A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 15. szám - A váltótelepités fogalommeghatározása

60 A J OG. 10 évig terjedhető fogházzal büntetendő hivatali sikkasztás bíin- j tettével van vádolva ; tekintve, hogy a m. bűnvádi gyakorlat sze­rint a vádlottak minden esetben felhivandók az iránti nyilatko­zatra, kivánnak-e védői segédletet igénybe venni, esetleg a kivánt védő személyének megjelölésére, oly esetben pedig, a hol a vád 5 évet meghaladó szabadságvesztési büntetés alá eső cselek­ményre van irányozva, a bíróság köteles a védőt használni; nem kívánva vádlott részére akarata ellen is hivatalból védőt rendelni; tekintve, hogy a végtárgyalási jegyzőkönyv tanúsítása szerint a jelen ügyben az egész bizonyítási eljárás, vád, védelem és Ítélet­hozatal védő alkalmazása nélkül teljesíttetett: mindkét alsóbb fokú bíróság ítélete a végtárgyalással együtt megsemmisíttetik és eljáró kir. törvényszék utasittatik, hogy a védelem iránt a megjelölt irányban intézkedjék és a védő közbenjöttével tartandó végtárgya­lás, vád és védelem után hozzon új Ítéletet. (1886. március 12-én 1,273. sz. a.) Csalást állapit meg azon cselekmény, ha valaki közeli nösü­lését és állítólag a menyasszonya számára való ajándékozást hozza fel ürügyül a végből, hogy aranyárusfól ékszereket hitelbe kapjon. A beregszászi kir. törvényszék (1885. március 30. 2,871. sz. a.) F. Zsigmond ellen K. D. által csalás miatt emelt panasz mint bűnvádi útra nem alkalmas, elvettetik. Indokok: Mert panaszos maga azt állítja, hogy F. Zsigmond az 500—600 frt értékű ékszereket menyasszonya számára hitelbe vette meg; azon körülmény pedig, hogy vádlott a fizetést a nő­sülése idejére kötelezte, csalás tényálladékát nem képezi. A budapesti kir. itélö tábla (1885. június 22. 16,763. sz.) Az első bíróság elutasító végzése azért hagyatik helyben, mert a panasz a btk. 379. és ;i80. §-okban meghatározott csalás büntette, illetve a 384. §. szerinti csalás vétsége miatt emeltetett, ezek miatt pedig tekintve, hogy a 381. és 382. §-okban meghatározott esetek nem panaszoltatnak s azoknak jelenségei fen sem forog­nak, a 390. §. szerint a bűnvádi eljárás csak a sértett fél, illetve a hitelező indítványára indítandó meg; mivel azonban a magán­fél indítványa a btk. 112. §-a szerint három hó alatt terjesztendő elő s mivel a feljelentés szerint a csalásként panaszolt cselek­mény 1884. október 5-én. a csalárd hitel hosszabbításként pana­szolt cselekmény pedig ugyanazon évi november 29-én követtetett el s a bűnvádi feljelentés csak 1885. március 13-án lett beadva; annálfogva a törvényben megszabott három havi határidő elmulta után előterjesztett magánvád alapján a büntető eljárás megindításának helye nincs. A m. kir. Curia (1886. március 12. 6,850. sz.): Mindkét alsóbbfokú bíróság végzése megváltoztattatik s magánvádlónak F. Zsigmond ellen csalás miatt beadott feljelentése tárgyában a bűnvádi előnyomozás elrendeltetik. Indokok: A bűnvádi panasz tartalma szerint az bírta magán­vádlót a feljelentettnek való hitelezésre, hogy utóbbi magát egy biztosító bárca felmutatása mellett malomüzlettulajdonosnak mon­dotta és házasságra lépését közel kilátásba helyezte, bár egyik sem volt való. Feljelentett eme eljárása, ha valónak bizonyulna, ravasz fondorlatot állapitana meg, mely nem csak hitelnyerésre, hanem, mert a vásárolt ékszerek azonnal eladattak, közvetlen magánvádló megkárosítására irányult s a szerint a btk. 379. §-a tényálladékának felelne meg. Arról, hogy magánvádló feljelentett előadásainak valótlanságát mikor tudta meg, a feljelentésből biz­tosan ki nem vehető, de annak tartalma szerint magánvádló a vonatkozó értesítést minden esetre az 1884. évi november 5-én történt hitelezés és 1884. évi november 29-én kelt levél vétel eután nyerte. Minthogy ezek szerint a panasz a btkv. rendelkezései alá eső tényálladék miatt tétetett és annak elkésett volta a feljelentés tartalma szerint meg nem állapitható, annak tárgyában a bűnvádi előnyomozatot el kellett rendelni. A bűnvádi gyakorlat megállapított elvei szerint c«ak a vád­lott nem vonhatja \is>za alapos ok nélkül érvénycsen az elővizs­gálat alkalmával saját tette beismerésére vonatkozólag vallomását. A tanú ezt teheti és habár vallomása ez által aggályosnak is tűnik fel, vallomása mégis agy fogadandó, a mint azt a nyilvános tár­gyalás alkalmával tette. A m. kir. Curia (lázadás bűntettével a budapesti