A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 14. szám - A kir. Curia büntetőjogi 51. számú döntvénye alkalmából. Válasz a Jogtudományi Közlöny Eszmei halmazat és magánlaksértés című cikkére

Ötödik évfolyam. 14. szám. Budapest, 1886. április 4. Szerkesztőség: V. sas-utcza 14. szám. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY. ) ési árak: V. sas-utcza 14. szam. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A MAGYAR ÜGYVÉDI, BIRO Számos kiváló szakférfiu közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. helyben vagy vidékre bérmentve küldve: egész évre. 6 frt — kr. fél ».. 3 » — > negyed ».. 1 50 Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM. A kir. Curia büntetőjogi 51. számú döntvénye alkalmából. (Válasz a Jogtudományi Közlöny »Eszmei halmazat és magánlaksértés« című cikkére. ) Irta: V. K. - Bűnvádi eljárási enquéte. — A törvénykezési rendtartás egy teljesen ignorált rendelkezése. Irta: Dr. Imling Konrád, budapesti kir. táblai biró. — A tagositási eljárás. Irta: S p o rz o n Ernő ügyvéd Privigyén. — Ausztria és külföld. (Angliában a fizetésmegszüntetésnek csődön kivüli szabályozása. ) — Sérelmek. Takarékosság és igazságügyi tönk. [Az irodai és bűnvádi eljárási átalány kérdéséhez. ] I Irta: Győrffy János, n. -kanizsai ügyvéd. —II. Irta: Alíquis. Zólyomban. —III. Irta: Harpago. Veszprémben. ) — Irodalom. (A tulajdonfentartás (pactum reservati dominii) hatálya. Dr. S c h w a r z Gusztáv. ) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok. ) A „Jog Törvénytárá"-ból egy rész már legköze= lebb meg fog jelenni és lapunk mellékleteként meg fog kül= detni mindazon t. előfizetőinknek, a kik külön a Törvénytárra is előfizettek. Ezzel egyidejüleg értesítjük t. előfizetőinket, hogy a „Jog Törvénytárá"-ra még ezentúl is elfogadunk előfizetéseket. Előfizetési ára 2 frt. A „Jog" kiadóhivatala. Ápril hó l-jétől új előfizetést nyitottunk. — Tisztelettel kérjük azon t. vidéki előfizetőinket, a kiknek előfizetésük e hó 1-én lejárt, és ez ideig az előfizetést még meg nem hosszabbították, szíveskedjenek ezt mielőbb megtenni, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. Uj előfizetőinknek még szolgálhatunk teljes példányokkal január 1-től kezdve. Lapunk előfizetési ára; Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt Negyedévre 1 frt 50 kr. ,, A JOG" kiadóhivatala. Budapest, V. ker., sas-utca 14. sz. A kir. Curia büntetőjogi 51. számú döntvénye alkalmából. (Válasz a Jogtudományi Közlöny »Eszmei halmazat és magánlaksértés« című cikkére. ) (V- K. ) Nagy megtisztelésben részesültem. Megtisztelésnek fogadom el, hogy Csemegi Károly ur, kiről általánosan elterjedt az a monda, hogy szaktanácskozmányok határozatairól sem vesz tudomást, ha egyéni nézetével nem egyeznek, figyelmére kegyeskedett méltatni azt az igénytelen fejtegetést, azaz — a mint ő kegyeskedett elmésen elnevezni — azt a tárcacikket, melyet a m. kir. Curia 51. számú büntetőjogi döntvénye alkalmából a »Jog« ez évi folyamának 8-ik számában közzétettem, noha pedig amaz értekezés nem jelent meg sem saját (!) nevem alatt, mire Csemegi Károly ur súlyt látszik fektetni, sem másnak a neve alatt, hanem szerzőjét csak két ártatlan, senkinek sem ártó, senkire vakító hatást vagy nyomást nem gyakorló betü jelezte. De nemcsak figyelmére kegyeskedett méltatni az emlitett fejtegetést: többet tett; boncolásra, cáfolásra is érdemesítette, midőn a »Jog« hat (6) hasábját megtöltött érzelgő »á r a d o z ás a i m r a« az idei »J o g t u d o m á n y i Közlő ny « 13-ik számában, classicai rövidséggel, minden kitérést és szellemeskedést gondosan kerülve, huszonhét (27) hasábon válaszolt. Ily nagyfokú megtiszteltetést nem vélek mással jobban meghálálhatni, mint avval, ha kérem a »Jog« olvasóközönségét, szíveskedjék a »Jogtudományi Közlöny« 13. számát megszerezni, vagy legalább alkalmilag elolvasni, hogy okulhasson velem együtt Csemegi Károly urnak vitatkozási modorán és meggyőződhessék arról is: a nagytudományuság mindig együtt s karöltve jár-e napjainkban az elfogulatlan higgadt bíráló képességgel és van-e ma is még érvénye az illendőség ama régi szabályának, a melyet vitatkozásaik közben közvetlen elődeink is követtek: »suaviter in modo, fortiter in re« ? Ráadásul kettőt érnek el evvel a »Jog« olvasói. Nem juttatják magukat abba a helyzetbe, hogy mint vakoknak kelljen itélniök színekről, vagyis tartozzanak nekem elhinni, hogy Csemegi Károly ur csakugyan azt és csak azt mondotta a »Jogtudományi Közlöny*-ben, a mit én jónak látnék velük a »Jog«-ban kivonatosan vagy talán ráfogásképen is közleni, és másodszor ítéletet képezhetnek maguknak arról is, helyesen értesültek-e a »Jogtudományi Közlöny« olvasói Csemegi Károly ur fejtegetéseiből arról, a mit én — vagy ha ugy tetszik V. K. ur — a »Jog« 8-ik számában mondottam; tehát födi-e a cáfolat az állítást? Kérésem teljesítését elvárva s előre is megköszönve: rövidebbre vonhatom össze mindazokat, a miket csak azért mondok el hogy kitünjék, mire vélem én jónak a »Jogtudományi Közlöny« és a »Jog« két cikkének egybehasonlitását ? Ennyit talán merhetek a 27 hasábra terjedő cikkel szemben, a nélkül, hogy ismét »érzelgő áradozásról, a legkülönbözőbb képletekben, hasonlatokban, személyek, intézmények és rendszerek ellen irányzott, majd leplezetlen, majd rejtett satyrikus csipdelésekben, nagyításokban, kicsinyitésekben gazdag phantáziáról« vádoltathassam. Az egybehasonlitást azért vélem elengedhetlenül és mulhatlanul szükségesnek, hogy mindenki a maga lábán járva, a maga esze szerint alkothasson magának arról véleményt: én ferditek- e vagy Csemegi Károly ur olvasott-e talán mást fej tegetésemből, mint a mi abban foglaltatik ? Az elfogulatlan ítéletet mindketten köszönettel tartozunk fogadni, legyen az bár kedvező vagy sujtó. Nem kétlem, hogy Csemegi Károly ur is igy vélekedik. Fölteszem köztudomású szerénységéről, melyet cikkében maga is emlit néhányszor. Első kérdés a két cikk egyeztetésénél mindenesetre az lesz, mi volt a »Jog« cikkének eszmemenete, célja és iránya és helyesen értesitette-e emez eszmemenetről, célról és irányról Csemegi Károly ur a »Jogtudományi Közlöny* közönségét ? A »Jog« e részben nyilt útlevéllel dicsekedhetik. Kifejezést adva annak a határtalan tiszteletnek, melylyel mi mindannyian a kir. Curia tekintélye előtt meghajlunk, és