Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

83 — Iparjog. — ként felhagyott, mint önkéntes tag mindaddig az ipartestület kötelékében maradhat, amíg a tagsági díjakat fizeti, azonban az ipartestületben sem cselekvő, sem szenvedő választójoga nincs. A felvételi és tagsági díjak. 10. §. Az ipartestület kötelékébe való felvételért a tagok felvételi díjat kötelesek fizetni, amelynek öszszege a legmagasabb tagsági díj félévi összegével egyenlő. Az ipartestület tagjai tagsági díjat kötelesek fizetni, A tagsági díjakat minden ipartestület legalább négy, fokozatosan emelkedő díjtételben köteles megállapítani. A tagsági díjakat úgy kell megszabni, hogy a tagsági díjakból eredő bevételek a rendelkezésre álló egyéb bevételekkel együtt lehetővé tegyék az ipartestületeknek azt, hogy a törvényben előírt feladataiknak és kötelezettségeiknek megfelelhessenek. A tagsági díjakat a képesítéshez kötött ipar után az ipartestület működésének területén előírt általános kereseti adó alapjának, vagy az ott folytatott képesítéshez kötött ipar jövedelmezőségének és az abban foglalkoztatott alkalmazottak számának alapulvételével, az alapszabályokban (30. §. 12. pont) előírt módon, évről-évre az ipartestületi elöljáróság veti ki. A községi elöljáróságok (városi adóhivatalok) kötelesek az ipartestület tagjait terhelő tagsági díjak kivetéséhez szükséges és náluk lévő adatokat az ipartestületnek rendelkezésére bocsátani. A tagsági díjak kivetése ellen irányuló felszólamlások tárgyában, bírói út kizárásával, az ipartestület felügyelő hatósága dönt. A felvételi és tagsági díjak biztosítására, behajtására és elévülésére a kőzadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések irányadók. Az ipartestületi tagsági jogok. 11. §. Az ipartestületben minden tagnak van tanácskozási és szavazási joga, szenvedő választói joga