A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 11. szám - Az egyházi javak a magyar jog rendszerében. 7. r.

A J OG. 43 kifogások, a mint inár fentebb is érintetett az átkeblezési eljárásnálnem érvényesíthetők t külön peruira tartoznak; a betáblázott zálogjog átkeblezése pedig a kifejtett tényállásnál fogva megtagadható nem volt, stb. . . . Azon harmadik személy, kinél bizonyos tartozás letiltat ott, a letiltott összeget bírói kézbe letenni kívánván: ezt csak a végrehajtás foganatosítására illetékes bíróságnál, vagy a fizetési hely bíróságánál eszközölheti. (A m. kir. Curia 1885. szept. 7. 33,100. sz. a.) Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. A csődtörvény 145 §-a az ott megjelölt külön perekre nézve csak az eljárást szabályozza, rendelvén, hogy azok a kereskedelmi eljárás szabályai szerint tárgyalaudók, azonban az anyagi jogot egyáltalán nem érinti, miből következik, hogy minden ügyben az érdemleges elbírálás tekintetében azon anyagi jogszabályok irányadók, melyek alá nz ügy jogi mivoltánál í'ogya tartozik. A nyitrai kir. törvényszék : Felperes keresetével elutasittatik. Indokok : Jelen per azért lett megindítva, mert az annak alapját képező váltókövetelést, mely a N. S. elleni csödügyben felperes által bejelentetett, az 1882. évi június bó 26-án megejtett felszámoláskor alperesek valódinak el nem ismerték. Ily perek az 1881. évi XVII. t.-c. 145. §-ának megfelelöleg a kereskedelmi eljárás szerint tárgyalandók, a bizonyításra nézve pedig, a mennyiben a kereskedelmi eljárás kimeritöleg nem intézkedik, annak 1. §-ához képest az 1868. évi L1V. t.-c. szabályai s az anyagi jog tekintetében az általános magánjog elvei lévén irányadók, alperes tagadása ellenében felperes tartozik beigazolni azt, bogy a keresetbe vont követelés nem tiltott, hanem törvény által megengedett jogügylet és hogy az jogszerű módon keletkezett. Minthogy ily körülmények között, a kereseti váltók köztörvény utján perelteknek tekintendők s igy hivatkozással az 1868. évi L1V. t.-c. 176. $-ára, felperes a követelés fennállását kifogás esetén bebizonyítani köteles, felperes a követelés jogcímét, se annak valódiságát és fennállását, alperesek tagadása ellenében be nem igazolta, de annak bebizonyítását meg sem kísérletté, őt keresetével elutasítani kellett, stb. A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítélete megváltoztatik, felperesnek N. S. csődtömege ellen 5,720 frt iránt bejelentett váltókon alapuló követelése valódinak Ítéltetik. Indokok: A törvényes kellékekkel ellátott, a bejelentésig el nem évült s a válasziratnál eredetben becsatolt váltókra alapított követeléssel szemben tekintet nélkül arra, hogy a váltókövetelés a csődtömeg ellen érvényesíttetik, arra nézve, hogy a követelés fenn nem áll, a bizonyítás kifogásoló alpereseket terhelte. De alperesek ezen körülmény bizonyítását meg sem kisérlették. Minthogy pedig az elsőbirósági ítélet e részben helyes indokolása szerint jelen perben a polgári eljárás felfüggesztésének sincs helye, felperes kereseti követelését valódinak megítélni s tekintve, hogy a kifogás nyilván alaptalannak találtatott, alpereseket a csődtörvény 150. §. és a ptr. 251. alapján a perbeli és felebbezési költségnek megfizetésére s az ítéleti illeték viselésére kötelezni kellett. A m. kir. Curia: A kir. itélő tábla Ítélete nem felebbezett azon részében, mely szerint (). J. örökösei, illetve gróf Z. J., gondnok perköltség viselésére nem köteleztetett, érintetlenül maradván, felebbezett egyéb részében az abban felhozott indokokból és még azért helvbenhagyatik, mert a csődtörvény 115. §-a az ott megjelölt külön perekre nézve csak az eljárást szabályozza, rendelvén, hogy azok a kereskedelmi eljárás szabályai szerint tárgyalandók, azonban az anyagi jogot egyáltalán nem érinti, miből következik, hogy minden ügyben az érdemleges elbírálás tekintetében azon anyagi jogszabályok irányadók, melyek alá az ügy jogi mivoltánál fogva tartozik; jelen esetben tehát a váltójog lévén alkalmazandó, minthogy a kereseti váltók minden törvényes kellékekkel el vannak látva és N. S. elfogadói aláírásának valódisága kétségbe vonva nincs, a keresetnek a váltótörvény 23. §-a alapján helyt kellett adni. (18S6. február hó 5-én 858. sz.) Be nem jegyzett közkereseti társaság, mint ilyen, alperesi minőségben perbe nem vonható, hanem annak egyes tagjai psrlendök. A szegedi kir. járásbíróság: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes keresetét K. és Sch. szegedi kereskedő cég ellen indította, a kitűzött tárgyaláson azonban K. J. és I Sch. M. meghatalmazottja jelent meg alperesek védelmének