A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 2. szám - Az igazságügyminiszteriumban - A kettős házasság elévülésének kérdéséhez. 2. r.

10 A JOG. zsinat ünnepélyes decretumot állított ki. De a magyar tör­vényhozás sem maradt Zsigmond mögött hátra; a karok és rendek ugyanis Hunyadi János kormányzósága alatt Zsigmond 1404. évi rendeletét a főpapi székek betöltésére nézve csaknem szóról szóra becikkelyezték, a mint ez ki­tűnik az 1447. évi L. t.-c.-ből, mely azonban az orszá­gos törvénytárból, kiváló fontossága dacára, k i­maradt. »Statuimus«, mondja a hivatkozott törvénycikk, ut nullus omnius clericorum seu religiosorum virorum absque praesentatione et nominatione regis vei nostra aliquam Eccle­siam Cathedralem vei quodcunque beneficium ecclesiasticum sibi per Sédem Apostolicam conferri et se in eisdem con­secrari facere .... audeat quoquo modo, contrarium facien­tes infideles et exules regni habeantur«. n) Corvin Mátyás alatt a római szentszék még egy­szer megkísérelte ugyan a magyar királyok apostoli ősi fel­ségjogait csorbítani; de minekutána Mátyás megírta, hogy nkább »a z apostoli kettős keresztet hármassá átváltoztatni*, azaz a római egyháztól elszakadni kész, mintsem ezen jogokból valamit engedjen, — az apostoli szent­szék velleitásai sok időre ismét elcsendesültek. Werbőczy már mint szilárd közjogi elvről emlékezhetett meg Hármas­könyvében, midőn a magyar királyoknak és a pápának jog­körét a magyarországi egyházi ügyek tekintetében követke­zőleg irta körül: »Licet Papa, seu Summus Pontifex utramque jurisdic­tionem, temporalem et spirituálém habeat; in collationibus tamen beneficiorum ecclesiasticorum, pro tempore vacantium, in hoc regno Summus ipse Pontifex nullám jurisdictionem exequitur, praeter Confirmationis auctoritatem.« (Hk. I. r. 11. c.) Utoljára II. Ferdinánd alatt történt, hogy a római szentszék ezen királyi felségjogot kétségbe vonta. De ekkor maga az ország prímása, Pázmány Péter szállt sikra ezen felségjog mellett s oly erélylyel, hogy innentúl egész napjainkig a római szentszék támadásaival nemcsak teljesen felhagyott, hanem alkalmilag ismételve maga is elismerte, hogy az országban püspökségeket felállítani s azokat betölteni a magyar királyok kizárólagos felségjogát képezi. 12 Már pedig ezen felségjog léte egyúttal a magyar katho­lika egyházat is nemzetközileg függetlenné teszi, királyainknak pedig az egyház összes világi viszonyai fölött közjogilag leg­felsőbb jurisdictiót biztosit. S hogy ezen legfelsőbb jurisdictio, vagyis souverain intézkedési jog a király által mai napság csak személyi ügyekben gyakorolható személyesen, egyéb ügyekben pedig annak gyakorlása a törvényhozást illeti meg, de ezt aztán meg is illeti, az alkotmányos állami élet termé­szetéből önként következik. De kétségtelen ezen apostoli királyi felségjog s a magyar katholika egyháznak ebből eredő nemzeti önállósága mellett az is, hogy a közönséges canon­jognak az egyház világi ügyeire nézve Magyarországon csak annyiban van kötelező törvényereje, a mennyiben intézkedései országos törvényekkel nem ellenkeznek. Mielőtt azonban mégis az ezen tételből eredő következményeket tárgyunkra nézve ki­vonnók, vessünk egy pillantást a magyarországi egyházi javak keletkezésének történetére. — Az igazságügyminiszteriumban serényen dol­goznak a birói ügyvitel egyszerűsítésén, gyorsí­tásán és o 1 c s ó b b i t á s á n. Ez okból mindazon ügyek, melyek természete az egyes bíró elintézését megengedi, vagy pusztán sablonszerűek, a törvény keretén belül, a collegialis bíróságok hatásköréből elvonva és a járásbíróságokra lesznek átruházva, esetleg pedig a törvényszéki hatáskörbe tartozó sablonmunkák e l n öki 1 e g lesznek elintézve. Az elsökhez tartoznak a végre­hajtási, telekkönyvi ügyek, ezek a telekkönyvekkel együtt kivétel n) Olvasható Kováchich M. Gy.-nél Suppl. ad. Vest. Com. lit. II p. 94. és Kováchich J. M.-nál Epicrisis documentorum diplomatico­rum p. 65. • • S*J Szer ed y F. Egyházjog II. kiad. 323. §. 