A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 11. szám - Az egyházi javak a magyar jog rendszerében. 7. r.

A JOG. E. Frigyes nevén állott birtokból 2/s teleknek egy harmadrésze U. Rozinát és L . Zsuzsannát illeti, sőt E. |ózsef az 1878. évi. július hó 18. és 19-én tartott hagyatéki tárgyalás alkalmával maga kérte, hogy ezen 2/s telek megfelelő része a nevezetteknek, mint őket illető hagyatéki vagyon beszavatoltassék, a mi az 1879. évi december hó 4-én 10. sz. a. kelt végzéssel meg is történt. U. Rozina és V. Xsuzsánna tehát azon E. József által is előidézett tévedésben voltak, hogy ők a kérdéses 2/8 telek részének tulajdonosai, mely tévedésükben meg lettek az által is erősítve, hogy a kérdéses telek birtokában maradtak. A fent jelzett árverés alkalmával eladott ingatlant E. József veje vette meg, a ki az árverés alapjául szolgált követelést kielégítvén, a vételár felesleget 1,872 frt b2 krt köteles lett volna férjének, E. lózsefnek megfizetni. Azonban e helyett 1880. évi évi június hó 11-én kiállított férje egy nyilatkozatot, melyben kijelenti, hogy ő az 1,872 frt 86 krra nézve kielégíttetett. Mindkét vádlott beismeri, hogy fizetés nem történt ós hogy a kielégítés akképen eszközöltetett, mint azt a végtárgyaláson vallották, hogy E.-né a vételár felesleggel ^hozományát biztosította. E. Anna ennek folytán a kérdéses ingatlan tulajdonosává válván, annak legnagyobb részét eladta s midőn ennek folytán az U. testvérek eddig élvezett békés birtokukból kizavartattak, derültek ki az 1881. évi április hó 21-én 4,209. sz. a. U. Rozinának igazolt gyámja által beadott feljelentés szerint az E. házastársak által véghezvitt üzelmek. Tekintve, hogy a most előadottak szerint mindkét vádlott ravasz fondorlattal tévedésben tartotta a sértett felet azon célból, hogy maguknak jogtalan hasznot, a sértett félnek pedig kárt okozzanak; tekintve, hogy ezen cselekmény ugy a nyilatkozat kiállítása napján, mint a tett elkövetése idején érvényben állott szokásjog, valamint a btk. 379. §-a szerint is figyelemmel a kárnak kétségtelenül 50 frtot meghaladó mennyiségére, büntettet képezett: ugyanazért vádlottakat a csalás bűntettében mint tettestársakat bűnösöknek kimondani s figyelemmel a btk. 2.§-ára a bűntettre kiszabható legenyhébb büntetéssel büntetni kellett. A m. kir. Curia (1885. december 28. 6,065. sz. a.) A kir. itélő tábla Ítélete megváltoztatik és az elsőfokú kir. törvényszék Ítélete az abban felhozott indokoknál fogva és még azért is hagyatik helyben, mert a nem is E. József vádlott, hanem E. Frigyes nevére telekkönyvezve volt mehálai ingatlanság a pprttás szabályai szerint kellő nyilvánossággal adatott el, ekként a gyámnoknak ideje és alkalma volt még a vételár felosztásánál is gyámoltja jogait érvényesíteni, ennélfogva a ravasz fondorlattal való tévedésbe ejtés, mi a csalás bűntettének egyik ismérvét képezi, jelen esetben nem állapitható meg, s továbbá mivel annak megbirálása: vájjon az elsőrendű vádlott részéről 1880-ik évi június 11-ről másodrendű vádlott javára kiállított nyilatkozat vehető-e az U. Rozina által korábban szerzett jogainak épségben tartása mellett figyelembe vagy se? nem bűnvádi, hanem a polgári periratra tartozik. A sértett félnek a büntetés mérvére vonatkozólag felébbezési joga nem leTén, azon körülmény, hogy sértett fél az elsöbirósági ítéletet nem felebbezte, a büntetés kiszabására nézve mi befolyással nincsen. A m. kir. Curia: (1880. január 29. 