előterjesztésére, felperes keresetét a tárgyalás folyama alatt nem javította ki, minthogy pedig a megjelent K. J. és Sch. M. taga dásba vette, hogy K. és Sch. szegedi bejegyzett cég létezik s ők I ilyen cégnek tagjai lennének, felperest kereshetőség hiányából ! elutasítani kellett; mert nem igazolta a megjelentek által emelt ! kifogások ellenkezőjét s ennélfogva az valónak tartatván, a perbe | vont alperes céget marasztalni nem lehetett; mert egy nem létező j cég ellenében hozott Ítélet végrehajtható nem lenne, a megjelent : alpereseket pedig, mint céget, felperes kereseti kérelme szerint j marasztalni nem lehetett. A budapesti kir. itélő tábla: A, : helybenhagyja. Indokok : A közkereseti társaság jogi személyiségét a I cégjegyzékbe történt bejegyzés által szerzi meg. A be nem jegyzett közkereseti társaság tehát, mint ilyen, sem jogokat nem szerezhet, sem kötelezettségeket nem vállalhat, hanem az ilyen köz kereseti társaság által kötött ügyletekből keletkezett jogok és kötelezettségek csak ezen társaság tagjait illetik. Miből okszerüleg következik, hogy a be nem jegyzett közkereseti társaság, mint • ilyen, alperesi minőségben perbe nem vonható. De felperes maga 1 is beismeri, hogy az általa alperesként beidézett »K. és Sch.« cég bejegyezve nincs, ezen be nem jegyzett közkereseti társaság, mint cég, tehát a fent előadottak szerint el nem marasztalható. De nem lehet jelen perben elmarasztalni a perben megjelent K. J. és Sch. M.-t azért sem, mert felperes keresetét ki nem javította, oly kérelmet, hogy nevezettek, mint a K. és Sch. be nem jegyzett cég tagjai marasztaltassanak el, a tárgyalás során sem terjesztett elő, sőt a tárgyaláson is azt vitatta, hogy a be nem jegyzett céget helyén idézte perbe. Ily kérelem nélkül pedig : jelen perben eldöntés tárgyát első sorban csak az képezheti, hogy felperes által perbe idézett be nem jegyzett közkereseti társaság, mint ilyen, elmarasztalható e ? Felperes ezen kérelmének azonban, a fenn előadott indokok alapján helyt adni nem lehetett. Fzek szerint az elsőbiróság helyesen határozott, miilön felperest keresetével elutasította. (1886. évi 5,428. sz. a.) Bün-ügy ékben. Büntető és polgári uton üldözhető kártétel közti különbség. A temesvári kir. törvényszék (1884. május 9. 2,631. sz. a.) következőleg ítélt: Flsőrendü vádlott E. József, másodrendű vádlott E. szül. B. Anna, az U. Zsuzsanna és kiskorú U. Rozina : kárára elkövetett és a btk. 379. §-ában megjelölt csalás bűntettének vádja és következményeinek terhe alól felmentetnek. Indokok : Mehála községében 1873. évben elhalálozott E. Frigyes után maradt a mehálai 115. számú tjkönyvben foglalt 429. összeirási ház és % telekből a házat és i,'ti-át az örökhagyó még életében elsö| rendű vádlottnak E. Józsefnek átadta, a maradó 2/8 telek pedig hagyatékot képezvén, azt U. Zsuzsanna és kiskorú U. Rozina panaszos kapta birtok átadó végzéssel. — Örökhagyó özvegve 312 frt követelés miatt elsőrendű vádlott E. József' ellen pert ; tévén folyamatba, miután pervesztessé lett, a vádlott ellen végrehajtást vezetett. Vádlottak azért lettek vád alá helyezve, mivel ; elsőrendű vádlott jól tudta azt, hogy a lefoglalt ingatlanokból 2/8 j telek a károsoké, mindennek dacára a károsok megrövidítésére az eladott összes ingatlanokból befolyt vételárt a vevőtől, másod' rendű vádlottól felvette, illetve annak felvételét nyugtatta ; másodrendű vádlott pedig a károsokat az által rövidítette meg, hogv a j vételár bizonyos részét akként számolta el, hogy azt hozománva ; biztosítására visszatartotta, holott hozományának fennállását nem igazolta. A tényállás szerint a kiskorú U. Rozina és társa me?! károsítása nem a vádlott roszakaratának avagy rosz cselekmenyüknek kifolyása, mert az állítólagos kár az ' eladott ingatlan vételárának helytelen felosztásából származott; az eladást a gvám| hatóság és a telekkönyvi hatóság rendelte el s igy azon körülmény. h°g}' a gyámhatóság a kiskorú érdekeire kellőleg nem ügyelt fél' — a vádlottaknak terhéül nem róható fel — ennélfogva vádlottaI kat büntethető cselekmény hiányából felmentem kellett. A budapesti kir. itélő tábla (1885. május 30. ...134. sz.a, ! A kir. törvényszék ítéletét megváltoztatja, s ugv E. lózsef, mint E. Anna vádlottat a btk. 379. §-ába ütköző csalás "bűntettében ' mint tettes társakat mondja ki bűnösöknek s ezért egyenkint a ; btk. 2. §-ára való figyelemmel 6—6 havi börtönre itélif Indokok • E. József és neje E. Anna ugy a vizsgálat adatai, mint saját be, ismerésük szerint tudták, hogy az E. József tartozása fejében I 1879. évi június hó 14-én birói árverésen eladott, akkor' mé<^