A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 1. szám - A kettős házasság elévülésének kérdéséhez

JOGESETEK TÁRA FELSŐBÍRÓSÁG! HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 1. számához. Budapest. 1886. január 3-án. Köztörvényi ügyekben. Az egymásközti árverelés iránti szerződés a törvény által megengedett alkalmi egyesületnek nem tekinthető. Turpis causa. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék : Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Ha teljesen bebizonyíttatnék is az F. F. eskü alatti vallomásával támogatott azon ténykörülmény, hogy peres felek között az A) és B) alatti okiratokban foglalt megállapodás valóban létrejött, felperes keresetével akkor is elutasítandó lenne, mert a kereseti alapot képező A) és E) alatti szerződés oly megállapodást tartalmaz, mely összebeszélés folytán, a közhatóság által hirdetett nyilvános árverés eredményének csökkentésére s igy egy harmatliknak megkárosítására irányult, az ilynemű szerződés pedig az erkölcsi fogalmakba, sőt a tételes törvénybe (1879: XL. t.-c. 128. §.) ütközvén, bíróság előtt érvényesíthető követelés jogalapjául nem szolgálhat. El kellett tehát felperest keresetével- utasítani, a nélkül, hogy a kereseti alapot képező A) és B) alatti szerződés létrejöttére nézve a fentebb megnevezett tanú vallomása által szolgáltatott fél bizonyíték kiegészítése végett a póteskü alkalmazása szükségeltetett volna. A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsőbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok : Az A) és B) alatti szerződésekben megnevezett személyek ezen okiratok tartalma szerint, nem azon célból egyesültek, hogy a kérdésben forgó töltés-épitési munkát, mint társaság, közös haszonra felvállalják és teljesítsék. A munka felvállalása és teljesítése az egyes személyeknek van fenhagyva. A társaság sem mint szerződő, sem mint teljesítő fél, a munkaadó állammal szemben nem szerepel. Egymás irányában pedig a társaság tagjai csak az utólagos árverés alá bocsátásra vannak kötelezve. Az egyesülés végcélja e szerint nem volt egyéb, mint az egymás közötti árverés. Az ezen célból történt egyesülés pedig a törvény által megengedett, alkalmi egyesületnek nem tekintethetvén, felperes keresete a keresk. törv. 62. J;-ára sem alapitható. Ezekhez képest az elsőbiróság ítélete annak a törvényes jogalap hiányára alapított, e részben helyes indokolásánál fogva helybenhagyandó volt. Azon körülmény, hogy a fen forgó, a kereseti jogot kizáró jogalap (turpis causa alperes irányában is fennáll, a perköltség kölcsönös megszüntetését kellően indokolja. A in. kir. Curia : A budapesti kir. itélö tábla ítélete az abban felhozott és felhívott indokoknál fogva helybenhagyatik. (1885. december 2-án 6fi8. sz.) A végrehajtás foganatosítására megkeresett bíróság csak a kiküldött végrehajtó eljárásának helyessége vagy helytelensége iránti határozathozatalra hivatott, s nem a megkereső bíróság végzésének illetékességi szempontból való feliilhirálására. A losonci kir. járásbíróság Kr. S. végrehajtatónak F. F. elleni 15,09^ frt. 43 kr. és 10,000 forint iránti végrehajtási ügyében 188/). június .'5. 2,173. sz. alatt a beadott előterjesztés felett köv. végzést hozott: A budapesti IV. ker. járásbíróságnak 14,264. sz. végrehajtást rendelő s ezen bíróságnak 4,429. sz. kiküldő végzése folytán a Nagykereszturon 1884. dec. 30. és Dobrócon 1884. dec. 31. Kr. S. javára F. F. ellen foganatosított kiel. végrehajtás megsemmisitetik s az összes iratok illetékességi szempontból szabályszerű eljárás végett a helybeli telekk. hatósághoz áttétetnek; az ügyvédek díjai feleik irányában egyenként 8 — 8 forintban állapíttatván meg. Mert a kiküldött végrehajtó által birói zár alá vett 1000 öl fából csak '/3 volt a földtől elválasztva, — a többi pedig az 1884: LX. t.-c. 50. §-hoz képest mégsem számláltatott; midőn pedig a végrehajtás nem ingókra, hanem telekkönyvön kívül álló ingatlanokra rendeltetett el — annak foganatosítására a telekk. hatóság illetékes. (188.1 : LX. t.-c.) A végrehajtó díja nem volt megállapítható, mert az előterjesztésre okot szolgáltatott > a végrehajtást helytelenül foganatosította. A budapesti kir. ítélő tábla felfolyamodásra hozott végzésével a neheztelt végzést megsemmisítette s az eljáró bíróságot utasitotta, hogy az előterjesztést érdemileg intézze el : azt megelőzőleg pedig derítse ki, hogy azou ingatlan, melyen a foglalás eszközöltetett, kinek képezi teleki, tulajdonát ? mert az eljáró bíróság a budapesti IV. ker. járásbíróságnak 14,264. sz. végzése, illetve megkeresése folytán önmaga rendeltééi 4,429. sz. alatt kelt végzésével a végrehajtás foganatosítását, saját ugy a megkereső bíróság végzésének illetékességi szempontból való felülbírálására és megsemmisítésére tehát feljogosítva nem volt, — hanem intézkedése csak arra terjedhet ki, hogy a végrehajtó eljárását panaszlott részére bírálat alá véve, — annak helyessége vagy helytelensége kérdésében határozzon. (1*035. szept. 7. — 31.113. sz. a.) Kisebb polgári peres ügyekben a végrehajtást iuiratlanokra csakis telekk. hatóság, s nem a kisebb polg. peresügyi bíróság van hivatva elrendelni. (Illetékességi összeütközés.) A temesvári kir. járásbíróság: Temes megye árvapénztárának J. Károly s társai mint J. Márton örökösei e. 41 frt 30 kr. iránt a kisebb polg. peresügyi eljárás szerint befejezett ügyben a felperes által kért végrehajtást elintézés végett a vingai jbirósághoz mint illetékes telekkönyvi hatósághoz (1877. évi XXII. t.-c. 86. §.) áttette; mely azonban arra magát illetéktelennek tartotta. A temesvári jbiróság tehát ^z ügyet a Curiára felterjesztette, az összeütközés elintézése végett. A magy. kir. Curia a végrehajtató 1884. dec. 17. benyújtott kérvényének érdemleges elintézésére, illetve a végrehajtás elrendelésére és foganatosítására a vingai jbiróságot mint telekk. hatóságot mondta ki illett-késnek; mert a kisebb polg. peresügyekben való eljárást különösei szabályozó 1877 : XXII. t.-c. 86. §-a elzárja a kisebb polg. per-ügyek bíráját attól, hogy a végrehajtást ingatlanokra elrendelhesse. — Utasítja ugyanis az említett §. a kisebb polgári birót, hogy az ingatlanokra vezetendő végrehajtás iránt hozzá benyújtott kérvényt további eljárás végett egyszerűen tegye át az illetékes telekk. hatósághoz: s hogy ezt átiratában legfeljebb csak a kielégítés által netán kevesbedett marasztalási összegről értesítse. E szerint kisebb polg. peres ügyekben a végrehajtást ingatlanokra elrendelni csak a telekk. hatóság van hivatva: és az 1877 : XXII. t.-c. intézkedésein az 1881 : LX. t.-cikk nem tett semmi változást. Minélfogva a felterjesztett iratok stb. stb. áttétetnek. (1885. márc. 27. 1,827. sz. a.) Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. Beszámítás csődtömeg ellen. A flzetésmeTszüntetés fogalom meghatározása. A flzetésmegszüntetés tudásának kfizvet»-tt bizo^ nyitása. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörven v-zek. mint kereskedelmi bíróság (1884. Deczember 31. 24,529/1884. sz. a.): Fried Adolf ügyvédnek, mint közadós F. József csődtömeggondnokának, Moógor Károly ügyvéd által képviselt R. H. ellen 1,482 frt 13 kr. tőke és jár. iránt indított rendes perében következő ítéletet hozott: Alperes 1,482 frt 13 kr. tőkének s ezután 1882. október l0-töl számított G°/0 kamatnak s 154 frt 55 krban megállapított perköltségnek 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett felperes csődtömeg részére leendő fizetésére s az ítéleti illeték viselésére köteleztetik. Indokok : Felperes keresetét az A. alatt csatolt könyvkivonatra alapítja. Alperes elismer ia felperesi követelés valódiságát, de a 2*/. alatt csatolt engedmény alapján beszámítást akar érvé-