kir. tör­vényszék előtt vádlott T. Pál József és társai elleni bűnvádi ügyében) ... A kir. Curia a jelen ügyben kihallgatott tanuk val­lomásait akként fogadta, a mint azok a nyilvános tárgyaláson tétettek, illetve hitelesíttettek és nem azon tartalmuk szerint, mely az elővizsgálat folyamában vétetett fel, a törvényszék előtt azon­ban vagy egészen visszavonatott, vagy lényegileg módosíttatott; mert a gyakorlatilag megállapított azon szabály, hogy az elővizsgálat folyamában törvényszerűen felvett vallomás alapos ok nélkül érvényesen vissza nem vonható : kizárólag csak a vádlottnak saját személyére, illetve tett beismerésére szorítkozik; következőleg a tanúvallomásokra, melyeknek bizonyító hatálya rendszerint es­küvel való megerősítéstől íügg s melyek indokolatlan változtatások folytán aggályosakká válhatnak ugyan, de a tanú akarata ellenére már a btk. 213. §. következményeinél fogva is tanuzásnak nem nyilvánítható, ki nem terjed. (1886- március 17. 8,212. sz.) Az vájjon a hamis magánokirat hitelhosszabbitásra vagy új hitel kieszközlésére használtatott-e, miután igy is, amúgy is általa kötelezettség bizonyítása létesíttetett, a büntetés kimérésére uézve enyhítő körülményt nem képezhet. A m. kir. Curia (magánokirat-hamisítás miatt a b.-gyulai kir. tszék és a budapesti kir. ítélő tábla által elitélt E. Mihály elleni bűnvádi ügyben) . . . tekintve, hogy az, vájjon a hamis magánokirat hitelhosszabbitásra vagy új hitel kieszközlésére hasz­náltatott-e, miután igy is, amúgy is általa kötelezettség bizonyítása létesíttetett, a büntetés kimérésére nézve enyhítő körülményt nem képezhet: ehhez képest a vádlott javára alsóbiróságilag érvényesí­tett azon enyhítő körülmény, hogy a hamis váltókat csak hitel­hosszabbitásra használta, mellőztetik; másrészt tekintve, hogy a vádlottat 9 rendű, egyenként is két évtől 5 évig terjedhető fegy­házzal büntetendő okirathamisitás bűntettének halmazata terheli és hogy a hamis váltók értéke 951 frtra rug, a vádlott cselekménye az alsóbiróságilag kiemelt körülmények dacára is súlyosabb be­számítás alá esvén, a vádlott büntetése 4 évi fegyházra felemel­tetik, stb. (1886. március 10. 6,079. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla váltó-osztályának dönt­vény könyvéből. (Ujabb elvi jelentőségű határozatok.) Biztosító társaság ügynökéhez benyújtott biztosítási aján­latot mindaddig, míg az ügynök azt a bizt. társasághoz el nem küldötte, ars ajánlattevő visszavonhatja ; is az igy vissza­vont ajánlatnak, a mennyiben az ügynök azt mégis beküldené, ajánlattevőre kötelező hatálya nincs. 4,4.51/v. jS8j. (Curia h. h.) [keresk. tv. 468.J Felszámolók törvényes hatásköréhez tartozik a felszámo­lás alatt álló üzlet folytatásához szükséges segédszemélyzetet felfogadui és annak járandóságát a felszámolási tömeget kö­telezőié^ megállapítani. 3,337lv. 1885. [Curia h. hé) [keresk. tv. 112. $.] Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök : Rosenstock Manó e., a budapesti tvszék. bej. máj. 28, félsz. jun. 19, csb. Wastag Dezső, tömegg. Konkoly Thege József. — Sehillez L. e., a székesfehérvári tvszék, bej. máj. 17, félsz. jun. 18, csb. Wildenauer János, tmg. dr. Szabady József. — Grünhut Sámuel e., az eszéki tvszék, bej. máj. 3, tömegg. Wagner Ignácz. — Dávid Jakab e., a gyulahfehérvári tvszék, bej. máj. 14, félsz. jun. 8,csb. Kain Hugó, tmg. Cosieriu János. — Friedmann S. e., a székesfehérvári tvsz., bej. aug. <2<i, félsz, szeptemb. 24, csb. Wildenauer János, tömegg. dr. Weisz Bernát —' Raditz Sánnor e., a bpesti tvszék, bej. június 1. félsz. jun. 19, csb. Sár­váry Gyula, tmg. Pollák Illés. Pályázatok: A sztropkói kir. jbságnál járásbirói áll ápr. 18-ig. — A bogsáni kir. jbságnál albirói áll. ápr. 18-ig. — Az egri kir. tvszéknél albirói állás május 5-ig. — A rimaszombati kir. jbságnál aljárásbirói áll. apr. 21-ig. - A székely-udvarhelyi kir. jbságnál díjas joggyakornoki állás apr. 25-ig. — A szolnoki kir. tszéknél jegyzői áll. máj. 7-ig — A szeg­szárdi kir. tvszéknél aljegyzői áll. május 7-ig - A kalocsai kir. trvszéknél aljegyzői all. május 7-ig. — A n.-bereznai kir. jbságnál albirói áll. április <tó-ig. - A nagyváradi kir. jbságnál díjas joggyakornoki áll. május 7-Í£ — A nagyváradi kir. trvs7éknél jegyzői áll. ápr. 23-ig Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvénytársasága-nál. (Hold-utcza 7. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom