeréshez, melyben ezen kir. törvényszék, mint az ország legelső és legkitűnőbb törvényszéke méltán részesül. Hogy a határidőknek rövidebbre tűzése és különösen a csődtömegek gyorsabb értékesítése által az eredmény még kedvezőbb volna, fejtegetni felesleges. De váljon igy állanak-e a dolgok a vidéki törvényszékeknél is ? Sajnos, hogy ezen kérdésre nem felelhetünk azon megelégedéssel és megnyugtatással, melyet az ország hitelének érdekében megkívánni jogosítva volnánk. Tudjuk, hogy évek hosszú során át húzódnak a vidéken a csődperek, melyek pedig sokkal egyszerűbbek és a csődtömegek értéke tekintetében is sokkal csekélyebbek, ugy ho b£y azok lebonyolítása vajmi gyorsan eszközöltethetnék. Ezen kis tanulmány vajha azt eredményezné, hogy a vidéki törvényszékek elnökei is, fővárosunk kereskedelmi törvényszéke példájára, a csődperek lehető gyors lebonyolítására törekednének; ha a példa annyira magasan áll, annak utánzása a követőkre nézve csak díszül, a kereskedelmi világnak s az ország hitelének pedig hasznára fog szolgálni. Sérelmek.* Békés-Gyula reszkess! (Ellennyilatkozatok a fenti című »Sérelemre*.) I. Alantirottak, az igazság érzetétől áthatottan, felhiva érezzük magunkat a »| og« című lap 17. számában »Sérelmek« címe alatt »egy ügyvéd* aláírással kiadott cikkre ugyanazon lapban köztudomásra hozni azt, hogy a margittai kir. járásbíróságnál nemcsak cikkíró, hanem mindnyájunk által beadott keresetre, de csak is másfél év óta, igen hosszú, illetve az azelőtt^ szokottnál sokkal hosszabb határidők tűzettek s jelenleg is tűzetnek ki, nemcsak T. K. járásbiró ur, hanem az albiró urak által is, melyre azonban a biró urak egyike sem szolgáltatott okot. Előidézte ezt épen a margittai kir. járásbíróságnál egyik albiránk : Szervánszky Jenő hosszas betegeskedése s ^ elhalálozása folytán megüresült albirói állás késedelmes betöltése, de előidézte ezt leginkább a nemcsak reánk ügyvédekre, de az egész jogkereső közönségre káros következésű s az igazság szándékolt gyors kiszolgáltatását érzékenyen akadályoztató törvényszünet, ebből kifolyólag egyik albiránk: Papp Péter urnák M.-Csékére helyettesül lett elrendelése, mely miatt nevezett albiránkat 4 egész hóig voltunk kénytelenek nélkülözni ; hasztalanul folyamodtunk a nagyváradi kir. törvényszékhez, hasztalanul a minisztériumhoz, kérésünk meg nem hallgattatott s albiránkat vissza nem nyertük, ezért halmazódtak fel az ügyek, ezért lettek hosszú időre kitűzött s lesznek még hosszabb időre kitűzendő terminusok, míg csak a törvényhozó-testület egyszer valamikor belátja a törvényszünet káros következéseit s azt, mint célhoz nem vezetőt a törvények sorából — mint konkolyt a tiszta búzából — kiirtja. Végül, mi nem találjuk távollakó cikkírót T. K. járásbiró ur személyes tulajdonai megbirálására eléggé competensnek, arra mi alantirottak, kiknek ugy hivatalon belül, mint ^ kívül igen gyakran, mondhatni csaknem mindennap, már rég idők óta van szerencsénk vele érintkezni, vagyunk inkább hivatottak s határozottan állítjuk, hogy cikkében elsorolt tulajdonokkal T. K. járásbiró úrban egészen ellenkező tulajdonokat ismerünk. Margitta, 1886. május 3. Kovács Lajos s. k., ügyvéd. Szabó Lajos s. k., ügyvéd. B ó n y i Adorján s. k., ügyvéd. II. alatt Ezen lap folyó évi 17. számában »Sérelmek« < T. K. margittai kir. járásbiróról egy oly minden tárgyilagosságot nélkülöző közlemény jelent meg, melynek a névtelenség megfelelő védelme mögé rejtőzött »egy ügyvéd* szerzője sokkal kíméletlenebb támadást intéz egy széles körben előnyösen ismert közhivatalnok és hivatal ellen, semhogy azt — egyedüli hivatásához képest — nyugodtan agyonhallgathatnók. A milyen feltétlenül jogosnak találjuk ugyanis a valódi sérelmek ismertetését, a mennyire tiszteljük az azok megszüntetésére vagy orvoslására nézve különösen az ügyvédi kar részéről törvényes és irodalmi téren kifejtett tevékenységet; ép annyira háborodik fel jobb érzésünk akkor, a midőn a nagyközönség félrevezetésére számított ellenszenven, irigységen, vagy talán boszun alapuló kíméletlen felületesség, botrányos személyeskedési viszketeg, befeketitési hajlam üti fel mérges fejét a jog és igazság szolgálatára rendelt szakembereknél s általuk a szaklapokban. S ámbár megnyugtat öntudatunk, hogy az igen tisztelt névtelen ügyvéd ur nem azon egyének soraiból való, kinek boszut lihegő j állítását legalább a folytonos közvetlenség utján nyert tapasztalat támogathatná s kinek közleménye ez egyedüli szempontból is tárgyilagosságra számithatna s ámbár sokkal nagyobbra becsüljük e lap olvasóközönségét, semhogy szakértelme és erkölcsi érzéke kellő garantiát ne szolgáltatna nekünk hasonló törekvések megfelelő elbírálására; annyira mégis mindenkor kötelez erkölcsi nemességünk tisztviselő társunk és biránk T. K. s illetve a nagyközönség iránt, hogy tiszta lelkiismerettel siessünk kijelenteni, miszerint a nagyon tisztelt »egy ügyvéd« ur állítása, mennyiben j az nem egyéb, mint compromittálni akaró önkényes egyéni vélemény-nyilvánítás, alappal nem bír s puszta személyeskedés s * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszsztik, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.