A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 12. szám - A pénzügyi közigazgatási biróságról szóló törvény módositásáról

Ötödik évfolyam. 12. szám. Budapest, 1886. március 21. Szerkesztőség: V. sas-utcza 14. szám. Kiadóhivatal: V. sas-utcza 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások : a kiadóhivatalhoz intézendők. A J O G (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY. ) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEMIEK KÉPVISELETÉRE, A MAGYAR ÜGYVÉDI, BIRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNY Számos kiváló szakférfiu közremüködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bér­mentve küldve: egész évre 6 frt — kr. fél ».. I » — ­negyed »... 1 > 50 > Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal kül­dendök. TARTALOM. A pénzügyi közigazgatási bíróságról szóló törvény módosításáról. - A közjegyzői költségjegyzék. Irta: M i 1 á s e v i t s Márton, bajai kir. közjegyző. — beszámítási képességgel nem biró egyén, ki a B. T. K. 84. §-a alapján javitó-intézetbe küldetik, bűnösnek mondandó-e ki az ítéletben vagy felmentendő? Irta: Vargha Ferenc, kir. törvényszéki joggyakornok Kassán. — Az irodai átalány leszállításának kérdéséhez. L Irta: Dr. Hotarán Jakab, világosi ügyv. II. Irta: Báthory Sán­dor, debreceni ügyvéd. — Sérelmek. (A székesfehérvári járásbíróság bajai. Irta: E g y székesfehérvári ügyvéd) - Irodalom. (A m. kir. biróságok szervezete és területi beosztása. Dr. Lázár Elek és Reiner Ignác. — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. TÁRCA: A magyar börtönügy fejlődési története a jelen század kezdetétől. Irta: Dr. László Zsigmond, igazságügyi ministeri tanácsos Budapesten. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. Ki­vonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok. ) A pénzügyi közigazgatási biróságról szóló törvény módositásáról. (a) A törvényjavaslatnak, melyet a pénzügyminiszter a leg­utóbbi napokban a törvényhozás elé terjesztett, célja egyrészt a pénzügyi közigazgatási bírói létszám szaporitása, másrészt azonban az 1883. XLIII. t. -c. 2 §-nak megváltoztatása abban az irányban, hogy az ezentúl kinevezendő birák nem kir. curiai, hanem kir. itélőtáblai ranggal, jelleg­gel és fizetéssel alkalmaztathassanak. Nem férhet ahhoz szó, hogy a birói létszám szaporitas­sék, a 6643 ügydarabból álló hátralék a szaporítás szükséges­ségét kellőleg indokolja. Csak a tájékozatlanságot akarjuk kitüntetni, mely a bíróság szervezésekor e tekintetben létezett. Kezdetben 4—-5 birót akartak kinevezni, tettleg a szervezéskor 6 birót neveztek ki — alig egy év­elteltével a létszámot új 3 bíróval egészítették ki — és alig mult el a második év, a bíróságot ujból szaporítani kell. Azonban akárminő legyen eme tájékozatlanság és rend­szertelenség, annyi bizonyos, hogy a pénzügyminiszter a saját felügyelete alá tartozó hatóságnál és bíróságnál hátra­lékot nem tűr — a személyzet szaporításáról kellő időben gondoskodik. Ezt rendben találjuk. De a viszonosság elvénél fogva, — ha már nem más indokból — egy csekély költség­többletet más miniszteriumnál is könnyebben kellene eltűrnie. E tekintetben csak röviden hivatkozunk a kir. itélő táblai pótbirák megszüntetéséről vonatkozó törvényjavaslatra — e javaslat a jogügyi bizottságban tárgyaltatott, ott némi módo­sításokkal elfogadtatott, azonban a kormány a ház elé nem terjesztheti, m e r t a pénz ü g y m i n i s z t e r nem tudja