743. 1. nélkül a járásbíróságok hatásköréhez lesznek utasítva. Az utóbbiak­hoz mindennemű hatósági megkeresések, stb. stb. Ekkép a törvény­székek felszabadulván inkább kezelési teendőik súlya alól, tulajdon­képeni feladatuknak fontosabb részére több időt fognak fordíthatni. Azon kiváló forrás, melynek ezen fontos közleményt köszönjük, hallgat arról, vájjon ezen újítások törvényhozási vagy rendeleti uton lesznek-e életbeléptetve. A mint látszik, alig lesz mellőzhető a törvényhozási ut. Egy másik ága a minisztérium tevékenységének oda irá­nyul, hogy az egyes birák, ügyészek, stb. személyi illet­ményeit: lakpénzüket és működési pótlékukat a tényle­ges viszonyoknak megfelelőleg kipuhatoltassanak és ezek alapján esetről-esetre megállapittassanak; ezzel pedig a számos, ez iránybani panasznak eleje vétessék. Ez okból körrendelet lesz menesztve az ország összes bíróságaihoz az ott dívó és az egyes birák által tényleg fizetett lakbérek, a tűzifa, hús és fontosabb élelmi szerek árának kipuhatolása végett és ennek alapján lesznek jövőre a személyi illetmények az eddiginél hol nagyobb, hol kisebb összegben megállapítva. Sokat várnak a minisztériumban azon rendelettől is, mely a törvényszéki elnökök és járásbirák rendelkezésére bocsátott átalányösszegek takarékos kezelését imperative meghagyja és az eddigi ez irányban tapasztalt rendszertelenségnek és tékoz­lásnak véget vet. Ha csak annyi lesz elérve, hogy az egyes bíróságok a részükre törvényhozásilag megszavazott ebbeli hitelt túl nem haladják, a kincstárra háramló haszon nem lesz csekélynek mondható. Karöltve jár ez azonban az eddigi salopp rendszerrel való teljes szakítással, mely szerint eddigelé, p. o. végtárgyalásra rendesen sok oly tanút is megidéztek, kire épen­séggel szükség nem volt és ki bizton el is maradhatott, ha az ügyész vagy előadó a végtárgyalás előtt az iratokat kissé át­olvassák. Az e téren elérendő megtakarítások az igazságügyi administratio más ágaiban gyümölcsözőleg lesznek értékesíthetők. )(A kettős házasság elévülésének kérdéséhez. . Irta: dr. BAUMGARTEN IZIDOR, budapesti ügyvéd. jr^ (Második közlemény.) Ezek után W. ur azon nézetének ad kifejezést, hogy a »folytonos bűntettnek épen az a jellemző sajátsága, hogy a törvényellenes viszony, a jogsértés, a bevégzés után is tart és miután a kettős házasság is oly bűntett, mely állandó, hosz­szabb tartamra számitott törvényellenes viszonyt alkotc — a bigámia is folytonos bűntett. Hiszen épen abban téved W. ur, midőn ugy definiálja a folytonos bűntettet, hogy annál a törvényellenes viszony a bevégzés után is tart: holott a folytonos bűntettnél a delik­tumot maga a törvényellenes viszony képezi. Itt megint összezavarja a pillanatnyi bűntettet, melynél a hosszabb ideig tartó törvényellenes viszony vagy helyzet a törvényes tényálladékon k i v ü 1 esik, ugy hogy ezt a törvény­hozó vagy egészen ignorálja — mint a tulajdon elleni bűn­tetteknél — vagy csak büntetéskimérési oknak tekinti — mint a testi sértésnél — a folytonos bűntettel, melynél a törvényellenes viszony még a törvényes tényálladék­h o z tartozik. így a szellemdús B i n d i n g 1 — kit W. ur, ámbár a mint kimutattuk hibásan, azok közé számit, kik a bigamiát folytonos bűntettnek mondják — szóról szóra igy nyilatkozik: »Betrachtet das Gesetz eine verbrecherische Verletzung als abgeschlossen, derén rechtsschádliche Wirkung aber weiter dauert. — Jemand hat in Folge einer Körperver­letzung sein Auge, durch einen Diebstahl seine Sachen, durch eine Brandstiftung sein Wohnhaus, durch Aussetzung seinen Personenstand, durch Verkauf in die Sklaverei seine Freiheit verloren, durch einen Landesverrath ist die feindliche Macht dauernd in Vortheil gesetzt worden, es ist eine Biga­mie geschlossen worden u. s. w. — so ignorirt es entweder die Dauer der Verletzung vollstándig — so bei den Eigenthumsvergehen, bei der Brandstiftung — oder es 1 Handbuch des Strafrechts. Leipzig, 1885. 542. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom