A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 2. szám - Az igazságügyminiszteriumban - A kettős házasság elévülésének kérdéséhez. 2. r.

10 A JOG. zsinat ünnepélyes decretumot állított ki. De a magyar törvényhozás sem maradt Zsigmond mögött hátra; a karok és rendek ugyanis Hunyadi János kormányzósága alatt Zsigmond 1404. évi rendeletét a főpapi székek betöltésére nézve csaknem szóról szóra becikkelyezték, a mint ez kitűnik az 1447. évi L. t.-c.-ből, mely azonban az országos törvénytárból, kiváló fontossága dacára, k imaradt. »Statuimus«, mondja a hivatkozott törvénycikk, ut nullus omnius clericorum seu religiosorum virorum absque praesentatione et nominatione regis vei nostra aliquam Ecclesiam Cathedralem vei quodcunque beneficium ecclesiasticum sibi per Sédem Apostolicam conferri et se in eisdem consecrari facere .... audeat quoquo modo, contrarium facientes infideles et exules regni habeantur«. n) Corvin Mátyás alatt a római szentszék még egyszer megkísérelte ugyan a magyar királyok apostoli ősi felségjogait csorbítani; de minekutána Mátyás megírta, hogy nkább »a z apostoli kettős keresztet hármassá átváltoztatni*, azaz a római egyháztól elszakadni kész, mintsem ezen jogokból valamit engedjen, — az apostoli szentszék velleitásai sok időre ismét elcsendesültek. Werbőczy már mint szilárd közjogi elvről emlékezhetett meg Hármaskönyvében, midőn a magyar királyoknak és a pápának jogkörét a magyarországi egyházi ügyek tekintetében következőleg irta körül: »Licet Papa, seu Summus Pontifex utramque jurisdictionem, temporalem et spirituálém habeat; in collationibus tamen beneficiorum ecclesiasticorum, pro tempore vacantium, in hoc regno Summus ipse Pontifex nullám jurisdictionem exequitur, praeter Confirmationis auctoritatem.« (Hk. I. r. 11. c.) Utoljára II. Ferdinánd alatt történt, hogy a római szentszék ezen királyi felségjogot kétségbe vonta. De ekkor maga az ország prímása, Pázmány Péter szállt sikra ezen felségjog mellett s oly erélylyel, hogy innentúl egész napjainkig a római szentszék támadásaival nemcsak teljesen felhagyott, hanem alkalmilag ismételve maga is elismerte, hogy az országban püspökségeket felállítani s azokat betölteni a magyar királyok kizárólagos felségjogát képezi. 12 Már pedig ezen felségjog léte egyúttal a magyar katholika egyházat is nemzetközileg függetlenné teszi, királyainknak pedig az egyház összes világi viszonyai fölött közjogilag legfelsőbb jurisdictiót biztosit. S hogy ezen legfelsőbb jurisdictio, vagyis souverain intézkedési jog a király által mai napság csak személyi ügyekben gyakorolható személyesen, egyéb ügyekben pedig annak gyakorlása a törvényhozást illeti meg, de ezt aztán meg is illeti, az alkotmányos állami élet természetéből önként következik. De kétségtelen ezen apostoli királyi felségjog s a magyar katholika egyháznak ebből eredő nemzeti önállósága mellett az is, hogy a közönséges canonjognak az egyház világi ügyeire nézve Magyarországon csak annyiban van kötelező törvényereje, a mennyiben intézkedései országos törvényekkel nem ellenkeznek. Mielőtt azonban mégis az ezen tételből eredő következményeket tárgyunkra nézve kivonnók, vessünk egy pillantást a magyarországi egyházi javak keletkezésének történetére. — Az igazságügyminiszteriumban serényen dolgoznak a birói ügyvitel egyszerűsítésén, gyorsításán és o 1 c s ó b b i t á s á n. Ez okból mindazon ügyek, melyek természete az egyes bíró elintézését megengedi, vagy pusztán sablonszerűek, a törvény keretén belül, a collegialis bíróságok hatásköréből elvonva és a járásbíróságokra lesznek átruházva, esetleg pedig a törvényszéki hatáskörbe tartozó sablonmunkák e l n öki 1 e g lesznek elintézve. Az elsökhez tartoznak a végrehajtási, telekkönyvi ügyek, ezek a telekkönyvekkel együtt kivétel n) Olvasható Kováchich M. Gy.-nél Suppl. ad. Vest. Com. lit. II p. 94. és Kováchich J. M.-nál Epicrisis documentorum diplomaticorum p. 65. • • S*J Szer ed y F. Egyházjog II. kiad. 323. §. 743. 1. nélkül a járásbíróságok hatásköréhez lesznek utasítva. Az utóbbiakhoz mindennemű hatósági megkeresések, stb. stb. Ekkép a törvényszékek felszabadulván inkább kezelési teendőik súlya alól, tulajdonképeni feladatuknak fontosabb részére több időt fognak fordíthatni. Azon kiváló forrás, melynek ezen fontos közleményt köszönjük, hallgat arról, vájjon ezen újítások törvényhozási vagy rendeleti uton lesznek-e életbeléptetve. A mint látszik, alig lesz mellőzhető a törvényhozási ut. Egy másik ága a minisztérium tevékenységének oda irányul, hogy az egyes birák, ügyészek, stb. személyi illetményeit: lakpénzüket és működési pótlékukat a tényleges viszonyoknak megfelelőleg kipuhatoltassanak és ezek alapján esetről-esetre megállapittassanak; ezzel pedig a számos, ez iránybani panasznak eleje vétessék. Ez okból körrendelet lesz menesztve az ország összes bíróságaihoz az ott dívó és az egyes birák által tényleg fizetett lakbérek, a tűzifa, hús és fontosabb élelmi szerek árának kipuhatolása végett és ennek alapján lesznek jövőre a személyi illetmények az eddiginél hol nagyobb, hol kisebb összegben megállapítva. Sokat várnak a minisztériumban azon rendelettől is, mely a törvényszéki elnökök és járásbirák rendelkezésére bocsátott átalányösszegek takarékos kezelését imperative meghagyja és az eddigi ez irányban tapasztalt rendszertelenségnek és tékozlásnak véget vet. Ha csak annyi lesz elérve, hogy az egyes bíróságok a részükre törvényhozásilag megszavazott ebbeli hitelt túl nem haladják, a kincstárra háramló haszon nem lesz csekélynek mondható. Karöltve jár ez azonban az eddigi salopp rendszerrel való teljes szakítással, mely szerint eddigelé, p. o. végtárgyalásra rendesen sok oly tanút is megidéztek, kire épenséggel szükség nem volt és ki bizton el is maradhatott, ha az ügyész vagy előadó a végtárgyalás előtt az iratokat kissé átolvassák. Az e téren elérendő megtakarítások az igazságügyi administratio más ágaiban gyümölcsözőleg lesznek értékesíthetők. )(A kettős házasság elévülésének kérdéséhez. . Irta: dr. BAUMGARTEN IZIDOR, budapesti ügyvéd. jr^ (Második közlemény.) Ezek után W. ur azon nézetének ad kifejezést, hogy a »folytonos bűntettnek épen az a jellemző sajátsága, hogy a törvényellenes viszony, a jogsértés, a bevégzés után is tart és miután a kettős házasság is oly bűntett, mely állandó, hoszszabb tartamra számitott törvényellenes viszonyt alkotc — a bigámia is folytonos bűntett. Hiszen épen abban téved W. ur, midőn ugy definiálja a folytonos bűntettet, hogy annál a törvényellenes viszony a bevégzés után is tart: holott a folytonos bűntettnél a deliktumot maga a törvényellenes viszony képezi. Itt megint összezavarja a pillanatnyi bűntettet, melynél a hosszabb ideig tartó törvényellenes viszony vagy helyzet a törvényes tényálladékon k i v ü 1 esik, ugy hogy ezt a törvényhozó vagy egészen ignorálja — mint a tulajdon elleni bűntetteknél — vagy csak büntetéskimérési oknak tekinti — mint a testi sértésnél — a folytonos bűntettel, melynél a törvényellenes viszony még a törvényes tényálladékh o z tartozik. így a szellemdús B i n d i n g 1 — kit W. ur, ámbár a mint kimutattuk hibásan, azok közé számit, kik a bigamiát folytonos bűntettnek mondják — szóról szóra igy nyilatkozik: »Betrachtet das Gesetz eine verbrecherische Verletzung als abgeschlossen, derén rechtsschádliche Wirkung aber weiter dauert. — Jemand hat in Folge einer Körperverletzung sein Auge, durch einen Diebstahl seine Sachen, durch eine Brandstiftung sein Wohnhaus, durch Aussetzung seinen Personenstand, durch Verkauf in die Sklaverei seine Freiheit verloren, durch einen Landesverrath ist die feindliche Macht dauernd in Vortheil gesetzt worden, es ist eine Bigamie geschlossen worden u. s. w. — so ignorirt es entweder die Dauer der Verletzung vollstándig — so bei den Eigenthumsvergehen, bei der Brandstiftung — oder es 1 Handbuch des Strafrechts. Leipzig, 1885. 542. 1.