6,998/85. sz. a.) Súlyos s k. testisértés vétségével, magánlak megsértés bűntette, stb. vádolt O. János s tsai bűnügyében). . . . Enyhítő körülménynek a beismerés nem vétetik akkor, ha a tényálladék a beismerés nélkül is azonnal kiderittetetr. A m. kir. Curia (1886. január 28. 6,560/85. sz; a. Lopás büntette s abbani részesség miatt vádolt ifj. Sz. István s társai elleni bűnügyekben, melyben a békés gyulai kir. tszék 1885. évi febr. 23-án 126. sz. a. ítélt) . . . Azon enyhítő körülmény, hogy vádlott töredelmes vallomást tett, miután az ellopott buza a nélkül is azonnal feltaláltatott, valamint az, *hogy az ellopott buza megkerült, figyelembe vehető nem volt. Oly esetekben, midőn a vádbeli cselekményre a törvény öt éTet meghaladó tartamú szabadságvesztés-büntetést állapit meg, a vádlott részére, még ha ez védői segélyt igénybe venni nem kívánna is, a bíróság hivatalból köteles védőt kirendelni. Á kirendelt védő mcs nem jelenése esetében a végtárgyalás nem tartható meg. A m. kir. Curia (1886. febr. 10. 8,736/85. sz. a) Tekintve, hogy a közvádló a btk. 462., 463. §-a szerint minősülő hivatali sikkasztással vádolja D. Ignáczot; tekintve, hogy ily cselekményre a 463. §-ban 5—10 évig terjedhető fegyházbüntetés van megállapítva; tekintve, hogy a bűnvádi eljárási gyakorlat szerint oly esetekben, midőn a vádbeli cselekményre a törvény öt évet meghaladó tartí.mu szabadságvesztés-büntetést állapit meg, a vádlott részére, még ha ez védői segélyt igénybe venni nem kívánna is, a bíróság hivatalból köteles védőt kirendelni ; tekintve, hogy az ügyiratok szerint, habár az eljáró kir. tszék rendelt is védőt, de ez a végtárgyalásra meg nem jelenvén, a bizonyítási eljárás, a vád és a védelem, védő nélkül, csupán a vádlott személyes védekezése mellett teljesíttetett s ily alapon hozatott ítélet ; tekintve, hogy azon szabálytalanság a törvénynek a jogrend érdekében tett, tehát bűnvádi alany tetszésétől függővé nem tehető rendelkezését sérti; mindkét alsóbb fokú bíróság ítélete az alapul szolgált végtárgyalással együtt megsemmisíttetik s az eljáró kir. tszék utasittatik, hogy tartson uj végtárgyalást, s akkép intézkedjék, hogy az, ha a vádlott védőt választani nem akarna, hivatalból kinevezendő védő ügyvéd folytonos részvételével tartassék meg és a kifejlendőkhöz képest hozassék új ítélet. Az egyházi körmenetek szintén vallási szertartást képezvén, következőleg az a hely, melyen a körmenet átvonul, abban az időben a vallási szertartásra rendelt helynek jellegét ölti magára A m. kir. Curia (1886. január 25. 5855/85. sz. a.). Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök : Miselbaoll Károly e., a szolnoki tvszék, bej. ápril 22, félsz, május 2, csb. Lippe Vilmos, tmg. Scipiades József. — Pépay Ferencné e, a komáromi tvszék. bej. ápr. 24, félsz, május 8, csb. Hegymeghy László, tmg. Fridrich József. — Spitz Manó e., az aradi tvszék, bej. ápr. 15, május 14, csb. dr. Avarfy Káioly, tmg. Keresztury István. — Johanu Móry's Sohn e., a besztercebányai tvszék, bej. ápr. 19, félsz, május 13, csb. Seyfried József, tmg. Burkovszky Kálmán. — Stadler's Neíf • & Comp e., a besztercebányai tvszék, bej. ápr. 19, félsz. májiH 13, csb. Seyfried József, tmg. Burkovszky Kálmán. — Péter Dénes e., a csíkszeredai tvszék, bej. ápr. 17, félsz. máj. 10, csb. Miklósi József, tmg. Csiki Dénes. — Lévi Mátyás e., a nyíregyházai tvszék, bej. ápr. 19, félsz, május 3, csb. Fazekas László, tmg. dr. Glégmann Jenő. — Fuchs RÓSa e., a n.-kikindai tvszék, bej. ápr. 10, félsz. ápr. 20, csb. Sechorsch Ferenc, tmg. Trifunácz Mladen. — Stein M. Lázár e., a szabadkai tvszék, bej. máj. 16, félsz, jun 2, csb. Scultéty Zsigmond, tmg. Balogh Pál. •— Edhofter Ferenc e., a pécsi tvszék, bej. márc. 27, félsz. ápr. 2, csb. Bogyay Pongrác, tmg. Szucsics Károly. — Günsberger Lipótné e., a zalaegerszegi tvszék, bej. ápr. 11, félsz, máj 11, csk. Mihálovics Károly, tmg. Boschán Gyula — II oíbauer Lipót e., a szegzárdi tvszék, bej. ápr. 27, félsz. máj. 21, csb. Kis Károly, tmg. Brezlmayer József. — Riesz Sámuel e., az aradi tvszék, bej. máj. 3, félsz. máj. 23, csb. Frits Róbert, tmg. dr. Rosenberg Miksa. Pályázatok : Az aranyos-maróthi kir. jbságnál albirói áll. ápr. 9-ig. — A kolozsvári városi kir. jbságnál albirói áll. ápr. 9-ig. — A nagyszebeni kir. ügyészségnél alügyészi áll. márc. 24-ig. — Az aljárai kir. jbságnál járásbirói áll. márc. 24-ig. — A b.-gyulai kir. tvszéknél jegyzői áll. ápr. 9-ig. — Az aradi kir. tszéknél jegyzői áll. ápr. 12-ig. — Az erzsébetvárosi kir. tvszéknél jegyzői áll 12-ig. — A lőcsei kir. jbságnál aljegyzői áll. ápr 12-ig. — A gyergyó-szent-miklósi kir. jbságnál díjas joggyakornoki áll. ápril l-g. A „Jog Törvénytára". Örömünkre szolgál, hogy értesíthetjük t. előfizetőinket, miszerint a ,,Jog Törvénytára" című vállalat biztosítva van és meg Jog indulni. Azok tehát, kik arra már előfizettek, az 1886. évi törvényeket és igazságügy^ ministeri rendeleteket — 50 ív erejéig — meg fogják lapunk utján kapni és pedig lehetőleg azonnal, minekutánna azok hivatalosan közzététettek. Sikerült e vállalatra az elismert hirü Ráth-féle könyv= kiadó céget megnyerni, melynek törvénykiadásai mind a kiálli= tás díszessége, a nyomtatás szépsége és pontossága, mind a jegyzetek és magyarázatok kitűnő volta folytán, elismerten fölülmúlnak minden más törvénykiadást. Minek folytán tehát még ezentúl is elfogadunk előfizetéseket a „Jog Törvén ytárá"-ra. Alkalma nyílik előfizetőinknek ez uton, a törvények és igazságügyi rendele= tekét, díszes kiadásban megszerezni oly áron, mely a könyv= kereskedői árnak alkalmasint tán felét sem fogná kitenni. A »jog Törvény tárának « előfizetési ára 2 frt. A „Jog" Hiadóhiuatala. Ügyvédjelölt, ki az ügyvédi teendők minden ágában jártassággal bir, azonnal alkalmazást nyerhet A b a f f y Gyula ügyvéd irodájában Szeg szárdon. Ajánlkozások közvetlenül hozzá intézendök. Nyomatott a »Pesti kbnyrnyomda-rtszvenytarsasájj*-nál. Hold-utcza 7. sz.