magát elhatározni arra, hogy a szervezendő II. oszt. táblai bíráknak 2500 frt fizetés adassék és azon tünődik, nem volna-e ele­gendő 2400 frt, vagy talán 2350 frt. — Avval sem törődnek, hogy a kir. Curiánál az ottani birák nem eléggé kiemelhető túlmunkássága dacára, évek óta nagy a hátralék és hogy­annak feldolgozására, a kir. Curia ideiglenes szervezését tar­talmazó 1884: 38. tc. rendelete ellenére, tehát törvényellenesen visszatartott kir. táblai birák sem elegendők. De térjünk vissza tárgyunkhoz. Mondottuk, hogy a pénzügyi közigazgatási birói létszám szaporítását indokoltnak találjuk, azonban semmiképen nem indokolt a törvényjavaslat amaz intézkedése, hogy az ujonnan kinevezendő birák rangja, jellege és fizetése kisebb legyen az eddig alkalmazott birák rangjánál, jellegénél és fizetésénél. Való, hogy a pénzügyminiszter már eredetileg, a bíróság szervezéséről szóló törvényjavaslat beadásakor, a birák rangját és fizetését a kir. itélo-tábla bíráinak rangjához és fizetéséhez képest akarta rendszeresíteni, azonban utólag határozottan hozzájárult a jogügyi bizottság által a na­gyobb rang és fizetés tekintetében felhozott indokokhoz és a bizottság a javaslatánál fogva elfogadva azt, hogy a birák, curiai birói ranggal és jelleggel felruház­tassanak. Az új törvényjavaslatnak intézkedését a miniszteri indokolásban, kellőleg indokolva nem látjuk, az ügyforgalom csökkenése, a más bíróságoknál tapasztalt adatok szerint, nem fog beállani, akárminők legyenek amaz intézkedések, melyek a kilátásba helyezett, az illetékek szabatosabb kezelését tár­gyazó törvényjavaslat által várhatók, a 12 birói tagból álló létszám, ha nem szaporittatni, de lejebb szállíttatni nem fog. A javaslatba hozott intézkedés nem egyéb, mint p ó t b i r ó i állomásoknak új alakban v a ló szervezése. A többi bíróságoknál — mindkét kir. itélő táblánál a pótbirák intézményét meg akarjuk szüntetni, más bíróságnál és pedig egy legfőbb bíróságnál azt újból szervezzük! Az intézmény megszüntetése nem a pótbirói cím eltörlése miatt szándékoltatik, hanem a végett, hogy megszüntessék ama viszás, igazságtalan, sőt sértő állapot, mely onnan ered, hogy egy- és ugyanazon bíróságnál külön­böző rangú birák működjenek, dacára annak, hogy az alsóbbrangú birák is ugyanazt a munkát végzik, mint a ma­gasabb rangú kartársaik. A takarékossági szempont ily esetben mérvadó nem lehet, annál kevébé ez által, hol csak 3300 frt különbözetről van szó. Ha a pénzügyminiszter ezt a különbözetet minden áron megtakarítani akarja, ám törülje inkább a szervezendő új két fogalmazói- és két segédfogalmazói állomást — mert ha figye­lembe veszszük, hogy a pénzügyi bíróságnál már eddig is nyolc fogalmazó működik, ezeknek az állomásoknak szapo­rítását mellőzhetjük. Sem a kir. tábláknál, sem a Curiánál az egyes birák mellett fogalmazók nem működnek — e biró­ságoknál fogalmazók, illetőleg tanácsjegyzők csak cse­­ é 1 y s z á m b a n v a n n a k a nagy b i r ó i létszám d a­cára és ezek a fogalmazók és tanácsjegyzők csak a cse­kélyebb ülésen kívüli felterjesztéseket végzik és főleg az egyes tanácsokban, mint tanácsjegyzők vannak beosztva: ülésben előadandó ügyek elintézésénél azonban kisegitőkül nem alkal­maztatnak. A pénzügyi közigazgatási bíróságnál tehát a fogalma­zói létszám szaporítása okvetlenül nem szük­séges; az eddig alkalmazásban álló 8 fogalmazó, 12 biró mellett is elegendő lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom